Két héttel a népszavazás előtt a vállalat úgy döntött, hogy semmiféle, a népszavazás témáját érintő hirdetést nem lehet megjelentetni a platformjaikon, így a Youtube-on sem. A lépést állítólag az indokolta, hogy felmerült, külföldi szervezetek próbálhatnak meg beavatkozni a kampányba. 

A 2016-os amerikai elnökválasztás után kiderült orosz beavatkozás miatt a nagy techcégek sorra változtatnak a politikai kampányokkal kapcsolatos szabályzataikon, ezzel van összhangban a Google mostani döntése is a cég közleménye szerint. A Facebook kedden jelezte, hogy csak olyan cégek adhatnak fel hirdetést a közösségi oldalon a népszavazással kapcsolatban, melyek Írországban vannak bejegyezve. 

Az ír törvények eleve tiltják, hogy külföldi támogatók finanszírozzanak politikai kampányokat, ugyanakkor az interneten elköltött pénzek eddig meglehetősen szürke zónának számítottak. 

Az ír választók május 25-én szavazhatnak majd az alkotmány nyolcadik kiegészítésének sorsáról. Ez garantálja a meg nem születettek élethez való jogát, gyakorlatilag lehetetlenné téve az abortuszt az országban. A közvélemény-kutatások szerint szűken, de jelenleg vezet a visszavonást támogatók tábora, ugyanakkor sokan bizonytalanok. 

Ebben a népszavazásban sok érzékeny kérdés összeér: az amerikai techcégek európai központjai a kedvező adókörnyezet miatt épp Dublinban vannak, az abortusztilalom fenntartásában pedig például érdekeltek lehetnek az Egyesült Államokban kifejezetten erősek az úgynevezett 'életvédő' mozgalmak. 

Ír politikusok nem feltétlen elégedettek a Google döntésével, az ellenzéki Fianna Fáil párt IT-szóvivője, James Lawless szerint a vállalat túl későn lépett, és a kamuhíreknek már így is komoly befolyása lehetett a kampányra. Ezért egyben azt is szorgalmazta, hogy a parlament alkosson új szabályozást a politikai hirdetések internetes megjelenésével kapcsolatban. (Guardian)