A tisztességes tehermegosztás mellett is állást foglaltak a NATO-tagországok állam- és kormányfői brüsszeli találkozójuk első napján, szerdán - mondta el Jens Stoltenberg, az észak-atlanti védelmi szövetség főtitkára a munkaülést követően. Macedónia a várakozásoknak megfelelően meghívást kapott a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

Stoltenberg a kiadások növelésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a védelemre fordított költségek és a felelősség jobb egyensúlyra törekvő megosztása biztosítja a szövetség hitelességét, a tagállamok közötti szolidaritást és a gyors reagálási képességet. Donald Trump amerikai elnök a találkozón azt követelte, hogy a tagállamok az eddig kettő helyett a GDP-jük négy százalékát költsék védelmi kiadásokra. Stoltenberg erről azt mondta, hogy először a hivatalos, jóváhagyott elvárásoknak kell eleget tenni, márpedig a szövetségesek jó úton haladnak efelé.

• Új központ Németországban
  

Az állam- és kormányfők megállapodtak a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítéséről, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága. Az észak-amerikai és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokságot hoznak létre az amerikai Norfolkban, valamint az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős központ jöhet létre Németországban.

• Meghívták Macedóniát
  

Macedónia a csúcstalálkozón meghívást kapott a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére, köszönhetően annak, hogy várhatóan sikerül lezárnia a Görögországgal fennálló névvitáját. A tagállamok vezetői üdvözölték a névvita rendezését és a macedón kormány reformintézkedéseit.

• Békülni kellene az oroszokkal
  

A csúcsértekezleten elfogadott nyilatkozatban a NATO-tagországok az Oroszországgal ápolt kapcsolatok javítása, a párbeszéd fenntartása mellett foglaltak állást. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy nem kötnek kompromisszumot az Európa és Észak-Amerika biztonságát garantáló elveket illetően. 

• Tovább támogatják az afgán biztonsági erőket
  

A tagállamok megerősítették elkötelezettségünket az afganisztáni biztonság és stabilitás mellett, ez tanácsadást és az afgán nemzeti védelmi és biztonsági erők képzését jelenti. Emellett 2024-ig kiterjesztették az afgán erők pénzügyi támogatását is.

Donald Trump pedig a találkozó előtt az elmúlt hetek üzengetéseihez képest békülékenyebb hangnemben tárgyalt Angela Merkel német kancellárral az Északi Áramlat-2 orosz gázvezetékről, a katonai költségvetés növeléséről és kereskedelmi vitákról. 

Emmanuel Macron francia elnök a tanácskozás szünetében azt mondta, hogy a NATO meggyengülése hosszú távon költségesebb lenne a tagországok számára, mint a védelmi kiadások növelése.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Magyarország növeli hozzájárulását a NATO erőfeszítéseihez. Elmondta azt is, hogy Magyarország  további 12 fővel növeli a NATO afganisztáni misszióját erősítő 117 fős magyar kontingens állományát, valamint az eredetileg 2020-ig vállalt pénzügyi hozzájárulás időszakát 2024-ig kiterjeszti, ami azt jelenti, hogy évi félmillió dollárral járul hozzá az afgán biztonsági erők kapacitásainak és képességeinek fejlesztéséhez. Ezek mellett a Koszovóban szolgálatot teljesítő NATO-erők (KFOR) munkájában hamarosan 390 magyar katona teljesít majd szolgálatot. A NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli találkozója csütörtökön fejeződik be. (BBC/MTI)