„Azért tüntetünk, hogy a Fidesz ne érezhesse azt: szabad a pálya, bármit megtehetnek”

Szombaton már zsinórban második héten tartanak kormányellenes tüntetéseket a választás óta, várhatóan most is több tízezres részvétellel. Az első eseményt az újabb kétharmad utáni sokkban hozták össze civil szervezők, és érezhetően leginkább terápiás funkciója volt: közösséget nyújtott a választási eredmény, és az ezután várható kormányzati hadjárat miatt megrázott ellenzéki szavazóknak. 

Ez össze is jött, a tömeg pedig valóban váratlanul nagy volt - amiatt viszont sok kritika érte a tüntetést és a szervezőket, hogy reális, konkrét célt, vagy követeléseket nem tűztek ki a tömeg elé.

Ez volt az első tüntetése

Az egészet egy kommunikáció szakos egyetemista, Lányi Örs kezdte, aki a választás utáni éjszaka csalódottságában létrehozott egy Facebook-eseményt, amiben kormányellenes tüntetést hirdetett. Azt mondja, korábban nemhogy tüntetést nem szervezett még, de még csak nem is vett részt semmilyen demonstráción. A választás estéjén viszont annyira ideges lett attól, hogy ennyire nem működött a koordináció, hogy létrehozta az eseményt, ami a választás utáni döbbent hangulatban gyorsan terjedt.

Többen megkeresték, hogy segítsenek neki, így állt össze Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament tagja, aki az utóbbi időben több diáktüntetés szervezője és felszólalója is volt, Gulyás Balázs, aki a netadós tüntetés egyik szervezője volt, és Homonnay Gergely, az Erzsi for President Facebook-oldal alkotója.

Homonnay Gergely, író, a tüntetés egyik főszervezőjeFotó: Adrián Zoltán/Képszerkesztőseg

Hogy értékelik az első tüntetés? Lányi Örs szerint ahhoz képest, hogy hat nap alatt hozták össze, kifejezetten sikeres volt, és annak is örül, hogy „nem volt törés-zúzás”. Homonnay azt mondja, neki a legnagyobb élmény az volt, hogy látta egymás mellett tüntetni az Árpád-sávos és ez EU-zászlós tüntetőket.

Jobbikosokkal beszélgettem, pedig két hete még nem is voltak jobbikos ismerőseim, meg sem hallottam, amit mondtak - mondja Homonnay, aki a kampányban egyébként a DK mellett állt ki.

Most már nagyobb a felelősség

Az első tüntetésnek szerinte is volt terápiás funkciója, „a gyászfolyamatot meg kell élni”. Viszont, ha az első tüntetés után leálltak volna, azzal szerinte csak a kormánynak segítettek volna, mert csak levezették volna a feszültséget. Viszont már az első tüntetésen gyűjtött pénzből összejött a következő költsége is.

Gyetvai Viktor szerint a második tüntetésen már érezhetően nagyobb a felelősségük, és az elvárások is komolyabbak feléjük. A szombati demonstrációra a Szabad sajtó útját választották helyszínnek, mert egyik fő témájuk a szabad média megvédése lesz. Az egyik felszólaló a Magyar Nemzet újságírója, Unyatyinszky György, akit a Békemeneten bántalmaztak, miközben tudósított. Beszélni fog Márki-Zay Péter is.

Gulyás Balázs és Gyetvai ViktorFotó: Adrian Zoltan/Adrian Zoltan/Kepszerkesztoseg

Az előző heti követelések közül a legtöbb kritikát az kapta, amikor Gulyás Balázs új választás kiírását követelte. Gulyás elmondta, szerinte valóban ez lenne tisztességes, de csak akkor lenne értelme, ha új választási rendszerben, Polt Péter leváltása és a propaganda leállítása után történne meg. Arra a felvetésre, hogy ezeket valószínűleg nem tudja ez a tüntetés kikényszeríteni, azt mondta, nemcsak olyan dolgokért kell küzdeni, amiket könnyű elérni.

A cél a mozgalom

Összességében viszont a szervezők azt mondják, a tüntetés nem cél, hanem eszköz, és azt akarják, hogy egy civil mozgalom nőjön ki belőle, ami a Fidesz ellensúlya lehet, és ami az ellenzéket is rá tudja bírni az együttműködésre. Az a kritika is sokszor felmerül, hogy ilyet inkább szisztematikus, hosszú távú, országszerte végzett építkezéssel lehet elérni, mint nagy budapesti tüntetésekkel (ahogy a Fidesz tette a polgári körökkel). 

Ezzel kapcsolatban kész terveik a szervezőknek még érezhetően nincsenek - Gyetvai Viktoron és Gulyás Balázson kívül még teljesen újoncok is a közéleti szervezkedésben. Jövő hétre az a terv, hogy budapesti tüntetés helyett vidéki helyszíneken lesz több esemény - ahogy múlt hétvégén, és ezen a hétvégén is vannak vidéki helyszínek a budapesti mellett. Részben ez a válaszuk arra is, mit akarnak kezdeni azzal a jelenséggel, hogy az ilyen rendszeres tüntetések körül lépésről lépésre el szokott fogyni a lelkesedés.

Lányi ÖrsFotó: Adrian Zoltan/Adrian Zoltan/Kepszerkesztoseg

Másrészt pedig az, hogy „ügyek mentén kell szerveződni”, mondja Gyetvai. Azt akarják elérni, hogy az erő, ami összeáll ezeken a tüntetéseken, megmozduljon azokban az ügyekben, amik most következnek - ilyen lehet a bíróságok beszántása, újabb újságok elfoglalása, vagy a Stop Soros törvény.

És meddig tart a szervezők lelkesedése?

„Nem a kétharmad miatt van rossz kedvünk, hanem az ország állapota, a közöny, a leszarás miatt”, mondja Homonnay, aki azt mondja, ő már „nem akarja megváltani a világot, de fel akarja rázni a társadalmat”. Facebook-oldalával megtanulta, hogyan kell közösséget építeni, ezeket a tapasztalatokat használná fel itt is.

Ne higgyék, hogy szabad a pálya

Gyetvai pedig, aki emellett a Független Diákparlamentet is viszi tovább, azt mondja: éppen azért vesz részt ebben a szervezésben, hogy lehessen még civil szervezetben dolgozni Magyarországon.

„A választáson azt az üzenetet kapta a Fidesz, hogy itt bármit megcsinálhat, sőt, kifejezetten erre van igény, a gyűlöletkampányra, és arra, hogy ne üljenek le vitatkozni másokkal. 

Éppen azért fontos a tüntetés, hogy lássák, nem az van, hogy mostantól szabad a pálya, szabad a rablás, bármit meg lehet tenni állampolgári ellenállás nélkül. Ha ennyi ember kimegy az utcára, az egy jelzés a kormánynak, és jelzés a résztvevőknek is, hogy nincsenek egyedül.”