A brazil választást lebonyolító hatóságok megerősítették:

a szavazatok 94 százalékának összeszámolásakor Jair Bolsonaro 56 százalékkal vezet, így ő Brazília megválasztott elnöke.

Ahogy arról már a választás első fordulója előtt részletesen írtunk, Bolsonaro még a populizmus új hősei közül is kiemelkedik. Hiába emlegetik a brazil Trumpként, de amerikai példaképénél jóval radikálisabb: 

• nyíltan visszavágyik a katonai diktatúrába, amelynek tisztje volt,
  
• Trumppal ellentétben durván homofób, egyszer arról beszélt, hogy inkább látná holtan a fiát, mint hogy meleg legyen;
  
• máskor pedig azt mondta egy képviselőnőnek, hogy csak azért nem erőszakolja meg, mert nem érdemli meg;
• enyhíteni akarja a fegyverbirtoklás szabályait, amitől Brazíliában nagyon sok embert kiver a víz;
  
• Trumphoz hasonlóan roppant megértő az emberkínzással szemben;
• és Trumppal vagy mondjuk Orbánnal ellentétben ő még szavakban sem tartja sokra a demokráciát.

Celso Rocha de Barros szociológus, a nemzeti bank elemzője így értékelt:

„A szélsőjobboldal elfoglalta Brazíliát. Brazíliának szélsőségesebb elnöke van, mint bármely demokratikus államnak a világon. Nem tudjuk, mi lesz.”

Már eddig is sok elemzés jelent meg arról, hogy Bolsonaro a korrupt politikai elit elleni lázadásnak köszönheti a népszerűségét. De ezeket a megfejtéseket érdemes fenntartásokkal kezelni: az elmúlt évek korrupt politikáját megtestesítő Lula elnök a felmérések szerint lazán megnyeri a választást, ha a legfelsőbb bíróság kiengedi a börtönből, miközben magának Bolsonarónak is előkerült egy vaskos korrupciós ügye: a gazdasági főtanácsadója szövetségi vizsgálat alatt áll a nagy állami vállalatok nyugdíjalapjait érintő állítólagos csalás miatt, a leendő pénzügyminisztert hűtlen kezeléssel gyanúsítják.

Bolsonaro győzelméhez a valóban kaotikus politikai helyzet mellett nyilvánvalóan erősen hozzájárult az a látványos álhírözön, amely elöntötte a brazil netet. A második fordulóba jutott másik jelölt, a baloldali Fernando Haddad arra kérte Bolsonarót, hogy írjanak alá együtt egy kötelezettségvállalást, amelynek keretében fellépnek az elnökválasztást befolyásolni hivatott álhírek terjedése ellen a médiában. Bolsonaro visszautasította az ötletet, és Twitter-üzenetében gazembernek nevezte Haddadot.