Csütörtökön minden eddiginél világosabb lett, hogy mennyire mást gondol a jövőről Orbán és Merkel és Macron

Május 10-én délelőtt szinte egyszerre tartott nagyívű beszédet Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök, és mindhárman elmondták, hogy minek kellene történnie Európával.

Orbán Viktor a magyar parlamentben beszélt, miután letette a miniszterelnöki esküt. Merkel és Macron a németországi Aachenben beszéltek, ahol a francia elnök átvette az idei Károly-díjat. A beszédek egyes részleteit egymás mellé téve úgy tűnik, mintha egymással vitatkoztak volna. 

  • Európa egységéről.

Mindhárman sokat szóltak az európai integráció szükséges irányáról. Orbán szerint kettőt hátra kellene lépni, Merkel szerint egy előre, Macron szerint pedig kettőt előre.

Orbán: Minden erőnkkel azt fogjuk képviselni, hogy az uniónak a szabad nemzetek szövetségeként kell működnie, és fel kell adnia az Európai Egyesült Államokra vonatkozó hagymázos rémálmait. Az Európai Uniónak vissza kell térnie a realitások talajára.

Merkel: Tévút volna visszatérni a nemzeti politizáláshoz. Minket, európaiakat sokkal több minden tart össze, mint a közös piac vagy a közös valuta. Európának túl kell lépnie a régi megosztottságain és háborúin, túl kell lépnie a történelmén.

Macron: Hatalmas a kísértés mostanság, hogy visszatérjünk a nacionalizmus világába, hogy azt képzeljük, hogy nemzeti szinten jobban kézben tudjuk tartani a dolgokat, mint európai szinten, hogy elhiggyük, úgy több tartható meg a nemzeti szuverenitásból. Ezt a vészharangot hallottuk kongatni a Brexitnél, az olasz választásokkor, halljuk Magyarországon és Lengyelországban, és szerte Európában. Ezt a vészharangot a nacionalista szólamok kongatják.

  • A fegyverkezésről.

Orbán leginkább a nemzethaláltól fél, és erős nemzeti hadsereg szükségességéről beszélt. Merkel arra figyelmeztetett, hogy az amerikai hadsereg védelmére már nem lehet számítani, ezért erős közös európai hadsereg kell.

Orbán: Felépítjük végre az új Magyar Honvédséget is. Szomszédaink folyamatosan fegyverkeznek, de általában is igaz, hogy az a nemzet, amely nem tudja garantálni saját védelmét, az felelőtlen és történelmi távlatokban hibát követ el. Különösen is számítok a fiatal és tehetséges katonatisztjeinkre.

Merkel: Európa hozzájárulása a világ békéjéhez és stabilitásához azon áll, hogy mennyire vagyunk képesek közösen cselekedni, és egy hangon szólni a nemzetközi térben. (...) A világ nagy konfliktusai közül több is Európa közvetlen szomszédjában szedi áldozatait. És ez már nem az a helyzet, hogy az Amerikai Egyesült Államok majd úgyis megvéd minket. 

Európának a saját kezébe kell vennie a sorsát.

  • A szuverenitásról.

Macron és Orbán is sokat beszélt a szuverenitás fontosságáról: csakhogy Orbán ezt nemzeti szinten akarja erősíteni, míg Macron európai szinten, mert szerinte csak ilyen léptékben lehet hatékonyan fellépni. Orbán általában a külföldi befolyással szemben, Macron pedig inkább az amerikai befolyás ellen érvelt. Merkel a kettejük közötti állásponton volt: Európa kormányainak sok mindent be kell adni a közösbe, de vigyázni kell, hogy az egyensúly ne boruljon túl nagyot.

Orbán: Kormányom felfogása szerint a szabadsághoz nem elegendő a három nagy hadsereget, a németet, az oroszt és a törököt kívül tartani a Kárpát-medencén, hanem olyan viszonyokat is ki kell alakítanunk, hogy az országunkon belül is szabadon rendelkezhessünk magunkkal. Ne csak közösen, de egyen-egyenként is, vagyis kormányom, a szabad magyarok, és a szuverén magyar állam kormánya lesz.

