Bejelentette hazatérési és rendszerváltó szándékát csütörtökön négy, Moszkvába szökött volt ukrán kormányzati tisztségviselő.

Egy, az orosz fővárosban, a TASZSZ hírügynökség székházában megtartott sajtótájékoztatón Nyikolaj Azarov volt miniszterelnök, Vitalij Zaharcsenko volt belügyminiszter, Ondrij Kljujev, Viktor Janukovics elnöki apparátusának volt vezetője és Sztanyiszlav Suljak, a belügyi csapatok volt parancsnoka nyilatkozott arról, hogy vissza akar térni Ukrajnába. Azarov azt mondta:

„Mi annak az Ukrajnának a képviselői vagyunk, amelyet a mostani rezsim látni sem akar. Feltétlenül visszatérünk és feltámasztjuk Ukrajnát, megváltoztatva politikai irányvonalát. Ez a mély meggyőződésem.”

A hivatalából 2014-es kijevi fordulat idején eltávolított 4 volt ukrajnai tisztségviselő azt kifogásolva állt a nyilvánosság elé, hogy az illetékes kijevi bíróság nem kívánja őket tanúként kihallgatni a Viktor Janukovics volt elnök elleni hazaárulási perben. A közösen kiadott nyilatkozatukban azt állították: bizonyítani tudják, hogy Kijevben négy éve előre kitervelt államcsíny történt, aminek a részvevői a kezdetektől fogva a törvényesen megválasztott ukrajnai vezetés erőszakos megdöntésére törekedtek.

Kljujev többek közt arról beszélt, hogy személyesen dolgozott a válság békés megoldásáról szóló megállapodás kidolgozásán, aminek a kezese a német, a francia és a lengyel külügyminiszter volt, és alig egy órával azután, hogy azt 2014. február 22-én aláírták, az ellenzék megkezdte a kormány, 40 perccel később pedig a parlament épületének, majd pedig az elnöki rezidencia ostromát. Mind mondta, Janukovics még 22-én igyekezett felhívni a kezes országok kormányait, de senki sem válaszolt neki. Az elnök ezután még 2 napig tartózkodott Ukrajnában.

Suljak szerint Janukovics mindent megtett azért, hogy elkerülje az emberáldozatokat. A belügyi csapatok volt parancsnoka azt állította, hogy az akkori ellenzék rendezte meg a kijevi lövöldözést, és kényszerítette „hazaárulásra” az ukrán hadsereg tisztjeit.

A volt ukrán belügyminiszter, Zaharcsenko rendőrségi hírszerzési adatokra hivatkozva kijelentette, hogy a kijevi Majdan vezetői eleve államcsínyre készültek, az „égi százak” (az ukrán fővárosban agyonlőtt tüntetők) és a Berkut (a belügyi rohamosztag) katonáinak halálát lövészek három csoportja okozta.

1. Az első vadászfegyverekkel érkezett a Majdanra. és később nyíltan vállalta a tetteit.
2. A második a „grúz lövészek” csoportja volt. (Erről az orosz médiában az elmúlt hónapokban megjelent több tudósítás is azt állította, hogy Miheil Szaakasvili volt georgiai elnök bizalmasi köre a kijevi kormányerőket orvlövészekkel támogatta, akik utóbb Örményországba menekültek, és ma már hajlandóak lennének tanúskodni Ukrajnában.)
   
3. Zaharcsenko szerint jelen volt „egy harmadik erő” is, amit a legveszélyesebbnek nyilvánított, és aminek a tagjai „csendben jöttek és csendben mentek”, és akik számára titokban szállítottak fegyvert, amit később titokban el is vittek a helyszínről. A volt belügyminiszter azt állította, hogy ezeket az embereket meg fogják nevezni, de „ez ma nem veszélytelen”.
   

Azarov szerint a puccs szervezői nem arra számítottak, hogy Janukovics megfutamodik, hanem arra, hogy erőszakot alkalmaz, ami miatt az országban polgárháború robban ki, amiben Oroszország a konfliktus részvevőjeként beavatkozik. Mivel a számításuk nem jött be, a volt kormányfő szerint a Kijevben hatalomra került új vezetőknek maguknak kellett kezdeményezniük a belháborút.

Közös nyilatkozatában a négy volt ukrán kormányzati tisztségviselő azt állította, hogy az új vezetés felelős a Donyec-medencei vérontásért is, mert „ahelyett, hogy tárgyalóasztalhoz ülnének azokkal, akik nem ismerik az államcsínyt”, erőszakos megoldásra törekednek. Azarov szerint a jelenlegi kijevi kormányzat nem érdekelt a konfliktus békés rendezésében, az egyetlen reményt a rendszerváltás és „az ország GDP-jének háromnegyedét” adó Donyec-medence fokozatos reintegrálása jelentheti Ukrajnának.

A volt kormányfő szerint az Janukovics és az ellenzék által aláírt, valamint három EU- és NATO-tagország által szavatolt megállapodásnak még szerepe lehet az ukrajnai rendezésben. (MTI)