„Ezek az emberek nem az amerikai álmot keresik, ők a hondurasi rémálom elől menekülnek.”

Jari Dixon, hondurasi ellenzéki politikus foglalta össze egy tweetben, miért kelt útra az elmúlt hetekben 3-4 ezer ember Hondurasból, hogy valahogy megpróbáljon elvergődni a mexikói-amerikai határig. Magyar idő szerint szombat reggelre már a guatemalai-mexikói határt ostromolták.

Az elmúlt hónapokban Donald Trump többször nekitámadt Honduras kormányának, miután ezrek indultak útnak, hogy menedékjogért folyamodjanak az USA-ban. A hisztéria az elmúlt napokban - három héttel a novemberi időközi választások előtt - ért csúcsára.

Hondurast és az USA-t két ország - Guatemala és Mexikó -, több száz fegyveres katona és 2600 kilométer választja el egymástól, az amerikai elnök most mégis inváziótól tart, olyannyira, hogy fél Közép-Amerikának megüzente, ha nem tartóztatják fel az észak felé tartó tömegeket, megszünteti a térség segélyezését. 

link Forrás

Mike Pence alelnök már kedden beszélt Juan Orlando Hernandez hondurasi elnökkel a pénzelről, és hiába szólította fel a hondurasi kormány állampolgárait, hogy ne csatlakozzanak a karavánhoz, hiába hagyta már el a vonuló tömeg országot, az amerikai elnök tovább fenyegetőzött.

A mexikói kormány azt is felajánlotta a menekülőknek, hogy menedékjogért folyamodhatnak az országukban is, és munkához segítik őket. A szalámizós taktika tavasszal már bejött: akkor egy 1200 fős guatemalai-hondurasi csoport indult útnak, és az ajánlattal a mexikóiaknak sikerült megtörniük a lendületüket - alig 300-an jutottak el az amerikai határig. 

Trumpot a déli szomszéd igyekezete sem hatotta meg: miután betámadta Hondurast, Guatemalát és El Salvadort, szerdán Mexikót is megfenyegette, hogy amerikai katonákat sorakoztat fel és lezárja (!) a déli országhatárt, ha a karaván utat tör Texasig. Terepre vezényelte Mike Pompeo külügyminisztert is. 

A legelkeseredettebb ország Amerikában 

Mióta 2016-os választási kampányában Trump bejelentette, hogy falat emel a mexikói határon, a sokadik karaván indul útjára Hondurasból, hogy eljusson Amerikába. A 9 milliós Hondurasban a Világbank szerint a lakosság közel kétharmada él szegénységben, a nem városi területeken minden ötödik ember mélyszegénységben él. 

Hiába lendült fel a gazdaság 2008 óta, súlyos probléma a korrupció, a szegény rétegeket a kábítószer és a bűnözés tizedeli. Hondurasban teljes városrészek felett uralkodnak bűnözői csoportok, a térség a „leggyilkosabb hely” a világon. Az országban tavaly 100 ezer lakosra közel 44 emberölés jutott, ennél csak a szomszédos El Salvadorban súlyosabb a helyzet (96). Az állam képtelen kordában tartani a bűnt: a gyilkosságok 95 százaléka örökre megtorlatlan marad. 

A hírhedt MS-13 és a Barro 18 bandák hálózata - róluk néhány éve részletesen is írtunk - állandó rettegésben tartja a közép-amerikai „északi háromszög” (Honduras, El Salvador és Guatemala) lakosait.

A nagyvárosokban mindennapos esemény az emberrablás, a családok zsarolása, védelmi pénzek szedése, és a fenyegetés. Bandák döntik el, ki hova járathatja iskolába a gyereket, milyen orvost látogathat. A fiatal férfiaknak gyakran nincs választásuk: vagy beállnak a bűnözők sorába, vagy üldözötté válnak. 

A hondurasi karaván San Pedro Sula városából kelt útra, amit 2017-ben az öt legveszélyesebb város között tartottak számon a világon. 160-an indultak el, a Guatemaláig tartó úton a tömeg aztán tízszeresére duzzadt. A karavánnal haladók azt mondják, a halál, az üldöztetés, a gyilkosságok elől menekülnek, és mert napi 5 dollárból képtelenek fenntartani a családjukat. 

