A magyarok és a lengyelek miatt átszabnák az EU-támogatások rendszerét

Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot érintheti a legkeményebben az a reform, ami az Európai Bizottság 2021-2027-es EU-költségvetési tervezetének részeként átalakítani az úgynevezett kohéziós támogatások rendszerét - írja a Financial Times. A 350 milliárd eurós alapból fizetett kohéziós pénzekből zárkóztatják fel az Unió kevésbé fejlett régióit.

A mértékadó gazdasági lap a kohéziós rendszer

"drámai újratervezését"

emlegeti.

Az FT szerint a reform lényege, hogy gyökeresen megváltoztatnák azt a jelenlegi szisztémát, ami a kohéziós támogatásokat lényegében mechanikusan, a gdp alapján osztja ki. Az új rendszerben egy rakás további szempontot is mérlegelnének, például

  • az ifjúsági munkanélküliséget
  • az oktatás helyzetét
  • a migrációs helyzetet

illetve olyan tényezők is fontos szempontnak számítanának, mint a jogállamiság helyzete, nem beszélve arról, hogy részletesebben definiálnák, egyáltalán milyen célokra fordtíható kohéziós alapból származó EU-támogatás. 

Az FT szerint jelzésértékű, hogy a tervezet egyik vázlata a “kohézió és értékek” munkacímet viseli. Ez egyértelmű célzás arra, hogy az EU a támogatásokért cserébe az alapértékei elismerését követeli meg. 

A Financial Times részletesen elemzi, hogy a reform egyértelműen Varsót és Budapestet érintheti a legérzékenyebben, Lengyelország és Magyarország ugyanis egyfelől a kohéziós támogatások legnagyobb haszonélvezői, miközben a jogállam és a demokrácia kérdéseiben egyre gyakrabban kerülnek konfliktusba az Unióval. A lengyelek nemrég hoztak a bíróságok függetlenségét súlyosan veszélyeztető törvényt - Orbán éppen most készül erre - hogy utána azon puffogjanak, hogy a támogatások bírói függetlenséghez való kötése az ország szuverenitásának korlátozása lenne.

Bár a reform még korai fázisában tart, az FT-vel beszélő diplomaták szerint a változások azt fogják jelenteni, hogy Lengyelország, Magyarország, Csehország és a balti államok helyett komoly támogatási összegek vándorolnak majd Görögország, Spanyolország, Olaszország, sőt Franciaország egyes régióiba.

“Ellenünk találták ki a dolgot” - nyilatkozta a tervről név nélkül az egyik érintett ország brüsszeli nagykövete.

A 2014-2020-as EU-költségvetési ciklusban a 350 milliárd eurós alapból a lengyelek 77 milliárd, a magyarok 22 milliárd, a szlovákok pedig 14 milliárd eurót kaptak.

Szakértők az utóbbi harminc év legkeményebb költségvetési háttértárgyalásaira számítanak. Ezen a kohéziós reformon felül azért is, mert részben a Brexit miatt úgy általában is 5-10 százalékkal tervezik megnyirbálni az uniós támogatásokat. 

(via Financial Times)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.