Felkerültek a netre a jövő heti Fővárosi Közgyűlés témái, előterjesztései, köztük a bedőlt budapesti jegyrendszer hogyantovábbját taglaló előterjesztés is „Javaslat az Elektronikus jegyrendszer projekttel kapcsolatos döntések meghozatalára” címmel.

Az előterjesztés szövegéből kiderül, hogy a projektet menedzselő Budapesti Közlekedési Központ némileg más véleményen van arról, hogy ki, mit tudott a projekt súlyos problémáiról, az esetlegesen keletkezett károkról.

Mindez azért lényeges, mert Tarlós István főpolgármester több alkalommal is hangoztatta, hogy őt, illetve a város vezetőit a BKK vezetése, Dabóczi Kálmán nem tájékoztatták érdemben.

"...mindig azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a megoldás a küszöbön van. November 9-én hivatalosan bejelentette a BKK, hogy létrejött a megállapodás, majd néhány nap múlva kiderült, hogy ez nem egészen így van. Ezt nem hagyhattam következmények nélkül” - fogalmazott legutóbb Tarlós István a Magyar Hírlapnak.

Ehhez képest a BKK által adott hivatalos tájékoztatás szerint Dabóczi Kálmán már november 7-én tájékoztatta a „városvezetőket” arról, hogy a Szállítóval (Scheidt&Bachmann) nem sikerült megállapodni, és erről nemcsak a városvezetőket tájékoztatták, hanem részletes beszámolót adtak az illetékes fővárosi bizottságnak.

A szöveg városvezetőket ír, amely utalhat a területileg illetékes Szeneczey Gábor főpolgármester-helyettesre is, ám a többes szám azt jelzi, hogy legalább Tarlós Istvánnak, Bagdy Gábor és Szalay-Bobrovinczky Alexandrának ismernie kellett a helyzetet. 

(Tarlós nem tudása azért sem érthető, mert a BKK igazgatóságának elnöke, Szegvári Péter főtanácsadója a főpolgármesternek. A BKK igazgatótanácsa havi, sőt később már heti bontásban tárgyalta a jegyrendszer körüli problémákat a 444 információi szerint. Az ülésekről készült jegyzőkönyveket kikértük a BKK-tól, amint elkdülik, beszámolunk róluk.) 

A BKK már nyáron szembesült azzal, hogy a német fővállalkozó ki akar szállni projektből, nem hosszabbította meg a megrendelő érdekeit védő, 2,2 milliárd forintos bankgaranciát, azt pedig - ameddig tehette volna - a BKK nem hívta le. A döntésképtelen BKK és a városvezetés futni hagyta ezt az összeget, ugyanis végül november 21-én felbontotta a szerződést a német céggel.

A BKK 4,3 milliárd forintot követel a Scheidt&Bachmanntól

 BKK által összeállított előterjesztésből továbbá az is kiderül, amit szintén igyekeznek cáfolni Tarlós és helyettesei, hogy bizony érte kár a projekt kapcsán a BKK-t a bankgarancia elbukásán túl is. Különben nem írták volna le, hogy „a BKK Zrt. a Főváros jogos pénzügyi érdekeinek érvényesítése érdekében felszólította a Szállítót a kifizetett, de el nem számolt előlegek (4 millió euró azaz 1,3 kb. milliárd Ft - a szerk.) és a meghiúsulási kötbér (az üzemeltetés vonatkozásában: 4 589 699 euró, azaz kb. 1,48 milliárd Ft, valamint az üzemeltetés vonatkozásában: 1,47 milliárd forint) azonnali teljesítésére”.

A Fővárosi Közgyűlés jövő heti előterjesztéseiből harmadsorban az is kiderül, hogy Tarlós István akkor sem mondott igazat, amikor Dabóczi Kálmán BKK-vezér leváltását jelentette be: nincs ilyen előterjesztés, azaz Dabóczi Kálmán még egészen biztosan a BKK-vezére, és az is marad.

Lapunk több alkalommal rámutatott a BKK adatközlései alapján, hogy jelen állás szerint, alsó hangon is több milliárd forintos kár érte a fővárost azzal, hogy zátonyra futott Budapest elektronikus jegyrendszer projektje, és hiába igyekeznek a városvezetők megnyugtatni mindenki, hogy majd az országos jegyrendszer megoldja ezt a problémát, egészen biztos, hogy súlyos idő- és pénzveszteség érte Budapestet, amelynek valós nagyságáról egyelőre még kár lenne biztosat kijelenteni.