Az elmúlt egy évben, ha lehet, Honduras még keservesebb hely lett: több véres tüntetés is lezajlott, miután Hernandez elnököt, az ellenzék és támogatói szerint csalással, újra megválasztották. Egyre többen kelnek útnak vagy megélhetési okból, vagy mert fenyegetve érzik saját és családjuk biztonságát. 

„Inkább rohadok meg egy amerikai börtönben, mint hogy vérbe fagyva feküdjek Honduras utcáin” 

A VOX hosszú cikkben elemzi  a trumpi „menekülpolitikát”, ami tovább súlyosbíthatja a közép-amerikai menekültválságot, és ami sokkal inkább a saját szavazóbázis megszilárdításáról és az időközi választásról, nem pedig a probléma megoldásáról szól. 

Az amerikai elnök szerint a menekülteket és bevándorlókat valójában anyaországaik „küldik” Amerikába, így akarnak megszabadulni problémáiktól, és ezért a közép-amerikai országok felelőssége, hogy határaikon belül tartsák őket. (Közben arra panaszkodik, hogy az amerikai kongresszus demokrata többsége nem hajlandó szigorítani a törvényeken.) A képlet kicsit hasonló az európai bevándorlási vitához: 

az amerikai elnök összeesükvést kiált, és azt a látszatot kelti, hogy a menekülők importálják az erőszakot az országba, holott a többség épp az erőszak elől menekül feléjük. 

link Forrás

Az AP egy riportjából is az derül ki, hogy a karavánnal főleg családok vagy családjuknak otthont kereső fiatal férfiak utaznak. A hírügynökség szóra bírt egy asszonyt is, aki 1 éves gyerekével vágott neki az útnak, egy férfi pedig, akinek szüleit ölték meg, családján igyekszik segíteni azzal, hogy menekültstátuszhoz folyamodik az Egyesült Államokban. 

A WSJ cikke bemutat egy 36 éve családanyát, akitől a helyi banda 50 dollárt követel havonta, hogy megkímélje életét. Nincs ennyi pénze, így nyáron 5 éves lányával együtt Amerikának indult. Ugyanitt a menekültek jogvédelmével foglalkozó  Washington Office on Latin America szakértője, Maureen Meyer arról beszél, hogy 

több menedékkérő azt mondja: inkább rohad meg egy amerikai börtönben, mint hogy a hondurasi utcán öljék meg.

Trump mindeközben azt sugallja, hogy a 30 ezer tagot számláló MS-13 tagjai szivárognak Mexikón át Amerika felé, hogy csatlakozzanak az Amerikában szunnyadó sejtjeikhez. 

Az elnök a segélyek megvonásával fenyegetőzik, pedig a Hondurasban és Guatemalában amerikai támogatással működő programok épp a helyi gazdaságoknak nyújtanak képzéseket és eszközöket azért, hogy képesek legyenek helyben megtartani a munkaerőt. Az ilyen programok megszüntetése csak rontana a helyzeten.

„A migráció okai az erőszak, a kábítószer-bűnözés és -csempészés. Mit tett Trump elnök annak érdekében, hogy mérséklődjön a kereslet a drogok iránt, amelyek bejutnak az Egyesült Államok piacára, és gerjesztik az erőszakot a mi országunkban?”

- tette fel még májusban a kérdést a helyi köztévében Ebal Díaz kormányszóvivő, azok után, hogy az amerikai elnök először fenyegette meg segélyek megvonásával Hondurast.

Dana Frank, a Santa Cruzi egyetem professzora az AP-nek azt mondta, Hondurasból figyelve nyilvánvaló, hogy a trumpi amerikai reakció a közelgő időközi választások miatt ennyire harsány.

