A Reuters úgy tudja, hogy januártól Donald Trump amerikai elnök kitilthatja az USA-ból az állambiztonsági kockázatnak minősített két kínai telefongyártó óriást, a Huawei-t és a ZTE-t. A lépésről már április óta pletykálnak, de most már meg is történhet – közölte a hírügynökséggel három, a Fehér ház döntés-előkészítésére rálátó névtelen forrás. A Reuters azt írja, Trump azzal a jogkörével élhet, ami „országos vészhelyzetnél” megengedi, hogy nemzetbiztonsági okokból korlátozza a külkereskedelmet.

Az amerikai kormány szerint a két telekomcég a kínai állam megbízásából működik, a készülékeik pedig alkalmasak arra, hogy amerikai állampolgárokra kémkedjenek (a két cég tagadja a vádakat). Augusztusban rendelettel tiltották meg az amerikai kormányzati szervezeteknek, hogy kínai telefonokat használjanak, de ezt most kiterjesztenék: minden amerikai cégnek megtiltanák, hogy olyan telefongyártótól vásároljanak, ami „jelentős nemzetbiztonsági kockázatot” jelent.

A források azt állítják, hogy bár az amerikai kereskedelmi minisztérium a rendeletben nem nevezi meg konkrétan a ZTE-t és a Huawei-t, de úgy fogják értelmezni, hogy a gyakorlatban azok teljesen be legyenek tiltva. Ha ez megtörténik, az új helyzetet teremt az USA és Kína közötti kereskedelmi háborúban: a lépés súlyosan érintene sok amerikai céget és gyártót, amik rengeteg kínai alkatrészt építenek be a rendszereikbe.

A Huawei bevétele 21 százalékkal nőtt

A kínai Huawei Technologies informatikai, mobil távközlési berendezésgyártó és szolgáltató konszern azzal számol, hogy az idei értékesítési árbevétele 21 százalékkal haladja meg a tavalyit, és eléri a 108,5 milliárd dollárt.

A Huawei soros elnöke az újévi üzenetében arról is beszámolt, hogy a cég idén várhatóan több mint 200 millió okostelefont értékesít. A Huawei tavaly 92,5 milliárd dollár, az előző évinél 15 százalékkal magasabb értékesítési árbevételt ért el, az adózott nyeresége pedig 7,3 milliárd dollár volt. A konszern tavaly 153 millió okostelefont adott el.

A Huawei a világ egyik vezető mobil hálózati berendezés-gyártója, ez az üzletág bonyolította tavaly a cég legnagyobb forgalmát, ami 45,7 milliárd dollár volt, 2,5 százalékkal magasabb a 2016-osnál.

A Huaweit érzékenyen érintheti azonban a jövőben, hogy az Egyesült Államok mellett már több más ország, Tajvan, Ausztrália és Új-Zéland is kizárta az 5G hálózatok fejlesztéséből, és Japán is bejelentette, hogy biztonsági megfontolásból hasonló lépésre készül. A Huawei ideológiai és geopolitikai indíttatásúnak nevezte a cége elleni intézkedéseket és azokat a vádakat, hogy mobil hálózati berendezései biztonsági kockázatot jelentenének a szolgáltatóknak.

Távközlési elemzők becslése szerint az 5G berendezések piaca 2022-re eléri a 20 milliárd dollárt. A közüzemi infrastruktúrát, önvezető járműveket, ipari robotokat, de még gyógyászati berendezéseket is adatforgalmi hálózatra kapcsoló „negyedik ipari forradalmat” bevezető 5G mobil hálózati technológia megjelenésével különösen fontossá váltak, stratégiai szintre emelkedtek a kormányok szemében a távközlési hálózati szolgáltatókat érintő biztonsági megfontolások.

A korábban a kínai néphadseregben mérnökként szolgáló Zsen Cseng-fej (Ren Zhengfei) 1987-ben alapította a Huawei Technologiest. A cég határozottan visszautasít minden vádat, ami szerint a Kínai Kommunista Párt ellenőrzése alatt állna, vagy akár hírszerzési szempontok figyelembevételével tervezné berendezéseit.

A cég ellen felhozott vádak viszont azokra a kínai törvényekre hivatkoznak, amik megkövetelik a vállalatok együttműködését a hírszerző szervezetekkel. (Reuters, MTI)