Hétfő este Ziegler Gábor és Oltyán József magánszemélyek megvásárolták Spéder Zoltántól a két cégből álló CEMP-cégcsoportot, benne az Index.hu hirdetéseit értékesítéső ügynökséggel (CEMP Sales House) és az Index.hu portállal idáig szimbiózisban működő hír- és magazinoldalakkal (port.hu, napi.hu, divany.hu, femina.hu, Inda-oldalak, totalcar.hu és egyebek).
Gyakorlatilag minden cég hozzájuk került az Index.hu környékén, csak pro forma maga az újság és a velvet.hu kiadói jogai nem, azok ugyanis maradtak alapítványi tulajdonban:
A tranzakció sok kérdést felvet, és nem csak az új tulajok személyével kapcsolatban, akik közül az egyiknek erős kormányzati kötődései vannak.
A magyar sajtó jelen helyzetében ezek közül is a legfontosabb, hogy vajon marad-e esély arra, hogy az egyik legnagyobb magyar internetes híroldal szerkesztősége megőrizze függetlenségét?
Az biztos, hogy a CEMP Sales House értékesítésével a lap kiszolgáltatottá válik új tulajdonosainak, a kiadót ugyanis a hétfői közleményben foglaltak szerint kizárólagos értékesítési szerződések kötik a céghez.
A tegnapi bejelentésnek van azonban egy másik aggasztónak mondható részlete. Mielőtt Spéder eladta volna a CEMP-et, a cég megvásárolta az Index alapítványát alapító Nanga Parbat Zrt.-t, ami
felveti annak lehetőségét, hogy az új tulajdonosok a szerkesztőség élétébe közvetlenül is beavatkozhassanak.
Az idáig Bodolai László tulajdonában lévő NP Nanga Parbat 17 Zrt. egyetlen funkciója az volt, hogy létrehozza az alapítványt, ami azt követően született meg, hogy 2017 tavaszán Simicska Lajos cége, a Pro Ráta Holding érvényesítette opcióját az Index.hu kiadójára.
Simicskáék a Nanga Parbaton keresztül utalták alapítványi tulajdonba, és így független pozícióba az újságot.
A kuratóriumot egyedül vezető Bodolai szerepe fontos a történetben: ő lassan húsz éve vezető jogász a lapnál, az opció lehívása után kapott kulcsszerepet. A szerkesztőségben akkor is bíztak, ma is bíznak benne, maga is úgy nyilatkozott kedd reggel a Klubrádióban, hogy feladatának tartja biztosítani a lap független működését.
Az alapítvány és az alapító cég viszonyáról az alapító okirat rendelkezik, eszerint az
alapító semmiben nem utasíthatja a kuratóriumot, viszont bizonyos esetekben visszahívhatja azt. AZ MFA Fővárosi Törvényszéken elérhető okiratában nem fektetik le annak jogait, hogy az alapító pontosan milyen körülmények között teheti ezt meg, a Ptk. erről annyit mond, hogy kuratóriumi tagot akkor lehet visszahívni, ha „közvetlenül veszélyezteti az alapítvány céljait”.
Az alapítvány céljai között viszont olyan gumifogalmak szerepelnek, mint a „kommunikáció fejlesztése”, „a magyar kulturális örökség megőrzése” vagy az „európai értékek terjesztése Magyarországon”. Cégjogban jártas jogászok szerint a kuratórium tagjait adott esetben visszahívhatja az alapító, még ha ki is nézhet neki egy sokéves pereskedés is.
A probléma ezen a ponton az, hogy a keresetindításnak nincs halasztó hatálya, így az alapító kijelölhet új kurátort az alapítvány élére, aki aztán tehet olyan lépéseket is, amik a korábbi kurátorra nézve kedvező bírósági döntés esetén sem visszafordíthatóak.
Ez alapján Bodolai pozíciója nincs kőbe vésve az alapítvány élén, előfordulhat olyan eset, hogy az új tulajdonosok el tudják mozdítani.
Bodolai mindenesetre nem számít semmi ilyen eshetőségre, szerinte a lap független működése garantált. A kuratórium vezetője a Klubrádióban arról is beszélt, hogy nem látja veszélyét annak, hogy a pénzügyi befektető Oltyán beleszólna a lap menedzsmentjének összetételébe vagy a cég működésébe.
A CEMP hétfői közleményben Oltyán azzal magyarázta a tranzakciót, hogy csak akkor voltak hajlandóak megvenni Spédertől a CEMP-et, ha annak része a Nanga Parbat is.
