Szokatlan látvány fogadta a Szabadság téren sétáló budapestieket és turistákat szombat délután: megjelent 30-40 brazil nő transzparensekkel és zászlókkal, hogy némi éneklés után a fasizmus veszélyeiről kezdjenek el eszmét cserélni.
Bár az eseményt mellesleg a német megszállás emlékművének oldalába szervezték, és többen szóba hozták a magyar helyzetet, mint intő példát, de ez a tüntetés a brazil választási kampány része volt, és
kizárólag egyetlen politikus ellen irányult. A molinókon olvasható szlogen elég pontos: Ele Não, magyarul Ő nem - vagyis felőlük bárki lehet elnök, csak a „fasiszta” jelölt, Jair Bolsonaro nem.
„Orbánt már megszoktam, vagy hát belefásultam, ez a rendszer az egyik oka annak, hogy visszamegyek Brazíliába. De nagyon nem szeretném, hogy ott egy fasiszta kormány fogadjon” - mondja egy magyar nő, aki korábban hat évet töltött kint. Rajta kívül itt szinte mindenki Budapesten élő fiatal brazil nő, bár összefutottam egy atomfizikus úrral is, aki csak egy konferenciára érkezett ide.
Az alapjáraton kedélyes résztvevők megtanulták a híres olasz partizándal aktualizált változatát, amelynek refrénje Bella ciao, bella ciao... helyett Ele não, Ele não..., és a dalolászás után elmélyült beszélgetésbe kezdtek Brazília jövőjéről és a saját lehetőségeikről. Többen panaszkodtak rá, hogy otthon élő barátaik kritizálják őket, amiért a távolból akarnak beleszólni a politikába, amire egyikük azt reagálta:
„Ez az én hazám is, és talán egyszer hazatérek, és lehet, hogy a gyerekeim ott fognak élni - az a legkevesebb, hogy úgy tiltakozom, ahogy tudok.”
Ez a szolid kis pesti összejövetel egy világszerte megtartott tiltakozás-sorozat része volt, Brazíliában pedig százezrek tüntettek különböző városokban. A meneteket mindenhol nők vezették, mert úgy érezték, Bolsonaro hatalomra kerülése az ő jogaikat különösen veszélyeztetné.
A brazil Trump - az október 7-re kiírt elnökválasztásról szóló külföldi tudósítások így emlegetik Bolsonarót, de egyik riválisa szerint „Ő nem Trump. Ő Trump karikatúrája”. A hasonlóságok valóban látványosak, és számos elemző szerint tudatosak, vagyis Bolsonaro direkt másolja az amerikai elnök kampányát.
De míg Trump legalább a szavak szintjén az LMBTQ-közösség barátjaként állította be magát, addig
Bolsonaro gúnyolódásának legfőbb céltáblái a melegek. Egyszer azt nyilatkozta, szívesebben látná a fiát meghalni egy autóbalesetben, mint hogy meleg legyen.
Ha meg akarjuk érteni ezt az egész jelenséget, akkor a hangzatos Trump-párhuzam mellett legalább olyan fontos, hogy
Bolsonaro az 1964 és 1985 közötti katonai diktatúra tisztje volt, és azóta is ezt az időszakot tekinti mintaadónak. Nem sokkal azután, hogy beválasztották a demokratikus rendszer parlamentjébe, kijelentette, hogy ő a diktatúrát szeretné visszahozni.
Bolsonaro 1991 óta ül a kongresszusban, de legemlékezetesebb, legjellemzőbb felszólalását nem nehéz kiválasztani. 2014-ben egy baloldali képviselő, Maria do Rosário méltatta azt a jelentést, amelyet egy történelmi vizsgálóbizottság állított össze hároméves kutatás után, és amely az amerikaiak által támogatott jobboldali diktatúra bűneit taglalta: 191 meggyilkolt és 243 „eltűnt” ember, a politikai foglyok megkínzása és megerőszakolása, az ellenzék felszámolása és így tovább. Ezek jórészt ismert történelmi tények, de a vizsgálóbizottság munkáját mégis fontos lépésnek tartották a múlttal való szembenézés folyamatában.
