Hiába Orbán akcióterve, a babáknak most nincs kedvük megszületni

Azt nem lehet állítani, hogy Orbán Viktor ne beszélne sokat a demográfia fontosságáról, pláne úgy, hogy könnyedén össze lehet kötni a migrációval. Az alaptétel: a demográfiai apályt nem bevándorlással akarja megoldani a kormány, hanem egyre több magyar gyerek születésével. 

A bevándorláson és a a gyerekszületésen kívül van még egy harmadik módszer is, de Orbán azt - mint egy 2015-ös felszólalásából kiderül - nem támogatja:


Ahhoz képest, hogy mennyit kommunikál a kormány a gyerekvállalás fontosságáról, a KSH héten közzétett adatai szerint az első félévben kevesebb gyerek született, mint tavaly az első hat hónapban (1021 a különbség, 1,9 százalék.) De nemcsak idén, már 2017-ben - a teljes évben - is kevesebb magyar jött a világra.  

Éves bontásban mindez így néz ki: 

A folyamatosan csökkenő lélekszám miatt a gyerekszületések számánál pontosabb képet ad az ezer főre vetített születésszám, de a tendenciák itt pontosan ugyanazok. 

A népességcsökkenés megállításában nagyon fontos időszak lett elvesztegetve. Volt ugyanis egy jelentősebb gyerekboom a hetvenes évek közepén (Ratkó-unokák), tőlük lehetett arra számítani, hogy felnőve látványosan javítják majd a születési statisztikákat. Nekik köszönhető, hogy az ezredforduló előtt és a környékén több gyerek született (első gyerek), majd pár évvel később ismét nőtt a szám (újabb gyereket vagy az első szülést később vállalóknak köszönhetően). A várakozásoknál kisebb és rövidebb volt ez a gyerekszületési hullám, ekkor jött a gazdasági válság is. Éppen a legfontosabb években, amikor a Ratkó-unokák a legideálisabb korban voltak a gyermekvállaláshoz, zuhant történelmi rekordra a születések száma. 

Általában az a demográfiai közmegegyezés, hogy az állami intézkedések lassan hoznak pozitív változásokat, viszont a rossz lépesek, elvonások hatása azonnal jelentkezik (lásd: Bokros-csomag). A második Orbán-kormány által felállított demográfiai munkacsoport 2012-ben felhívta a figyemlmet arra, hogy ”ha a jelenleg még gyermekvállalási korban lévő, 1973-77-ben született, nagy létszámú generáció nem pótolja be hamarosan az eddigi elmaradt gyermekvállalásokat, az őket követő alacsonyabb létszámú generáció már képtelen lesz fordítani a termékenységi trendeken”. 

Ez ekkor már utolsó figyelmeztetés volt, a Ratkó-unokák 35-39 évesek voltak. Voltak ugyan kormányzati lépések ezt követően („rugalmas” gyed és a diplomás gyed bevezetése, gyes melletti munkavégzés könnyítését, az otthonteremtési támogatás összegének felemelése és a családi adókedvezmény kiterjesztését a járulékokra), de egyik sem volt annyira radikális, hogy azonnal jelentősen növelje a gyerekvállalási kedvet. Ötletek voltak, de a jelentősebb kiadások miatt ezek ötletek maradtak. A kormányzati családpolitika leginkább arra koncentrált, hogy házasságon belül szülessenek meg a harmadik gyerekek, holott sok családban a második sem születik meg, és magas a házasságon kívül született gyerekek aránya is (44,5 százalék). 

Miután a 2011-es mélypont után valamelyest nőtt a születésszám, ez elég volt arra, hogy sikernek lehessen beállítani. Orbán a 2013 elején elmondott évértékelőjében is kitért erre:

„2012-ben 90.300 gyermek jött világra; 2 251-gyel több, mint egy évvel korábban. Ezt betudhatnánk a szocialisták által eltörölt, s általunk visszaállított gyerek- és családvédelmi intézkedésnek vagy az új családi adórendszerünknek is. De ha csak ennyit látnánk, könnyen beleragadhatnánk a földszagú politikai küzdelmek világába, pedig lehet, hogy itt most valami fontosabb dologról van szó. Szeretném hinni, hogy nemcsak néhány, egyébként figyelemre méltó kormányzati intézkedés áll a jó hír hátterében. A kisbabáknak kedvük támadt megszületni. Hátha ez egy komolyabb felhívó jel, erősebb intés, hátha valódi biztatás; lehet, hogy ők már tudnak valamit. Tudják, hogy bár ma a hóesésre ébredtünk, megállíthatatlanul jön a tavasz, jön a szűkmarkú jelennél nagyvonalúbb jövő.”

Ezt aztán megismételte pár hónappal később, de a következő évben, 2013-ban - túl a gazdasági válságon és a kormányváltáson, sőt már az új alaptörvény is megvolt - megint csökkent a születésszám. Azután három jobb év jött, Orbán meg is jegyezte, hogy minden évben lépünk előre, csakhogy az újszülöttek száma meg sem közelíti a válság előtti szintet, és még az sem lenne elég. Ráadásul tavaly megint csökkent a születésszám, és ehhez a gyengébb évhez képest is rosszabb az idei első fél év. Pedig januártól júliusig tovább csökkent az abortuszok száma (a tavalyi első félévi 17622-ről 16 450-re, száz élveszülöttre számolva 33,6-ról 32-re) és kevesebb volt a magzati halálozások száma is (10 014-ről 9 088-ra csökkent, száz élveszülöttre 19,1-ről 17,7-re). Ritkább volt a csecsemőhalálozás is, de ez eleve alacsony szám (197-ről 177-re csökkent, 1000 élveszülöttre 3,7-ről 3,4-re).

