A Facebook korábbi adatkezelési gyakorlatán nem csupán népszavazások és választások múlhattak. Azzal, hogy külső fejlesztők alkalmazásai is milliók legérzékenyebb adataihoz férhettek hozzá, olyan alkalmazások jöhettek létre, mint például a Pinkini, ami így reklámozta magát:

A 2013-ban megjelent alkalmazás kihasználta, hogy a fejlesztői nem csupán felhasználóik, hanem azok facebookos barátainak adataihoz is hozzáférhettek. A fotóikhoz is. Erre alapult a működési modelljük, felhasználóik ismerőseik bikinis fotóit nézegethették.

A Facebook 2015-ben változtatott adatkezelési gyakorlatán, elkezdte korlátozni a külső fejlesztők hozzáférését a felhasználók ismerőseinek adataihoz. Ezzel a Pinkini gyártója, a Six4Three szerint ellehetetlenítették üzleti modelljüket, ezért beperelték a Facebookot.

"Egyáltalán nem bánjuk, hogy a változtatás korlátozta a Six4Three hozzáférését az adatokhoz" - mondta Natalie Naugle, a Facebook jogtanácsosa még októberben a CNN-nek. Szerinte amíg a CNN nem kapta fel a bírósági ügyet, az app legnagyobb érdeme az volt, hogy kiérdemelte a "valaha volt egyik legférgebb app" címet. Bár a Six4Three szerint a Pinkini csak eszköz volt a "szofisztikált vizuális mintafelismerő algoritmusok fejlesztéséhez", végcéljuk pedig az volt, hogy felhasználóik akár már egy képre ránézve is megvehessék az azon látható ruhákat, talán valóban kár könnyeket hullatni az appért, amit amúgy 4500-nál kevesebben használtak egyáltalán. A CNN-t sem ezért érdekli a sztori.

Hanem mert a per során a Six4Three betekintést nyert a Facebook témába vágó belső feljegyzéseibe, köztük Zuckerberg leveleibe is. Ezek jelentősége pedig bőven túlmutat az ügyön, nagyobb botrányok, például a Cambridge Analytica részleteire is fényt deríthet. A CNN és a Guardian pont erre hivatkozva kérte júniusban a bíróságot, hogy hozzák nyilvánosságra az iratokat, amiket a bíróság a Facebook kérésére zártan kezel - ez amúgy ilyen, üzleti titkokat tartalmazó iratok esetén nem szokatlan. A bíróság októberben elutasította a kérvényt, ahogy az összes többi, az iratok feloldását kérőt is.

Kramer viszont novemberben munkaügyben Londonba látogatott, ahol hétfőn levelet Damien Collinstól, aki a brit parlament vizsgálatát vezeti a Facebook ügyében. Bár a bíróság a Facebook kérésére már kedden végzést adott ki arról, hogy külön engedélye nélkül nem lehet kiadni a titkosított iratok szerkesztetlen változatát, Kramer ügyvédje péntek este megerősítette, hogy a brit parlamenti bizottság megszerezte a titkosított iratokat. Gross nyilatkozatából nem derült ki világosan, hogy ez hogy történt, de az Observer, az ügyben a CNN-nel közösen pereskedő Guardian vasárnapi kiadása szerint az iratokat azután foglalták le, hogy a brit házőrség egyik tagja a szállodájából a parlamentbe kísérte Kramert, akit pénzbüntetéssel és börtönnel fenyegettek, ha nem adja át az iratokat.

Gross szerint a Six4Three kérte a bizottságot, hogy tartózkodjon a betekintéstől az iratokba, és juttassa vissza azokat vagy neki, vagy a Facebooknak. A Facebook szóvivője pedig közleményben jelezte, hogy a parlamenti bizottság birtokába került iratok nyilvánosságra hozatalát bírósági határozat korlátozza. (Via CNN)