A német politikától szokatlanul nyílt dráma bontakozott ki vasárnap estére. Ekkor járt le a határidő, amit Angela Merkel kormányának belügyminisztere, a bajor Horst Seehofer és pártja, a CSU (Keresztényszociális Unió) adott, hogy elfogadható megoldást találjanak a migrációs helyzetre. Késő este viszont, hosszú órák megbeszélése után, miközben a nézők a dán-horvát meccs kihagyott tizenegyeseivel voltak elfoglalva, kiszivárgott a hír:

Seehofer volt az, aki bejelentette lemondását pártelnöki és belügyminiszteri posztjáról is.

A politikai válság júniusban éleződött ki, miután Seehofer közölte: megengedi Bajorországnak (aminek nemrég még miniszterelnöke volt), hogy ne engedje be azokat a menekülteket, akiket máshol már regisztráltak.

„Ez elvben csak az érvényben lévő dublini rendelet betartása lenne, de a gyakorlatban véget vetne a schengeni rendszernek, hiszen sok országban napokon belül visszaállna a határellenőrzés miatta. Horst Seehofer belügyminiszter egyszerre a bajor CSU-t akarja ezzel segíteni (októberben tartományi választások lesznek, és jön fel a menekültellenes AfD), de javaslata másra is utal: ha nincs kvóta, nem lesz Schengen sem. A visszafordítási javaslata közvetlenül ugyan az olaszokat szívatná, hiszen most ott regisztrálják a legtöbb menekültet, de általános üzenete hasonlít az olaszokéhoz: ne a kárukra legyen a humanizmus. Továbbá szívatja főnökét, Angela Merkel kancellárt is, aki ellenzi a menekültek visszafordítását” - írtuk akkor. Merkel akkor megegyezett Seehoferrel, hogy az EU-s csúcsig még nem engedi a bajoroknak a határ lezárását, és a menekültek visszaküldését, hátha sikerül megegyezni.

És sikerült is: péntek hajnalra Brüsszelben a zárt táborok tervezése lett a közös nevező. Ez lényegében a visegrádi országok álláspontjának győzelmét jelentette, de azt is, hogy mindenki kommunikálhatta saját győzelmeként.

Hétvégére viszont az derült ki, a CSU-nak ez nem elég, és szerintük a német határ helyzetén konkrétan nem sokat változtat a megállapodás. Szombaton olyan meglepő hírek is elterjedtek, amelyek szerint a német kormány megállapodott volna 14 országgal, többek között a visegrádiakkal is arról, hogy visszafogadják azokat, akiket regisztráltak - az érintettek, a magyar kormánnyal az élén gyorsan közölték, hogy erről szó sincs.

Így jött el a vasárnap, majd a kiszivárgó hírek arról, hogy Seehofer felajánlotta a lemondását. Ami valóban el is hangzott, de a bajor politikus nem sokkal később annyival korrigált, nekifutnak még egyszer, hátha három napon belül megoldást sikerül találni. Merkel és Seehofer hétfő délután ötkor találkoznak Berlinben.

A belügyminiszter ezzel szinte lehetetlen helyzetbe manőverezte magát, nehezen képzelhető el olyan megoldás, amivel ezután megőrizheti a hitelességét. A döntésben a politikai szempontok mellett fontos része lehetett a személyes szálnak is: Merkel és Seehofer évtizedek óta politizálnak együtt, rengeteg feszültség halmozódott már fel közöttük. A választók viszont a felmérések szerint inkább a CSU-t hibáztatják a kialakult helyzetért - miközben épp azért élezték ki a konfliktust, hogy saját helyzetükön javítsanak. 

Seehofer személyes karrierjénél viszont lényegesebb kérdés, hogy mi lesz a német kormánnyal. Ez a lépés ugyanis a CSU és a CDU (Kereszténydemokrata Unió) évtizedes szövetségének végét jelentheti.

Ha valóban lemond, akkor a következő fontos kérdés, hogy a CSU bent akar-e maradni a kormányban. Ha igen, új belügyminisztert jelölnek - akivel persze még folytatódhat a konfliktus. Ha viszont nem, akkor minden miniszterüket vissza kell hívniuk, és ki kell szállniuk a koalícióból. A CDU és az SPD szövetsége is elveszítené a többségét a Bundestagban.

Ha ez a helyzet, akkor megpróbálhatnak kisebbségben kormányozni, és alkalmi szövetségeket kötni különféle szavazásoknál. Ez nem valószínű, a hosszan húzódó koalíciós tárgyalások alatt is azt mondta Merkel, inkább jöjjön új választás, mint kisebbségi kormány. A másik lehetőség, hogy új koalíciós partnert keresnek, például a Szabad Demokratákat (FDP) vagy a Zöldeket.

Elvileg persze az is elképzelhető, hogy a Bundestag maradék része összefog, és közösen kiszavazzák Merkelt a hatalomból, de a megosztottság miatt ez sem valószínű. A helyzet legnagyobb nyertese viszont az AfD lehet - nekik ideális, ha a választók azt látják, a maistream pártok reménytelenül veszekednek egymással migrációügyben.