Orbán a helyi Fábrynak nevezte a szlovén miniszterelnököt, és szomorú, amiért elbuktak egy kikötő- és vasútfejlesztést

A magyar miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki ülésén arról beszélt, hogy szerinte a közép-európai régió ereje felértékelődik a hagyományos német-francia tengellyel szemben. Orbán Viktor úgy látja, hogy a német-francia áruforgalom volumene és értéke csak az 50 százalékát éri el a V4-ek és Németország árukereskedelmi volumenének, ami egy példátlan dolog, hiszen a legutóbbi időkig a francia-német gazdasági tengelyre épült az EU. Értékelése szerint ma a kereskedelmi volumen esetében a Közép-Európa-Németország tengely meghatározóbb, mint a német-francia gazdasági tengely.

Fontosnak nevezte, hogy a közép-európai együttműködésnek, a közös gazdasági, politikai tényezőként való fellépésnek a kulturális hátterét megteremtsék.
Orbán Viktor ezzel kapcsolatban arról is szólt, hogy Közép-Európa geopolitikai felértékelődésének fontos momentuma lesz, amikor Montenegró, Macedónia és Szerbia csatlakozhat az EU-hoz.

A magyar-horvát kapcsolatokkal kapcsolatban főleg a Mol problémájáról beszélt Orbán Viktor, kifejtve: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti. Igyekszik ezzel nem rontani a  horvát-magyar államközi kapcsolatokat. Azt ígérte, hogy a magyar kormány elfogadja azokat a döntéseket, amelyek a nemzetközi bíróságokon születnek.   

Szlovéniáról Orbán Viktor azt mondta: először találkozik azzal, hogy egy komikust, „a helyi Fábryt” választották meg egy ország miniszterelnökének. A Fidesz szlovén szövetségese, a szintén bevándorlásellenes retorikájú Szlovén Demokrata Párt (SDS) ugyanis nem tudott kormányt alakítani a júniusi választások után, hiába kampányolt mellette a magyar miniszterelnök és Habony Árpád ottani lapjai.   

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy Marjan Sarec más vonalat visz migrációügyben, mint Magyarország, ő támogatja az ENSZ migrációs csomagját. Majd megjegyezte, hogy a koperi kikötő fejlesztésében és az oda vezető vasút bővítésében való magyar részvételből nem lesz semmi, bár a magyar kormány szerette volna. Ezért a magyar kormány a tengerhez való kijutás ügyében Kopert zárójelbe teszi és Triesztben keres kikötőszerzési és -beruházási tárgyalásokat.

A határon túli gazdaságfejlesztési programokat elemezve Erdélyről szólva kiemelte: nincs értelme olyan formában gazdasági programokat hirdetni, hogy utána retorzióval lecsap a megtámogatott vállalkozásokra a főhatalmat gyakorló állam. Ezért azt kérte és ezután is így tesz, hogy az adott területen a magyarokat képviselő pártok tárgyalják le a magyar gazdaságfejlesztési programok folytatásához elengedhetetlen egyetértést a többségi nemzettel.

Kitért arra is, hogy a román házelnök pártja a Magyarországgal szembeni uniós „kutyakomédia” (a.k.a Sargentini-jelentés) alkalmával az Európai Parlamentben - bár képviselői a liberális európai pártfrakcióhoz tartoznak -, Magyarország mellett, a javaslat ellen szavaztak. Orbán szerint ez olyan tény, amelyet figyelembe kell venni a kapcsolataink építésénél. Ezért amikor Romániát suhintották meg a héten egy parlamenti határozattal Brüsszelben, akkor a magyar kormánypárti képviselők mind Románia mellett szavaztak, azaz viszonozták a politikai támogatást, gesztust. „Úriember nem csibész, ezt az elvet követi a magyar kormány” - mondta Orbán Viktor.

A Felvidékről azt mondta, hogy van egy tüske a körmük alatt, „egy Híd formájú tüske”. Hozzátette, hogy nem a konkrét mivoltában jelent problémát számukra a magyar-szlovák párt, problémájuk strukturális természetű. Orbán Viktor kiemelte, hogy a felvidéki vegyes párt létezése azt a kérdést veti fel, kell-e, hogy etnikai alapú pártok legyenek a régióban vagy az a célravezetőbb, ha vegyes pártokat hoznak létre. Életveszélyes dolognak tartja a vegyes alapú politikai képviseletre áttérni, „ez egy csapda, ebbe ne lépjenek bele!”

Azt mondta, Szerbiában „példátlan történetet” építenek hosszú évek óta, a szerb-magyar kapcsolatokat próbálják kiemelt stratégiai szintre emelni. A miniszterelnök méltatta a magyar és a szerb elnök történelmi megbékélés irányába tett gesztusait. 

Ukrajnáról szólva azt mondta, hogy nehéz történet, és bár nem szereti más államok választott vezetőit dehonesztáló jelzőkkel illetni, de az az igazság, hogy „az ukránokkal nem boldogulunk”. Kiemelte: az, hogy „megállapodunk hétfőn, és kedden azt állítják, semmilyen megállapodás nem történt”, praxisában a párját ritkítja. Szerinte nincs meg a szavahihetőségnek az a bázisa, hogy komolyan vegyék a tárgyalásokat.

Úgy látja, hogy az újabb és újabb tervezett javaslatok egyre rosszabb és rosszabb helyzetet idéznek elő, a titkosszolgálatok nyílt bevetése magyar és feltételezett kettős állampolgárok ellen végképp túl van azon a tűréshatáron, amelyet a Kárpát-medencében általánosan elfogadtak. 

Egy dolgot tud tenni Magyarország, ezt megtette és egyre erőteljesebben meg is lépi, világossá teszi, hogy Ukrajnából, ha egyáltalán vezet út a NATO-ba és az unióba, akkor az csak Magyarországon, Budapesten keresztül vezet. Miután jövőre elnökválasztás lesz, megkezdik a kapcsolatok kiépítését azokkal, akik szerepet játszhatnak a szavazás után, azaz elkezdenek készülni a választás utáni korszakra. (MTI)

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.