Ukrajna úgy építi nyugatira magát, hogy a téglákat a kisebbségek iskoláiból üti ki

külföld
2018 június 06., 11:06
comments 113
  • Ukrajnában egyszerre hirdettek nemzetállami építkezést és nyugatos demokráciát. 
  • A nagy átalakulásban lényegében elvették a kisebbségektől az anyanyelvi oktatás jogát, elsősorban azért, hogy a következő generáció már ne értse az orosz propagandát. 
  • Az orosz nyelv elfeledtetése teljesen irreális tervnek látszik, és közben az oktatási törvény miatt Magyarország blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz és az EU-hoz. 
  • Kijevben és a donyecki front közelében próbáltuk megérteni, hogy mi folyik a szomszédban.

Ültünk a Donbaszenergo nevű cég szlovjanszki erőművének a tárgyalójában, és a vezérigazgató megrendítő fotókat mutatott az óriási ipari monstrumot ért találatokról. A donyecki harcokban 2014 nyarán lőtték a szénerőművet - beszakadt tetők, kiégett buszok, kirobbantott ablakok voltak a képeken. 

A közvetlen környéken ötven halálos áldozata volt a harcoknak azon a nyáron. Igazi béke most sincs, 80 kilométerre az erőműtől néhány napja az "orosz oldalról" átlőttek egy gránátot, egy családi házat találtak el, a szülők és az egyik gyerek meghalt, a másik gyerek megsebesült. 

A szlovjanszki szénerőmű.
photo_camera A szlovjanszki szénerőmű. Fotó: Magyari Péter / 444.hu

Furcsa háború

Ebben a konfliktusban semmi sem világos. 2015 tavasza óta változatlan a frontvonal Kelet-Ukrajnában, de továbbra is néhány naponta meghal valaki, rendszeresek a lövöldözések, miközben igazi hadjáratot egyik oldal sem indított most már jó három éve. 

Azért lőnek a szakadárok, hogy Moszkva ne felejtse el támogatni őket? Az ukránok keménykednek igazából, amerikai parancsra, hogy ezzel is orosz hadosztályokat foglaljanak le, és elszívják így a pénzt a szíriai hadjárattól? A szakadárokat azért készteti állandó lövöldözésre Moszkva, hogy a világ ne bízzon Ukrajnában, hanem egy veszélyes helynek tűnjön, amit semmiképpen sem éri meg felvenni az EU-ba vagy a NATO-ba, mert ott úgyis háború van? Tele van magyarázattal és összeesküvés-elmélettel a világsajtó, a szemben állók pedig egymást vádolják az értelmetlen pusztítással. Ezért is hívják a konfliktust hibrid háborúnak, amiben a nemzetközi szinten terjesztett propaganda legalább olyan fontos, mint az, hogy minden hétre jusson egy gránát valamelyik donyecki házra.

Már az is kérdés, hogy helyes-e "orosz oldalnak" nevezni Donyeck és Luhanszk megyék azon részét, ami 2014-ben elszakadt Ukrajnától. Az orosz kormány azt állítja, hogy a kijevi fasiszta kormány ellen felkelő helyiek harcolnak a szabadságukért. Az ukrán kormány azt mondja, hogy nincs semmilyen felkelés, csak az orosz hadsereg fedett akciója van.  A NATO bizonyítottnak látja, hogy az orosz hadsereg fegyvereit használják az ukrán hadsereg ellen a régióban.

Az oroszok szerint polgárháború dúl, az ukrán kormány szerint az oroszok egyszerűen megszállták a vidéket, ahogy a Krím félszigetet is.

Egy felkelő a 2014-es harcok idején.
photo_camera Egy felkelő a 2014-es szlovjanszki harcok idején. Fotó: Andrey Stenin/RIA Novosti

Mondta tovább az erőmű igazgatója, hogy mi történt: nagyon sokan az erőmű pincéjébe menekültek a harcok elől, elvágták minden kapcsolatukat a külvilágtól, és mindenki sírt a megkönnyebbüléstől, amikor napokkal később újra találkoztak a rokonaikkal. 2015 márciusáig nem volt áram és vezetékes víz sok településen az erőmű megrongálódása miatt, a városok főterén generátorról tölthettek telefont az emberek, tábortüzek felett főztek, egész télen nem volt távfűtés, és akiknek kilőtték a házát, azok mindenüket elvesztették.

Aztán a Show must go on zenéjére fotókat vetített az újjáépített erőműről. Mostanra már minden működik, megint van áram Szlovjanszkban és a környező településeken. Az igazgató szerint ez az ukrán hazafiság erejének is köszönhető, önkéntesek jelentkeztek az újjáépítésre, a tárgyalóban egy nagy nemzeti zászló előtt volt a széke is. Ekkor lehetett kérdezni:

- A háború előtt a donyecki bányákból vették a szenet, amelyek a front túloldalán maradtak. Most honnan jön a szén?

