A magyar ügyészség nagyon büszke arra, hogy milyen sokszor emelnek vádat az OLAF jelentései alapján

Terjedelmes közleményt tett közzé honlapján a magyar ügyészség. Bár a szövegben egyszer sem bukkan fel Tiborcz István vagy az Elios Zrt. neve, mégis nehéz ezt másképp értelmezni, mint választ azokra a hangokra, melyek szerint nem teljesen tűnik rendben lévőnek, hogy a rendőrség megszüntette a nyomozást az Orbán Viktor vejéhez köthető ügyben. 

Emlékeztetőül, a rendőrség múlt héten közölte, hogy bűncselekmény hiányában megszüntették az Elios Innovatív Zrt.-vel szembeni nyomozást. Az unió csalás elleni szerve (OLAF) 2018 januárjában zárta le két éves nyomozását Elios-ügyben és jutott arra, hogy súlyos szabálytalanságok övezték a cég közbeszerzéseit. Az Elios Zrt. Tiborcz István, Orbán Viktor vejének résztulajdona volt. Azóta kiderült, hogy a rendőrség több érintett önkormányzattól egyszerűen be sem kérte a szükséges dokumentumokat, ami alapján érdemben lehetett volna nyomozást folytatni. 

Mint akkor megírtuk, ez már nem anomáliának tűnik, hanem a rendszer alaplogikájának: hiszen ha az egész rendszer célja az Orbán család gazdagodása, akkor hogy lehetne Tiborcz bűnöző

Azóta kiderült, Európában is csak a kételyeket növelte, hogy a magyar hatóságok semmi gyanúsat nem találtak az Elios-ügyben. Ezt Ingeborg Gräßle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának (CONT) néppárti, azaz a Fidesszel egy pártcsaládban ülő elnöke mondta el.

Ennek ellenére az ügyészség elégedett a saját munkájával: közleményük szerint ugyanis az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) eddigi összesen 38 igazságügyi ajánlása, 4 jelzése és 1 zárójelentése nyomán minden esetben elrendelt nyomozások eredménye – a vádak és a megszüntetések jelenlegi 52,4%-os aránya – meghaladja a 42%-os uniós átlagot.

A közlemény ezután idézi Polt Péter márciusi levelét, amit Ingeborg Gräßlének írt, összefoglalva az addigi eredményeket, majd felsorolják, mi minden történt azóta: 

  • a vesztegetés bűntette miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt a 4-es metró beruházásával kapcsolatban felmerült vesztegetés bűntette miatt folyamatban lévő ügyben a gyanúsítottak száma 5-re nőtt. A nyomozás jelenleg is folyamatban van.

A márciusi levél óta két OLAF-ajánlás érkezett az ügyészséghez, és mindkét esetben történtek magyar lépések: 

  • Az Országos Roma Önkormányzat „Híd a munka világába” programja ügyében tett ajánlás a már folyamatban lévő, a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya által költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt folytatott nyomozásban kerül értékelésre.
  • A másik ajánlás egy közhasznú gazdasági társaságot – amely egyes uniós alapokhoz kapcsolódó programok kijelölt közreműködő szervezeteként működött – érintően tárt fel olyan szabálytalanságokat, amely költségvetési csalás bűntette gyanújára utalt. Ezen ajánlás nyomán a Fővárosi Főügyészség 2018. augusztus 17. napján nyomozást rendelt el költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. A főügyészség a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályát bízta meg a nyomozás lefolytatásával.

Mindkét nyomozás felderítési szakban van jelenleg, teszi hozzá a közlemény. 

Ezen kívül vannak március óta befejezett ügyek is: 

  • Egy 306 millió forintos csalási ügyben: az OLAF 2016. július 14-én kelt igazságügyi ajánlása nyomán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség által elrendelt és a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága által lefolytatott nyomozást követően, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség 2018. november 15. napján, a Nyíregyházi Törvényszék előtt három személlyel szemben emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt egy 306
  • Egy 1,1 millió forintos költségtérítési csalás ügyében: az ügyben szereplő gyanúsított 2004. júniusa és 2015. szeptembere között a brüsszeli székhelyű Európai Gazdasági és Szociális Bizottság magyar póttagja volt. Ez idő alatt jogosult volt – igazolt utazási dokumentumok bemutatásával – a budapesti lakóhelye és Brüsszel közötti tényleges utazási költségeinek megtéríttetésére, valamint átalány összegű utazási juttatásra.

És vannak sajnos az ügyek, ahol végül zátonyra futott a nyomozás. Az egyik épp az Elios-ügy:

„Az OLAF magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos 2017. december 22-én kelt ajánlását 2018. január 8. napján kapta meg a Legfőbb Ügyészség. A Legfőbb Ügyészség az ajánlást az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Pest Megyei Főügyészségnek továbbította, amely az ügyben 2018. január 22. napján nyomozást rendelt el, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.

A nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta. Az új Be szerinti felderítési szakban lévő eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda a 2018. október 26. napján kelt határozatával bűncselekmény hiányában megszüntette.”

Valamint az OLAF 2015. június 12. napján kelt igazságügyi ajánlása nyomán, a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette gyanúja miatt 2015. július 6. napján rendelt el nyomozást, amelynek teljesítésével a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályát bízta meg. A nyomozás települési önkormányzatok építési beruházásaival és közbeszerzési tanácsadásaival kapcsolatban folyt. A NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya a 2018. június 29. napján kelt határozatával a nyomozást megszüntette, mert a nyomozás adatai alapján bűncselekmény nem volt megállapítható.

Ezek után az ügyészség közlemény leszögezi, hogy 

Az OLAF, mint Európai Uniós szervezet feladata az EU pénzügyi érdekeinek védelme. Az OLAF e körben közigazgatási vizsgálatok végzésére jogosult. Az OLAF-nak büntetőügyek lefolytatására, bűncselekmény gyanújának vizsgálatára nincs hatásköre. Nincs tehát nyomozati jogköre. Bűncselekmény gyanújának felmerülése esetén az illetékes tagállami hatósághoz kell fordulnia. Az OLAF vizsgálatai eredményét, a zárójelentést bűncselekmény gyanúja esetén az adott tagállam ügyészségének küldi meg, és büntetőeljárás indítására irányuló ajánlást tesz.

Majd azzal folytatódik a közlemény, hogy az említett két új ajánlással együtt, az OLAF 2012 óta összesen 38 igazságügyi ajánlást és 4 jelzésttett a Legfőbb Ügyészség felé. Ezt megelőzően, az OLAF-tól egy esetben, 2011-ben érkezett zárójelentés.

„A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.

Az eddigi összesen 10 vádemelés nyomán eddig 2 jogerős marasztaló és 1 nem jogerős marasztaló ítéletet hozott a bíróság. Egy ügyben feltételes ügyészi felfüggesztésről döntött az ügyészség, amely szintén a büntetőjogi felelősség megállapítását jelenti. 10 ügy megszüntetéssel zárult. Az összes többi ügyben jelenleg is folyamatban van a nyomozás.

Az OLAF ajánlások, jelzések és zárójelentés nyomán indult büntetőeljárások ezen eredménye – a vádak, feltételes ügyészi felfüggesztés és a megszüntetések jelenlegi 52,4%-os aránya – meghaladja az Uniós átlagot.”