Merkel: A nagy globális kihívásokkal szemben mi, európaiak csak közösen tudjuk érvényesíteni a törekvéseinket. Csak együtt tudunk haladni, vagy elvesztjük a cselekvési képességünket - vagy ahogy Emmanuel Macron szokta mondani, a szuverenitásunkat. Az egyik vitás kérdés Franciaország és Németország között, hogy meddig kell elmennünk, hogy meg tudjuk védeni Európát, mennyi nyitottságra van szükségünk? Hogyan találjuk meg a szükséges egyensúlyt?

Macron: Abban hiszek, hogy az európai szuverenitás a biztosítéka, hogy ne legyünk gyengék, csak így tehetjük Európát geopolitikai, kereskedelmi, gazdasági, élelmezési, klímapolitikai és diplomáciai szinten is erőssé. Lehetnek vitáink egymás között, és lehet, hogy nem minden célunkban értünk egyet, de ha visszautasítjuk ezt az alapelvet [miszerint az európai kormányoknak saját szuverenitásukból fel kell adniuk területeket, hogy az egységesebb Európa nagyhatalmi tényező lehessen - szerk.], akkor mások döntenek majd helyettünk [a gondolatot megelőző részből egyértelműen kiderül, hogy itt a "másokon" az amerikai kormányt és az amerikai tech-cégeket értette - szerk.].

  • A jogállamiságról.

Merkel a jogállamiság és az európai értékek védelmére szólított fel, Orbán pedig a liberális demokrácia lebontására.

Orbán: Fölfogásom szerint az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy nyíltan kimondtuk, a liberális demokrácia korszaka véget ért. Alkalmatlan lett arra, hogy megvédje az ember méltóságát, alkalmatlan arra, hogy megadja a szabadságot, nem tudja garantálni többé a fizikai biztonságot, és már nem tudja fenntartani a keresztény kultúrát sem. Vannak Európában, akik még bütykölnek rajta, mert azt hiszik, megjavíthatják. Nem értik, hogy nem a szerkezet romlott el, hanem a világ vágya változott meg. (...) A magyar politika nem szimpatizálhat a demokrácia exportelméletekkel, nem társulhat azokhoz, akik más népeket kioktatnak.

Merkel: Történelmi felelősségünk, hogy megvédjük, konszolidáljuk, és ahol szükséges, ott új alapokra helyezzük az európai demokráciát, az európai értékeket, az európai társadalmi modellt, ami az egyén méltóságára épül, mindarra, ami az európai identitás alapját adja. (...) Működő demokrácia és jogállam kell nemzeti és európai szinten is ahhoz, hogy Európa virágozzák. Az emberi jogok tiszteletére van szükség ahhoz, hogy méltányosan és szabadon találjuk meg a legjobb megoldásokat közösségeink számára, és ehhez akkor is ragaszkodnunk kell, ha így kicsit lassabban haladnak a dolgok, mint azt egyesek akarják. (...) 

Mostanság egyre fontosabb küzdenünk a rövidlátó, múltba révedő nacionalista és önkényuralmi kísértésekkel szemben.

  • A bevándorlásról.

Mindhárman szóba hozták a bevándorlást: Orbán halálos fenyegetést lát benne, míg Merkel és Macron egy olyan problémát, amit Európa egységes szabályozással képes lesz jól kezelni. Itt mintha egymással vitatkoztak volna a nyugatiak és Orbán. Macron és Merkel is utaltak arra, hogy nem tetszett nekik, hogy a magyar kormány egyedüliként az EU-ból megvétózta az Afrikával tervezett megállapodást.

Obán: Meggyőződésem, hogy a migráció végül elvezet a nemzetek és az államok felbomlásához. A nemzeti nyelvek elgyengülnek, a határok elmosódnak, a nemzeti kultúrák feloldódnak, és csak egyetlen nyílt társadalom marad. S végül az európai társadalmak egységesülése úgy előre halad, hogy létrejöhet az egyetlen és egységes európai kormány. Ez a sors vár azokra, akik nem védekeznek a migráció ellen. Ha nem is holnap, de az általunk még belátható jövőben. Erre megy ki a játék. Ez az igazi mesterterv. Nem árulok zsákbamacskát, világossá teszem itt önök előtt, hogy kormányom ennek a tervnek, az ide vezető folyamatoknak, és a közbenső lépéseknek is ellenzője, a magyar szabadság nevében fellépő elszánt ellenfele lesz. A multikulturalizmus volt az első lépcsőfok. A szólásszabadságot korlátozó politikai korrektség volt a második. Ma itt áll Európa. Harmadik lépcsőfok a kötelező betelepítési kvóta lenne. Annak érdekében, hogy az az Európa, amelyet szeretünk, és amelyért készen állunk komoly áldozatokra is, ne lépjen fel az önfelszámolás következő lépcsőfokára, ki kell, és ki is fogunk állni az európai politika pástjára. Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, 

kiállunk a keresztény kultúráért, és harcolni fogunk a határok megvédéséért.