- Oroszországtól vásároljuk.

- Hogyan lehetséges ez, hiszen háború van, miért adnak szenet az oroszok, hogy pont itt, a frontvonal túloldalán legyen áram?

- Ezt az erőmű tulajdonosaitól kell megkérdezni, ők szerződtek a szén beszerzéséről.

- És kik a tulajdonosok?

- Ezt négy éve mindig megkérdezik tőlem, de mindig csak azt tudom mondani, hogy fogalmam sincs.

Az erőművet 2013 augusztusában, az Euromajdannak nevezett forradalom előtt néhány hónappal vette meg az ukrán államtól egy Hollandiában bejegyzett, alig két hónappal a privatizáció előtt alapított cég, amelynek fő tulajdonosa egy brit vállalat, amelyik ukrán fémmel kereskedett Angliában, és a forradalomban elűzött Viktor Janukovics elnök pártját finanszírozta korábban.

A fenti helyzet jó példája annak a bonyolult helyzetnek, ami Ukrajnát általában is jellemzi. Létezik egy nemzetállamot építő, nyugatos elkötelezettséget és lángoló hazafiságot hirdető hivatalos vonal, miközben e felszín alatt a régi oligarchák és a posztszovjet rendszerek továbbra is meghatározzák az élet sok területét.

Nemzetállam épül a méltóság forradalma után

Kijev belvárosában egymást érik a hősi halottakat ábrázoló fotók, falakra épített tablókról vagy éppen fatörzsekre szögezett, nejlonnal borított fénymásolt lapokról néznek az arra haladókra. Az Euromajdan és a donyecki front halottjai vannak rajta. „Nem felejtheti el a világ, hogy mi háborúban állunk Oroszországgal, ez nem egy befagyott konfliktus, ez egy igazi háború” - emlékeztetett minden politikus és civil aktivista, akivel csak hivatalos találkozónk volt Ukrajnában május utolsó hetében. „A NATO is hozzánk jár tanulni, nézik az embereik, hogyan megy ez a hibrid hadviselés a gyakorlatban” - mondta egy ukrán főtiszt a front közelében.

Laktanya Kramatorszkban.
photo_camera Laktanya Kramatorszkban. Fotó: Magyari Péter / 444.hu

„Nem igaz, hogy nincsenek jelentős átalakulások. Az állami gázvállalat hosszú évekig mindig veszteséges volt, tavaly viszont már a költségvetés egyik legnagyobb befizetője lett. És nem azért, mert megnőttek a bevételei, hanem azért, mert megszüntettük a hatalmas lopásokat, és már nem hagyjuk, hogy kivegyék a pénzt belőle” - mondta Ivána Klimpus-Cincadze miniszterelnök-helyettes arról a vélekedésről, hogy csak a felszín változott. 

Az ukrán kormány hivatalos narratívája az, hogy a 2013-14 fordulóján zajlott majdani tüntetések után - minden kormányzati tisztviselő „a méltóság forradalma” néven hivatkozott rá - új időszámítás kezdődött, Ukrajna lényegében akkor vált igazi országgá, és a háború megvívása mellett az új nemzetállam felépítése a legfontosabb feladat. A háború drága, a GDP 5-6 százalékát viszik el a katonai kiadások, a nagy átalakításokhoz is kellene a pénz, úgyhogy az IMF-re, az EU-ra és a NATO-ra van utalva az ukrán költségvetés.

Az ukrán miniszterelnöki hivatal épülete.
photo_camera Az ukrán miniszterelnöki hivatal óriási épülete. Fotó: Magyari Péter / 444.hu

Ebben a hangulatban fogadták el tavaly azt az oktatási törvényt, ami miatt Magyarország több mint fél éve blokkol minden magasabb szintű tárgyalást a NATO-ban és az EU-ban is Ukrajnával. Emiatt az ukrán és az amerikai kormány egyre idegesebb. Az ukránok sokáig abban bíztak, hogy a magyar keménykedés csak a választási kampánynak szólt. Most, hogy kiderült, hogy a Fidesz újabb győzelme után sem enyhített a magyar kormány a politikáján, nagy nemzetközi kampányba kezdtek a magyar vétó feloldásáért, erősen győzködik a nyugati kormányokat, hogy puhítsák a magyarokat.

Fűrészelik az oroszt, hullik a magyar

„Ez a törvény azért is kell, hogy a következő generáció már ne értse az orosz propagandát, mert az orosz nyelv a háborús uszítás nyelve lett” - mondta a nem hivatalos magyarázatok egyikét egy ukrán politikus arról, hogy miért ragaszkodnak ennyire a kisebbségi oktatás radikális korlátozásáért. 

