A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége vezetője szerint kritikájuk nem támadás, hanem segítségnyújtás volt a kormány felé

Interjút közölt a SZEMlélek blog a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) elnökével, Makláry Ákossal. 

A KÉSZ az utóbbi hetekben azzal került be a hírekbe, hogy a Fidesz-közeli Magyar Polgári Együttműködés Egyesületével és a Professzorok Batthyány Körével közösen kiadtak egy vitaanyagot, amiben többek között kritizálták a strómanok gazdagodását, a közmédia lejáratókampányait és agresszióját, és azt is, hogy a mai hatalom mindent erőből próbál megoldani. Az „Újra nevén nevezzük” című kötetet Balog Zoltán mutatta be, és az első összefoglalók után a szerkesztők mintha megpróbáltak volna elhatárolódni attól, hogy ez kormánykritikus anyag is lenne, később azonban mégis beleálltak

Makláry Ákos a most megjelent interjúban arról beszélt, hogy számítottak erre a fogadtatásra:  mint elmondta, szerinte borítékolható volt, hogy sokan a saját szájuk íze szerint értelmezik majd, és megpróbálják kormánybuktató lázadásnak beállítani azt, ami alapvetően a kormányzást hivatott segíteni, hiszen ez volt és marad is a vezérlő elvük. 

Azt ugyanakkor elismerte, hogy a sajtóban megjelent részletek, például az olyan idézetek, mint hogy 

"Üstökösszerűen felívelő embereket látunk, mindennaposak a vagyon és az állami adminisztráció létráin mérhető gyors előmenetelek, valamint bukások. A kirakatemberek látványos és nehezen magyarázható gazdagodása nemcsak azért okoz kárt, mert közpénzt magánosít, hanem azért is, mert rossz, követhetetlen mintát ad."

– valóban a jelenlegi állapotokra utaltak. Makláry szerint a hatalomgyakorlás minden esetben felemelő, de egyben teher is az ember vállán, tökéletes berendezkedés pedig nincs: 

„Az általad hozott idézetek aktuálisak, de azok voltak a megelőző kormányok idején is, igaz? Nekünk dolgunk az, hogy figyeljünk és anyagi, valamint hatalmi érdekektől függetlenül mondjunk véleményt arról, amiben élünk. A kritikus sajtó által kiemelt gondolatok éppen tíz százalékát jelentették a könyvben olvasható egésznek. Ez azért nagyon kevés, és könnyen manipulációba is hajlítható így. Ha igazak a megállapításaink, akkor azokat az érintetteknek meg kell szívlelni, nem megsértődni, hanem tenni orvoslásukért. Tavasszal metszeni kell a fákat, a vadhajtást és felesleget a jó termés érdekében kell levágni és tűzre vetni. Ez azonban már gyakorlat, hiszen ez a harmadik kiadványunk, és a megelőzőek sem voltak pusztába kiáltott szavak”

Makláry beszélt arról is, hogy kaptak bőven kritikát jobbról is, hogy hátba támadták a kormányt és Orbán Viktort, ugyanakkor neki meggyőződése, hogy ezt a kormányban nem vették így. Mint fogalmazott, volt kormánykritika a médiában az elmúlt nyolc évben is bőven, de sokszor éppen attól lett hiteltelenné, hogy csak és kizárólag az volt: minden rossz, mindenki lop-csal-hazudik, aki kormányoz. Szerinte ez nagyon fekete-fehér így, és nem kezeli felnőttként az olvasót-nézőt. Mint elmondta, szerinte a magyar emberek nagyon unják már ezt az egyoldalúságot és a lövészárkokat.

Arra a felvetésre, hogy nem lett volna értelme a vitaanyagot a választások előtt megjelentetni, hiszen így a keresztény választók tanulmányozhatták volna a benne foglaltakat, Makláry elmondta, hogy Az idők jelei kötet a választás utáni helyzetben is aktuális, hiszen a kétharmados felhatalmazás óriási feladat, és most kell szerénynek lenni: 

„Most van szükség arra, hogy a vezetők világos erkölcsi útmutatást kapjanak azoktól, akiket vezetni fognak. Most van szükség arra, hogy olvassák és hallják elvárásainkat. Most kell látnia világosan a törvényt hozónak, a közpénzt kezelőnek, az ítélkezőnek, hogy mire kapott felhatalmazást. Szerinted nem kell bátorság ahhoz, hogy a friss 2/3-os többségben lévő pártszövetség elé odatesszük elvárásainkat? Elárulom, nem kellett különleges bátorság ehhez, hiszen meggyőződésünk, hogy köztünk ez a természetes és őszinte viselkedés. Egy barátom a KÉSZ-ben azt mondta, legalább látják, hogy nem hagyományőrző egyesület vagyunk”.