Átvette megbízólevelét Szabó Szabolcs, és ebből az alkalomból blogbejegyzésben vetett számot múlttal és jövendővel.

Köszönetet mondott 

• annak az 23.637 szavazónak, akik lehetővé tették a nagyarányú győzelmet Németh Szilárddal szemben,
  
• „nem beszélve azokról a jelölt társaimról, akik a kampány hajrájában visszaléptek a javamra.”
  

Aztán viszont rátér arra, hogy

• „újra fideszes kétharmaddal nézünk szembe. Kutya nehéz négy év áll előttünk.”
  
• „Másrészt nekem külön fájdalmas, hogy a pártom, az Együtt, nem jutott be a Parlamentbe, sőt az 1 százalékot sem érte el.” 
  

Harmadrészt további nehéz személyes döntéseket is meg kell hoznom - szövi tovább gondolatainak fonalát Szabó. „Az Együtt elnökségének tudtával és a véleményük kikérésével nekem most egy olyan frakciót kell találnom, amely befogad, és amely részeként erősen és határozottan tudom képviselni a jövőben is a választóim érdekeit, egyben pedig küzdeni tudok a NER ellen.”

„Elhihetik, hogy nem könnyű a helyzetem”

- írja őszinte hangütésben Szabó, aki nyugtázza, hogy frakciótagként például több felszólalási vagy interpellálási lehetősége lesz, de „bármelyik frakcióba is ülök be, a többi párt szimpatizánsai felteszik majd a kérdést: miért nem a mi pártunk frakciójába ültél?” 

Az Együtt politikusa itt elkezdi körülírni, hogy melyik frakció mellett döntött:

• Engem egy dolog motivál a döntésnél: az Együttben vallott értékekhez legközelebb álló párt frakciójával tudjak együtt dolgozni Csepelért és Soroksárért. 
  
• Olyan párt frakciójának tudok csak tagja lenni, amelyik visszaléptette a jelöltjét a javamra, hiszen mi közösen nyertük meg a választást Csepelen és Soroksáron. 
  
• Olyan párt frakcióját tudom csak választani, amelyik tagjaként hozzájárulhatok annak az új pólusnak a kiépítéséhez, ami az Együtt célja volt hosszú ideje. 
  

Ennek a leírásnak viszont egyetlen párt felel meg, hiszen a Momentum bár visszalépett Szabó javára, de ők nem jutottak be, a szocialista Bangóné pedig visszalépett ugyan, de direkt kerülte annak kimondását, hogy Szabó javára. Ráadásul az MSZP-Párbeszéd vagy a DK frakció ráadásul elég messze van az „új pólustól”.

Vagyis marad az LMP, amelynek így 9 főre nőhet a frqakciója.

Szabó végül azt is leszögezi, hogy „én pont ugyan az a baloldali gondolkodású ember maradok, aki eddig is voltam”, amit azért kell hangsúlyoznia, mert az LMP ugye nem baloldali.