Ez kívülről nézve elég hiú ábrándnak tűnik. Nehéz eligazodni a különböző idők statisztikái között, ezért nem egyértelmű, hogy Ukrajna lakosságának csak a harmada, vagy akár több mint a fele orosz anyanyelvű-e, de az bizonyos, hogy nagyon sokan beszélnek jobban oroszul, mint ukránul. Az orosz az ország meghatározó nyelve, még akkor is, ha a „milyen nemzetiségűnek tartja magát?” kérdésre az utóbbi években sokan inkább ukránt mondanak. 

"Az oktatás a legerősebb fegyver a világ megváltoztatásához - Nelson Mandela" - ez a felirat fogadja az embert az ukrán oktatási minisztériumban.
photo_camera "Az oktatás a legerősebb fegyver a világ megváltoztatásához - Nelson Mandela" - ez a felirat fogadja az embert az ukrán oktatási minisztériumban. Fotó: Magyari Péter / 444.hu

A háborús övezet közelében lévő Kramatorszkban, a szintén oroszul beszélő ukrán katonai szóvivő azt mondta, hogy a front túloldalán hiába beszél a többség oroszul, azt látják, hogy az ukrán oldalon jobb az élet, ezért sokan átmenekültek az ukrán oldalra, és „a lelkük is ukrán lett”.

Az új, USA-barát ukrán államiság eszméjének egyik központi kérdése, hogy sikerül-e átállítani a lakosságot az ukrán nyelv használatára, hogy ezzel is biztosítsák, hogy Oroszország ne tehesse ismét vazallusává Ukrajnát. Ahogy telik az idő, egyre kisebb esély legyen rá.

Az új oktatási törvény szerint az összes kisebbségi iskolában is ukránul kellene tanítani a felső tagozattól. Hogy ez miért lenne rettenetesen rossz a kárpátaljai magyaroknak, azt helyszíni riportunkban mutattuk be. 

A törvény ugyan más kisebbségeket is hátrányosan érint, de a legerélyesebben a magyar kormány tiltakozott ellene. Büntetésül az EU-ban és a NATO-ban is blokkolja a magyar kormány a miniszteri szintű tárgyalásokat Ukrajnával, és minden átfogó megállapodás ratifikálását is. 

A háttérben az amerikaiak már régóta győzködik a magyar kormányt, hogy legalább a NATO-ban oldják fel a blokkolást, május végén már Wess Mitchell külügyi államtitkár is Budapestre utazott, hogy nyomást gyakoroljon; illetve szerdán Mike Pompeo külügyminiszter Washingtonban győzködte Szijjártó Pétert. 

Szijjártó Amerikában az ukrán külügyminiszterrel is találkozott, akivel megállapodott, hogy folytatódhatnak az egyeztetések. Az ukránok korábban arról panaszkodtak, hogy a magyarok február óta már szóba sem álltak velük, holott elkészítettek egy módosítót a törvényhez, és az sok tekintetben enyhítene az eredeti változaton, például már nem kellene minden tárgyat ukránul tanítani, hosszabb lenne az idő az átállásra, és a magániskolákra nem vonatkozna a szabály. 

A magyarok eddig azt mondták, hogy az ukrán ígéretekben tapasztalataik szerint nem lehet bízni, egy törvénytervezet lobogtatása kevés, míg az ukrán diplomaták azt mondták, hogy többször is visszatáncoltak a magyarok egy már kitárgyalt kompromisszumból, és így részükről is csökken a bizalom. 

Ehhez képest az USA-ban folytatott tárgyalások után eredménynek látszik az is, hogy június elején az ukrán kormány képviselői a kárpátaljai magyar pedagógusokkal találkoznak, és utána várhatóan a magyar kormánnyal is újra egyeztetnek a módosítókról.

Hősi halottak tablója Kijev belvárosában.
photo_camera Hősi halottak tablója Kijev belvárosában. Az ukrán politikusok szerint minden ítéletet a háborús helyzethez kellene mérni. Fotó: Magyari Péter / 444.hu

Kijevben Putyint látják a magyar keménykedés mögött

A két ország vitájának érveit és eddigi fordulatait oldalakon át lehetne folytatni, a lényeg az, hogy az ukránok szerint aránytalan, és leginkább az orosz érdekeket szolgálja a magyarok büntetése, míg a magyarok szerint éppen azokat a nyugati értékeket köpi szembe az oktatási törvény, amelyek nevében az új ukrán államot elvben szervezni akarják. 

Az egyik legbizarrabb fordulat, hogy a magyar kormány annak a Velencei Bizottságnak a véleményét lobogtatja a törvénnyel szemben, amely szervezetről Németh Szilárd a lex CEU körüli vita idején azt mondta, hogy „Soros György csíkzsebéből kandikál elő”.

Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes másfél hete magyar újságíróknak - magánvéleményeként - azt adta elő, hogy sajnos lehetségesnek tartja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedvére tesz a magyar kormány, amikor a nyelvtörvényre hivatkozva blokkolja a NATO-ban az ukrán ügyet. 

Szerinte az orosz - magyar összejátszásra utalhat, hogy a magyar kormány rendszeresen pont ugyanazt mondja a Nyugat hanyatlásáról, mint az orosz, és hogy az orosz sajtó nagyon élénken foglalkozik a magyar kritikákkal. (Ha megnézzük, hogy a kormánypárti magyar sajtó hogyan számol be a nyugat-európai helyzetről, akkor valóban megdöbbentő a hasonlóság az orosz állami sajtó által közvetítettel. Eszerint a terrorista és bűnöző migránsoktól rettegő lakosságot egy romlott és tehetetlen liberális elit nyomja el. Itt egy tanulságos klip az orosz híradók Európáról szóló híreiből.) 

Vaszil Bodnar, ukrán külügyminiszter-helyettes.
photo_camera Vaszil Bodnar, ukrán külügyminiszter-helyettes. Fotó: Magyari Péter / 444.hu

Bodnar miniszter-helyettes azt is sérelmezte, hogy a magyar kormány a NATO-ban is felhozta, hogy két merénylet is történt Kárpátalján magyar szervezetek ingatlanjai ellen, holott a rendőrök már megállapították, hogy az orosz titkosszolgálatok provokációja volt mindkét támadás. (Az első elkövetői lengyelek voltak, akik a lengyel hatóságok szerint is egy oroszbarát szervezethez tartoznak, a másodikat az ukrán hatóságok szerint Transznyisztriából fizették orosz ügynökök.)

A magyar kormány határozottan vissza szokta utasítani, hogy az oroszok kedvéért csinálná az egészet, egy április végi brüsszeli NATO-tanácskozáson Szijjártó Péter így fogalmazott: „A lehető leghatározottabban visszautasítjuk és kikérjük magunknak azt a hazugsághadjáratot, melyet ukrán politikusok indítottak, miszerint Magyarország Ukrajna-politikájának valamifajta orosz determinációja lenne.”

Azt is mondta Bodnar, hogy a kijevi kormány hiába tiltakozott, amikor százezer darab magyar útlevelet osztottak ki Ukrajnában a kettős állampolgárságról szóló törvény alapján, holott az ukrán törvények nem ismerik el (igaz nem is szankcionálják) a kettős állampolgárságot. Ha Budapest nem vette figyelembe a kijevi tiltakozást, akkor nekik miért kell figyelni fordított esetben? - tette fel a költői kérdést, hozzátéve, hogy ők vannak annyira európaiak és demokraták, hogy még így is módosítják a magyarok által sérelmezett oktatási törvényt.

Nyugatot építünk, elvtárs!

„Ukrajna háborúban áll, naponta vannak halottaink, ebben a felfokozott hangulatban kellene elhelyezni a dolgokat, Ukrajnát nemzeti ügyekben komolyan kell venni” - magyarázták többen is Ukrajnában, amikor a nyelvtörvény kisebbségeket sújtó paragrafusaira kérdeztünk rá. 

Néha úgy tűnt, mintha Ukrajna átalakítását hasonló propagandisztikus lelkesedéssel építenék politikai tisztviselők és PR-szakemberek, mint ahogy a régi szovjet filmek forradalmárai agitáltak a vásznon. 

Elvittek megmutatni, ahogy otthonukból kibombázott nyugdíjasok átveszik az új lakásukat, és a 80 feletti lakók meghatottan hálálkodnak az önkormányzat dolgozóinak. 

Kibombázott ukrán nyugdíjasok köszönik meg új otthonukat a helyi vezetőknek.
photo_camera Kibombázott ukrán nyugdíjasok köszönik meg új otthonukat a helyi vezetőknek. Fotó: Magyari Péter / 444.hu

Láttunk szétbombázott kórházat, ami mellett német segélyből már felépült a vadonatúj gyermekpszichiátria. 

Szétlőtt pszichiátria Szlovjanszkban.
photo_camera Szétlőtt pszichiátria Szlovjanszkban. Fotó: Magyari Péter / 444.hu

Voltunk a helyi Rogán-minisztériumnak megfeleltethető, frissen létrehozott információs tárcánál, ahol büszkén mesélték, hogy a kormány állami tulajdonban lévő megyei lapok sokaságában indította el a nemzetépítő narratíva terjesztését, az újságírók pedig az új kurzus értékeit bemutató továbbképzéseken vehetnek részt. 

Mindezekkel közben az európai és nyugati fordulatot akarják mélyíteni, ahogy ez volna a hivatalos szándék a nyelvtörvénnyel is. 

(A cikkben idézett ukrajnai interjúkat az Ukrainian Prism nevű NGO által szervezett tanulmányút tette lehetővé.) 

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.