A határon túli szavazók és a nemzetiségi lista - két olyan tényező az új választási rendszerben, amelyet a Fidesz teremtett a választási törvény módosításával, és amely most bebiztosította a kétharmadot a kormánypártoknak.

Még nem teljes a szavazatok feldolgozottsága, a külképviseleti szavazatokat például csak a héten fogják megszámolni, de az egyéni körzetekkel és az országos listás mandátumokkal együtt jelenleg 133 mandátumra esélyes a Fidesz-KDNP. A 133 képviselői hely kétharmados többséget jelent az új országgyűlésben.

Egy sor olyan új eleme van a Fidesz által kitalált új választási törvénynek, amely most hozzásegítette a Fideszt a kétharmados győzelemhez, a nemzetiségi lista és a határon túli szavazatok viszont nagyon látványosan ilyenek.

A határon túli levélszavazatok 94 százalékát kapta idén a Fidesz-KDNP, ez 52 847 szavazatot jelentett.

Négy éve a levélszavazatok egy plusz mandátumot jelentettek a Fidesznek, és idén is hozzá fogják segíteni a kormánypártot legalább egy plusz mandátumhoz, az ellenzék láthatóan labdába sem tudott rúgni külhoni szavazóknál.

Nemzetiségi listás képviselő idén lesz először az országgyűlésben, Ritter Imre személyében. Az új választási törvény szerint az országos listát állító nemzetiségek szószólót küldhetnek a parlamentbe, akiknek viszont nincs szavazati joga, csupán felszlólalhatnak. Kivéve, ha a nemzetiségi szavazók száma eléri az összes szavazó egy bizonyos százalékát. Ez most 22 298 szavazat volt. A német nemzetiségi listára idén 25 658 szavazt érkezett, így Ritter teljes jogú képviselőként ülhet be a parlamentbe.

Ritter ugyanakkor nem csak német nemzetiségű képviselő, hanem Fidesz-párttag, korábban fideszes önkormányzati képviselő (és polgármesterjelölt) volt, így nehezen elképzelhető, hogy a fideszes kormány ellen fog szavazni

Így valójában nem 133, hanem 134 képviselője lesz a parlamentben a kormánypártoknak. Így pedig biztosított az újabb kétharmad.