Állítása szerint ezt azért kötötték ki, mert az alapítvány annak idején „kockázatosnak tűnő konstrukcióban szerezte meg az Index.hu-t a Pro-Ráta Holdingtól. Az MFA a részvényekért az aktuális vételárrészleteket kifizette, de így is több száz millió forinttal tartozott az időközben Nyerges Zsolt tulajdonába került társaságnak”.
Oltyánt egyelőre hiába próbáltuk elérni, nem reagált hívásainkra. A leírtakból viszont az olvasható ki, hogy
2017 áprilisában Simicska egy több százmilliós követelésért cserébe adta át az Index.hu-t a Magyar Fejlődésért Alapítványnak. A választáson aztán a Fidesz ismét kétharmadot szerzett, Simicska pedig kapitulált, minden üzleti érdekeltségét átadta az időközben NER-kompatibilissé vált Nyerges Zsolt üzlettársának. Ezzel az is együttjárt, hogy a Pro-Ráta és annak követelései is a kormányoldalra kerültek.
Bodolainak addig Simicska köreivel kellett egyeztetnie, ám ők április után elvonultak, és az a bizarr helyzet állt elő, hogy
az Index szerkesztőségének tulajdonosa több százmillióval tartozott a NER-nek.
A közleményben van egy árulkodó részlet, ami mutatja a Nanga Parbat jelentőségét. Oltyán és Ziegler azt írják, azért ragaszkodtak a Nanga Parbathoz, mert ellenkező esetben „felmerült volna a veszélye annak, hogy az Index.hu kikerül az alapítvány tulajdonából, és a CEMP elveszíti kizárólagos értékesítési képviseletét az Index felületei felett.”
Amiből viszont szintén az következik, hogy az alapító jogokat gyakorló cég tulajdonlása biztosítja a lap működését, ez pedig azt jelenti, hogy az új tulajdonosok a kiadó felett is befolyást szerezhettek.
Azzal, hogy a CEMP értékesítési cége az új tulajokhoz került, a szerkesztőség tartalmilag nem feltétlenül, anyagilag viszont kiszolgáltatottá válhat a Zieglernek és Oltyánnak. A CEMP-et ugyanis kizárólagos szerződés köti az Index.hu-hoz, ami azt jelenti, hogy egyedül ők vihetnek hirdetéseket, azaz érdemi bevételt a szerkesztőségbe.
A felállás hasonló volt az elmúlt másfél évben is, amíg Spéder próbált nyomást gyakorolni a lapra az anyagiakon keresztül, a politikai kapocs azonban most látványosabb.
A politikai motivációt sejteti az is, hogy üzleti érdekeltségek áttekintés alapján nem világos, vajon Ziegler és Oltyán miből fizették ki Nyerges „több százmillióját”, és Spédert, aki a CEMP-pel egy évi 3-4 milliárdos forgalmú cégcsoporttól vált meg.
A több vonalon is a kormányhoz kötődő Oltyán és az Index körüli cégeknél tíz éve pozícióban lévő (idáig Spéder Zoltán közvetlen beosztottjaként ismert) Ziegler a cégpapírok alapján legalábbis nem rendelkezik akkor önálló bevétellel, ami mindezt fedezni tudná. Zieglernek nem volt korábban jelentős forgalmú cég a nevén, de Oltyán médiavállalkozásai sem olyan horderejűek, hogy abból jelentősebb hitelek, vagy támogatók nélkül következhetne egy ekkora üzlet.
A kecskeméti KDNP-s vállalkozónak három aktív médiacége van, de ezek eltörpülnek az ország legnagyobb híroldala mellett. A Mirázs Média Kft. bevétele tavaly kevesebb mint 1 millió volt, a vidéki lapcsaládot felölelő Regon Média Zrt. tavaly 396, idén 90 milliós, a Makroler Médiaügynökség 2016-ban 122, tavaly 148 milliós forgalmat hozott össze.
A 444-en hétfőn már írtunk róla, hogy információink szerint arra sincs garancia, hogy a jelenlegi tulajdonosok jelentik a végállomást a cégcsoport számára, és több kormányközeli bank köreiből érkezett olyan információ is, ami alapján a CEMP-et hamarosan lehúzzák a „fekete listákról”, zöld lámpát kapnak a hirdetési cégnél, így elképzelhető, hogy hamarosan állami hirdetések is megjelenhetnek a lapban.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.