Az amerikai elnök nem csak arról feledkezett meg, hogy az 1951-es genfi egyezmény szerint „a menekültek nem küldhetők vissza olyan országba, ahol üldöztetésnek lehetnek kitéve”, de arról is, hogy a menekültügyi egyezmény értelmében egyetlen ország sem tagadhatja meg állampolgáraitól a szabad mozgást. 

A mexikói kormány vegzálása végképp csak a kampánnyal magyarázható: a menekültek döntő része guatemalai, hondurasi, és salvadori, akiket a mexikói hatóságok folyamatosan, évente százezerszámra toloncolnak ki az országukból, ezzel is biztosítva az illegális migráció visszaszorítását.  

„A karaván választása következik”

A déli határ a karaván nélkül is épp elég nagy nyomás alatt van: a határőrség és a vámügy (U.S. Customs and Border Protection) adatai szerint 2014 óta folyamatosan nő a menedékkérők és az illegálisan átkelni igyekvők száma, 2018-ban eddig 42 ezer guatemalai, 33 ezer hondurasi és 11 ezer salvadorit fogtak el és utasítottak ki a határőrök, és hónapról hónapra súlyosbodik a helyzet. 

A kegyetlen, családokat szétszakító rendelet sem csökkentette a nyomást. Az okok számosak: a súlyosbodó politikai és bűnügyi helyzet mellett sokan valószínűleg úgy érzik, a 10 méteres fal felépülése előtt az utolsó esélyek nyílnak, hogy átszökjenek Amerikába. A Trump-kormány érdeke épp az lenne, hogy konstruktív külpolitikával, az „északi háromszög” országaival együttműködve csökkentsék a migrációs nyomást, de ennek épp ellenkezőjét cselekszik.

Hogy a „big picture”-t tekintve milyen jelentéktelen „karavánról” van szó, pontosan mutatják az amerikai kormány döntései egyes menekültek védett státuszának felfüggesztéséről. 

 A Trump-adminisztráció májusban 50 ezer olyan hondurasi védett státuszát szüntette meg, akik a Mitch hurrikán pusztítása után kaptak menedéket az Egyesült Államokban még 1998-ban, fél évvel korábban Trump 200 ezer (!) salvadori menekült ideiglenes státuszát törölte el 2019-es hatállyal. 

Az amerikai elnök szerint ehhez képest az ország sorsa ma azon a néhány száz szerencsétlen hondurasi családon múlik, akiket még mindig több száz mexikói rendőr, egy határátkelő és nagyjából 1600 kilométer választ el Amerikától. 

Az elnök egész kampányát is a hondurasi migrációra, egész konkrétan a nemrég útra kelt karavánra fűzi fel, és ismerős érveket sorakoztat fel. Az ok alighanem az, hogy rajtuk keresztül Trump könnyen meg tudja személyesíteni kirekesztő politikáját. 

A New York Times tudósítása szerint a montanai Missoulában Trump csütörtökön arról beszélt, hogy a demokraták azért támogatják a bevándorlást, mert abban bíznak, a migránsok rájuk szavaznak majd. Azt is mondta, hogy a demokraták akarták a karavánt.   

„Ne feledjétek, ez a karaván választása lesz”

- emelte fel a hangját egy ponton, mielőtt elismételte, hogy kész katonákat vezényelni a határra. 

Egy floridai republikánus képviselő, Matt Gaetz hamar eljutott odáig is, hogy a hondurasi menekülteket valójában Soros György pénzeli. A megdönthetetlen bizonyíték egy videó, amin egy férfi pénzt ad a menekültek kezébe, hogy aztán családjaikkal hónuk alatt több ezer kilométert gyalogoljanak az ismeretlenbe. 

Időközben a mexikói kormány bejelentette, hogy együttműködnek az ENSZ menekültügyi missziójával annak érdekében, hogy útjuk közben felmérjék a karavánnal haladó hondurasiak menekültjogi státuszát. 

Az amerikai kormány áprilisban kezdte meg az amerikai-mexikói határon húzódó fal építését. Trump 1000 mérföldre, azaz nagyjából 1600 kilométer hosszan tervezi a határzárt építését. A projekt 75 millió dollárba kerül, és várhatóan 2019 nyarára készül el.