Ami szintén drámai, hogy közben a megszületett gyerekek életkilátásai romlottak, az egyébként is nagyon alacsony várható élettartam tavaly meghökkentő módon még csökkent is a 2016-oshoz képest (a nőknél 72,43-ról 72,40-re, a férfiaknál 

Több gyereket vállalnak, de kevesebben

Amiben javult a helyzet, a teljes termékenységi arányszám. Ez nem az összes nőre, hanem a szülőképes korúakra (15-49 éves) jutó születések átlaga. Ennek a mélypontja  1,23 volt 2011-ben, vagyis 100 szülőképes korú nőre 123 gyerek jutott. Mostanra 1,46-ra nőtt ez a mutató. 

A népességcsökkenés megállításához még ez is nagyon kevés. A társadalom reprodukciójához 2,1-es arányszámra lenne szüksége, ami 100 szülő nőnél 210 gyereket jelent, hiszen a férfiakból is kell az utánpótlás. 

Ahhoz képest, hogy Orbán Viktor tavaly azt mondta, hogy a természetes reprodukció helyreállítása nem egy a nemzeti ügyek közül, hanem “a nemzeti ügy”, nem egy európai ügy, hanem “ez az európai ügy”, csak újkori kormányzásának hetedik évében jelentette be a népesedési akciótervét. Ebben azt az akár ambíciózusnak, akár illurózikusnak nevezhető célt tűzte ki, hogy 2030-ra 2,1 százalékra kell emelni Magyarországon a születési rátát. Nem látszik ugyanis, hogyan lehet elérni azt, ami a Ratkó-unokákkal sem sikerült. 

Folyamatosan fogyni fog a szülőképes korú nők száma, vagyis hiába szül több gyereket egy nő, ha anyából jóval kevesebb van. Miután a teljes termékenységi arányszámnál a 15-49 évesekkel számolnak, már most lehet tudni, hogy 2030-ra a mostanihoz képest félmillióval kevesebb nő lesz ebben a korban. Vagyis ha egyáltalán elérjük az áhított 2,1-es mutatót 2030-ra, az nem a mostani, hanem az akkori, jóval kevesebb magyar reprodukciójához lesz elég. 

2010-2017 között 300 ezerrel többen haltak meg Magyarországon, mint amennyien a világra jöttek. 

Tovább csökkenheti az anyák, és így a gyerekek számát is Magyarországon a fiatalok elvándorlása. A KSH statisztikája számol ugyan a külföldön született magyar gyerekekkel, de csak azokkal, akiknek az anyja magyarországi lakcímmel rendelkezik és a gyereket a magyar hatóságoknál anyakönyveztetik. Ez utóbbi külföldről nem is annyira egyszerű. 

Az asszonyok döntik el

Orbán tavaly hiába jelentette be a nagy népesedési akciótervet, amiben további családi adókedvezményeket ígért (diákhitel könnyítése vagy teljes elengedése a többgyerekesnek, jelzáloghitelek egy részének átvállalása, a diplomás GYED időpontjának kitolása és egy "soha nem látott bölcsödefejlesztés" ígérete, amit finoman szólva sem kapkodtak el), a születésszám csökkent. A csomag Lázár János akkori számításai szerint 100 milliárddal terheli meg a költségvetést 2018-ban. A Puskás Stadion messze többe kerül. 

“Végül is azt, hogy mennyi gyermek születik, fogyunk vagy gyarapodunk, a politika nem tudja eldönteni. Segíthet, de a döntés mindig is az emberek kezében marad, (…) a politika illetékessége meglehetősen korlátozott” – mondta 2016 februárban Orbán. Ezt vitte tovább, amikor 2017-ben már így fogalmazott: azt, hogy hány gyerek lesz, milyen családban élünk – bár “nekünk is van ehhez némi közünk” – “végül is az asszonyok döntik el”, az lesz, amit ők akarnak, a döntés az övék, de szerinte a nők egyetértenek azzal, hogy ha van gyermek, van jövő.

A bejelentés hatása a születésszámon egyelőre nem látszik. Orbán Viktor most attól várja az áttörést, hogy előveszi a csodafegyvert, a nemzeti konzultációt. A pénteki rádióinterjújában azt mondta, hogy aznap akarja a kérdéssort véglegesíteni. „Már hónapok óta dolgozok ezen, egyszer talán éppen az Ön egyik kérdésére válaszolva mondtam azt, hogy ennek az évnek egyik kiemelt feladata volna, hogy megállapodást tudjunk, tudjak kötni a magyar asszonyokkal, a magyar nőkkel arról, hogy hogyan is tudnánk kezelni a népesedési problémáját Magyarországnak”. 

Európa tanulhat tőlünk

Annak ellenére, hogy nem sikerült áttörést elérni a népességcsökkenésben, Orbán Viktor tavaly májusban azt mondta: az európai népesedési fordulathoz szükséges szellemi muníció, tudás már rendelkezésre áll. Ma Európában inkább a jó példa, a jó és bátor kormányzati gyakorlat hiányzik, és ma Magyarország ilyet mutatva szeretne hozzájárulni Európa sikeréhez.

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.