Bolsonaro a válaszát azzal kezdte, hogy utánakiabált az ülésteremből távozni készülő képviselőnőnek, hogy maradjon csak és hallgassa meg, majd odavetette neki:
„Én nem erőszakolnálak meg. Nem érdemled meg.”
Ez olyannyira nem csak forrófejű elszólás volt, hogy már másodszor fordult elő: Bolsonaro hat évvel korábban odament az éppen tévéinterjút adó Maria do Rosárióhoz, ribancnak nevezte, meglökte, elmondta, hogy nem érdemes a megerőszakolásra, és végül azzal hagyta ott, hogy sírdogáljon csak magában, ha akar.
Egyéb emlékezetes beszólásai mellett 2015-ben arról a vágyáról beszélt, hogy az akkor még hivatalban lévő elnök, Dilma Rousseff „kapjon szívrohamot vagy legyen rákos”, csak mondjon már le. Gyűlöletkeltő kijelentései miatt a legfőbb ügyész eljárást indított ellene.
A 2018-as minden bizonnyal a legdurvább kampány a szabad brazil választások több mint három évtizedes történetében, de máshol is ritkán látni ilyen cifrát.
Ebben a cikkünkben alaposan végigvettük, hogyan jutott idáig a világ negyedik legnagyobb demokráciája. A 2000-es évek példátlan gazdasági fellendülésének és a 2010-es évek legnagyobb korrupciós botrányának kulcsszereplője, Lula da Silva exelnök nyáron kezdte meg 12 éves börtönbüntetését. Ennek ellenére simán elindult volna az elnökválasztáson, és az évek óta iszonyatos gazdasági helyzetben lévő ország vezetésére ő lett volna az abszolút esélyes - ha a bíróság végleg el nem tiltja.
Így viszont Bolsanaro a legnépszerűbb jelölt, akinek támogatottságát csak növelte, hogy egy magányos merénylő „Isten parancsára” hasba szúrta.
Bolsonaro több hetet kórházban töltött, és csak hétvégén, az őt elítélő és őt támogató nagy tüntetésekkel egyidőben engedték ki. Kórházi szobájából egészen különös videókat osztott meg a külvilággal, itt például a varratait, illetve az ürülékét tartalmazó sztómazsákot mutogatja egy papnak.
A legfrissebb felmérés szerint 28 százalék szavazna rá, szemben a Munkáspárt jelöltje, a Lula helyére beugró Fernando Haddad növekvő, de még mindig csak 22 százalékos támogatottságával.
Ugyanakkor a Datafolha 9 ezer ember megkérdezésével készült felmérése szerint,
ha az elnökválasztás második fordulójába ez a két jelölt kerül, akkor ott Haddadnak már 45 százalékos támogatottsága lenne a 39 százalékos Bolsonaro ellen.
A szélsőjobboldali jelölt sikerének titkát rutinszerűen magyarázzák azzal, hogy Brazíliának elege lett a korrupt politikusokból, az eddigi elitből, de ezt az értelmezést azért erősen aláássa, hogy a végén most is az országot a kétezres évek elejétől irányító Munkáspárt jelöltje lehet a befutó, és a félmúlt szimbolikus figurája, Lula exelnök a közvélemény-kutatások szerint lazán nyerne most is.
Amerikai mesteréhez hasonlóan Bolsonaro is előre bejelentette, hogy ha veszít, akkor az választási csalás lesz, ami nem sok jót ígér a minden eddiginél megosztóbb kampány utáni időszakra. Az sem hangzik megnyugtatóan, amit alelnökjelöltje, Hamilton Mourão tábornok mondott: ha az igazságszolgáltatás nem tud véget vetni a politikai korrupciónak, akkor katonai puccsot kell végrehajtani.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.