December első felében várható annak az állami pályázatnak a kiírása, amelynek célja a leghátrányosabb gyermekekkel foglalkozó tanodák támogatása - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) főosztályvezetője a TanodaPlatform csütörtöki rendezvényén. A magyarországi tanodák már régóta várnak arra, hogy az állam felkarolja a finanszírozásukat, több mint egy év egyeztetés után pedig úgy tűnik, ez most megtörténik.

Magyarországon közel 280 tanoda működik, a finanszírozásukat eddig Európai Uniós forrásokból oldodták meg. Ennek azonban 2018 végén, 2019 elején vége, több uniós pénz nincs elkülönítve a tanodák számára, a jelenlegi pályázatok kifutnak.

Pedig ezek a sokszor kis falvakban, szegénytelepek szélén álló intézmények nagyon fontos feladatot végeznek: a leghátrányosabb helyzetben lévő gyerekek számára nyújtanak iskola utáni foglalkozást.

“Amit a középosztálybeli családok rutinszerűen meg tudnak adni a gyereküknek, azt itt ők is megkaphatják” - mondta Szűcs Norbert, a több tanodát is összefogó szakmai szervezet, a TanodaPlatform egyik alapítója. Nem csak egy-két jó szót kapnak, hanem egyéni figyelmet, motivációt, pályaorientációt. Kirándulni viszik őket, sőt, néhol akár ösztöndíjra is esélyesek.

A tanodák finanszírozása a kezdetektől fogva esetleges volt: az uniós pályázatok csak rövid időtartamokra biztosították a működésükhöz szükséges pénzt, két pályázat között volt, hogy akár egy évre is pénz nélkül maradtak. Ez rendkívül megnehezítette a tanodákat működtető pedagógusok dolgát, a szegény családokkal való munkának ugyanis éppen az a lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban tudjanak velük lenni.

“Állandó forrásokra van szükség, a gyereket nem lehet mindig kiönteni az ablakon” - mondta Berki Judit, a bátonyterenyei tanoda vezetője.

2016-ban aztán a már meglévő rendszer is a feje tetejére állt:

• az EMMI csak fél év késéssel hozta nyilvánosságra az akkori pályázaton nyertes tanodák listáját.
  
• a nyilvánosságra hozott eredményekből aztán az derült ki, hogy számos sok éve működő, szakmai megbecsülésnek örvendő tanoda nem nyert a pályázaton.
  

A minisztérium végül átmeneti támogatással és egy új pályázat kiírásával kezelte a helyzetet. Ez azonban csak mostanáig tudta biztosítani a tanodák működését, így tartósabb megoldást kellett találni.

Úgy néz ki, hogy most ez félig-meddig sikerült is, ráadásul úgy, ahogy az Magyarországon egyre kevésbé volt divat az elmúlt években:

az érintett civilek javaslatainak a meghallgatásával.

Az EMMI még 2017-ben létrehozott egy munkacsoportot, amelynek a tagjai között ott voltak a köznevelési és szociális ágazat, illetve olyan civil szervezetek szakértői, mint például a TanodaPlatform. A munkacsoport egyeztetéseinek az lett a vége, hogy a kormány

2,5 milliárd forintot különített el a 2019-es költségvetésben a tanodák működtetésére, és a gyermekvédelmi törvényben is külön fejezetek kaptak a tanodák.

Ez a pénz első ránézésre kevésnek tűnhet (főleg, hogy a nemrég átadott fehérvári stadion például 14 milliárd forintba került), de egy tanoda éves működési költségei Berki Judit szerint kihozhatóak már 16 millió forintból, Szűcs Norbert szerint pedig ebből a pénzből akár 170 tanoda finanszírozását is meg lehet oldani.

“Kevés olyan tanoda van, amely képes lenne önmagát fenntartani” - magyarázta Szűcs. Az uniós források vége számukra a megszűnést jelentette volna.

Muszáj tenni valamit, egyre több az iskolából kimaradó roma gyerek

A csütörtök délelőtti rendezvényen Sörös Iván, az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője azt mondta, hogy akár már december elején kiírásra kerülhet az új tanodapályázat, immár az állami forrásból.

Ez azt jelenti, hogy a pályázaton sikeres tanodák márciustól pénzt kaphatnak az alapműködésükre, a támogatási összeg pedig annál nagyobb lesz, minél több gyerekkel foglalkoznak rendszeresen.

“Az uniós pénzt könnyű szórni, de az állami források nagyon szűkösek” - mondta Szűcs Norbert, hozzátéve, hogy a Biztos Kezdet Gyerekházakat leszámíva példa nélküli, hogy EU-s forrásokból támogatott fejlesztéseket saját zsebből kezdjen el finanszírozni a magyar állam. Berki azt mondta reméli, hogy ezzel vége lesz annak bizonytalan időszaknak, amikor tanodáknak azon kellett görcsölnie, hogy megkapják-e az uniós támogatást.

Ez mondjuk még egyáltalán nem biztos, az államtól ugyanis a pályázat keretében max egy évre, 2019 végéig lehet pénzt igényelni.

Erről Szűcs Norbert azt mondta, a következő feladat, hogy valahogy kilobbizzák, hogy ez az egyéves támogatási időszak 3-4 évre növekedjen.

“A helyzet annyiban nem jó, hogy csak egy évre lehet pályázni, de a cél most az, hogy be tudjunk ágyazódni az állami finanszírozási rendszerbe” - mondta. Ez az új jogszabályokkal meg is történhet, a törvény a tanodákat hasonlóan fogja kezelni mint a Biztos Kezdet Gyerekházakat, ezzel a sok esteben civil szervezetek, alapítványok és egyházak által működtetett közösségi-oktatási helyek közeledni fognak a szociális ellátórendszerhez.

• Részei lesznek a családvédelmi jelzőrendszernek.
• Együttműködési kötelezettségük lesz az iskolákkal és a gyermekjóléti szolgálatokkal.

Emellett azonban megmarad a függetlenségük is. Az iskolák például továbbra sem sózhatnak rájuk gyerekeket,

azaz a tanulókat nem kötelezhetik arra, hogy tanodába járjanak, maximum ajánlhatják.

Berki Judit szerint ez fontos, a tanodába járás nem lehet büntetés a gyerek számára, hiszen ezek a gyerekek éppen azért mennek oda, hogy jól érezzék magukat, és kialakuljon egy bizalmi légkör köztük és a pedagógusok között.

Valamennyire azonban mégiscsak hivatalos intézménnyé kell válniuk: a támogatáshoz működési engedély kell, meg kell felelniük olyan feltételeknek, mint például, hogy heti 4 napban nyitva kell lenniük, a gyerekeknek pedig havi átlagban el kell érnie legalább 20 főt.

A tanodák állami támogatásának szükségességét a KSH szerdai adatai is jól mutatják, ezekre a civilek és a minisztérium munkatársa is hivatkozott a csütörtöki konferencián. E szerint

a 18-24 éves roma fiatalok kétharmada korai iskolaelhagyó volt tavaly.

Még szomorúbb: az arányuk az elmúlt években folyamatosan nőtt, a 2014-es 57 százalékról 2017-re 63 százalékra. A KSH adatai szerint a munkaképes romák négyötödének általános iskola 8 osztály a legmagasabb iskolai végzettsége, míg a teljes népességnél ez az arány 22 százalék.