Százmilliók mennek a monori szegénytelep felszámolására, a német EP-képviselő mégis Afrikához hasonlította

“A delegációval jártunk roma gyerekeket nevelő intézetben és egy Budapesthez közeli telepen is. Az utóbbi maga volt a katasztrófa. Szégyellem magam. Igen, Európa nevében szégyellem magam az ottani állapotokért. Az Európai Parlamentben én foglalkozom Afrikával, és ott láttam hasonló körülményeket. A látogatásunk előtt esett az eső, mikor odaértünk, a gyerekek mezítláb álltak a mély sárban, csatornázatlan házaik előtt.”

Ezt Maria Noichl EP-képviselő, bajor SPD-politikus mondta egy a hvg-nek adott pénteki interjúban. Maria Noichl még februárban járt Magyarországon, másodmagával a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság tagjaként. Elsősorban a nemek miatti esélyegyenlőséget jöttek vizsgálni, de ha már itt voltak, gyermekjogi és szociális kérdésekben is tájékozódtak.

Maria NoichlFotó: DOSSMANN Marc/© European Union 2014 EP

A hivatalos program első fele úgy nézett ki, ahogy egy ilyen delegáció esetében az lenni szokott: találkoztak civil szervezetek képviselőivel, egyetemi oktatókkal, parlamenti képviselőkkel, az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala munkatársaival, illetve a kormány részéről Mészáros Árpáddal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és EU-s ügyekért felelős helyettes államtitkával.

Aztán másnap elmentek Monorra, ahol valahogy odakeveredtek a kisváros szegénytelepére, a Tabán-telepre.

Tabán-telepFotó: Halász Júlia

Az interjúban Noichl nem tér ki arra, hogy milyen településen jártak, de más helyszín nem igazán jöhet szóba, a programjukban szerepelt a monori látogatás, a 168 óra szerint a monori gyermekotthont, a zoom.hu szerint a Biztos Kezdet Gyerekházat akarták megtekinteni. Utóbbi a Tabán-telep szélén van.

A telep pedig épp úgy néz ki, ahogy azt Noichl az interjúban megfogalmazta: az útjai egy részén nincs beton, esőben meg sártengerré válik az egész. Több ház egyszerűen nincs befejezve, vagy már annyira lepusztultak, hogy életveszélyessé vált bennük lakni.

Fotó: Halász Júlia

Egy helyi férfi szombat délelőtt meg is jegyezte, hogy át kellett költöznie a családjával egy kis viskóba, annyira veszélyessé vált a házuk. Most tíz négyzetméteren élnek négyen. Az egész telepen pedig közel négyszázan élnek mélyszegénységben.

Az EP-képviselő megjegyezte az interjúban, Európa épp arra adott rengeteg pénzt, hogy az ilyen körülményeket felszámolják, hogy a kisebbségek élethelyzetén javítsanak. “Tudom én, hogy ez sosem könnyű, de amit ott láttam, attól elakadt a szavam. Azt éreztem, hogy ez nem lehet igaz” - mondta.

Fotó: Halász Júlia

A monori Tabán-telepre pedig tényleg igaz, hogy rengeteg uniós pénz ment oda felzárkózásra, sőt, magyarországi viszonylatban a Tabán-telep felzárkózási szempontból kifejezetten sikeresnek számít.

A telepen már 2004 óta jelen van a Máltai Szeretetszolgálat a Jelenlét programjával. Ők a 2007-2013-as támogatási időszakban közel 127 millió forint értékben nyertek pályázatokat, ebből alapították például a Biztos Kezdet Gyerekházat, a helyi tanodát, meg még egy sor felzárkózási programot. A Máltai Szeretetszolgálat segítségével a helyiek futballcsapatot alapítottak, zenét tanulnak, bio-brikett üzemet hoztak létre. A telepen rendszeresen vannak képzések, előadások.

A Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja MonoronFotó: Halász Júlia

Érdemes megnézni a helyi önkormányzat esélyegyenlőségi programját, ahol leírják, milyen volt a telep a felzárkózási program elindítása előtt:

  • Mára már megszűntek a korábban szállásul szolgáló cirkuszi lakókocsik.
  • Korábban 10 gyerekből 8 bukott meg a telepiek közül, mára ez a szám kettőre csökkent.
  • Ma már van egy közfürdő a telepen, amire azért van szükség, mert a házakba nincs víz bevezetve, a telepen pedig csak egyetlen kút van.

A 2014-2020-as finanszírozási ciklusban pedig minden eddiginél több pénzt, közel 700 millió forintot nyert el Monor a Tabán-telep társadalmi és fizikai rehabilitációjára. Igaz, a helyiek azt mondják, ebből egyelőre semmit sem láttak, de még csak tavaly született a támogatói döntés.

Ez a pénz jóval több, mint amiben az ország sok más szegregátuma bármikor részesülhetett az elmúlt években/évtizedekben.

A Monortól nem is olyan messze lévő Pest megyei Dányon például szintén nincsenek utak a szegénytelepen, az állandó köztartozások pedig rengeteg problémát okoznak a helyieknek:

DányFotó: botost/444.hu

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyétén van, hogy a mentő sem ér ki időben:

CsenyéteFotó: botost/444.hu

Az ország keleti felében tízesével találni sokkal kilátástalanabb helyzetben lévő falvakat. Íme egy riport a Hajdú-Bihar megyei Toldról, ahová közel sem érkezik ekkora mennyiségű pénz, de a helyi Igazgyöngy Alapítvány így is próbálkozik.

Úgy tűnik, Maria Noichl EP-képviselőnek elfelejtettek szólni róla, hogy az egyik legkevésbé leszakadó magyar szegénytelepet hasonlította Afrikához. Annál sokkal rosszabb helyzetben lévő telepeken is járhatott volna, ha nekiindul Magyarországnak.