Merkel: A mozgás szabadsága a közös piac alapja. De csak úgy tarthatjuk nyitva az európai belső határokat, ha megújítjuk a menekültügyi szabályainkat, és egy közös rendszert hozunk létre. E közös rendszernek a szolidaritáson kell alapulnia, méltányosnak kell lennie, és ki kell tudni állnia válsághelyzeteket is. Európa külső határainak védelmére is szükség van. De tudjuk azt is, hogy a falak nem oldják meg a problémát. Inkább például közös Afrika-politikára lenne szükség. 

Macron: Egy olyan világban élünk, ahol nagyon sokan indulnak útnak, politikai, gazdasági vagy környezeti okokból. Ezzel szembesülve üljünk csak ölbe tett kézzel, vagy vegyük elő régi, egyszerű nacionalista szólamainkat? Egyértelmű, hogy megoldást ebben az ügyben csak európai szinten lehet találni. Közös politikát kell vinnünk Afrikában, közös határvédelemre kell felkészülnünk, egységesíteni kell a jogi eljárásainkat.

  • A technológiai forradalomról.

Mindhárman emlékeztettek arra, hogy az éppen zajló technológiai forradalommal a politikusoknak is foglalkozniuk kell. Merkel és Macron arra jutottak, hogy közös erővel kell kutatni, oktatni és szabályozni, hogy Európa versenyképes maradjon, Orbán pedig arra, hogy mindenkinek dolgoznia kell, és nemzeti kézbe kell venni a stratégiai iparágakat.

Orbán: A kormánynak ma is az a dolga, hogy felkészítse Magyarországot, felkészítse a magyar nemzet tagjait az új technológiai korszakra. Az új korszakban mindenkinek dolgoznia kell és ma nyolcszázezerrel többen is dolgozunk, mint nyolc éve. Az új korszakban a magas államadósság életveszélyes. (...) Az új korszakban a nemzeti vállalkozásokat piaci alapon kiszolgáló kritikus infrastruktúra döntő tényező lesz, ezért a bankrendszert, az energia és a médiaszektort hazai kézbe vettük. Az új korszakban a tudás valóban hatalom lesz, ezért megtettük az első, de csak az első lépéseket, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akik a jég hátán is megélnek. Láthatják, a felkészülés nekilendült, de még hosszú út vár ránk.

Merkel: Az óriási technológiai változások nyomán már egyáltalán nem magától értetődő, hogy továbbra is mi európaiak határozhatjuk meg a világ irányát. Hogy őszinte legyek, számos területén már nem mi határozzuk meg. Akár a mesterséges intelligencia kutatásáról, akár más fejlesztésekről van szó, sokkal jobb együttműködésre van szükség, hogy visszaszerezzük az előnyünket. A jövő héten Franciaország és Németország új javaslatokat tesz az intézményes európai együttműködés fejlesztésére a kutatás területén. (...) Ez nagyon sürgős feladat. Hogy csak egy példát mondjak, az Európában gyártott elektromos autók ázsiai akkumulátorokkal és amerikai digitális felszerelésekkel készülnek már, pedig a világ legelső elektromos autóit még Európában fejlesztették.

Macron: Ha nem hozunk közös szabályokat, akkor átengedjük a legnagyobb tech-cégeknek, hogy maguk döntsenek arról, hogy mennyi adót akarnak fizetni; akkor az energetikai óriásvállalatok döntenek majd a klímapolitikáról helyettünk. Akkor veszítjük el igazán a szuverenitásunkat, mert akkor tényleg nem lesz demokratikus ellenőrzés e folyamatok felett.

Orbán teljes beszéde itt, Macroné itt, Merkelé pedig itt olvasható el. 

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.