• Január 1-én megalakult a Márki-Zay Péter vezette egyesület, a Mindenki Magyarországért Mozgalom. 
• Az alapítók közt volt fideszes értelmiségiek, baloldaliak és független polgármesterek is vannak. 
• Nem alakulnak párttá, „ernyőszervezetként” próbálnak majd fellépni az ellenzéki oldalon.
• Fő küldetésük, hogy az önkormányzati választásra olyan összellenzéki összefogást hozzanak létre, amely minél több független, a kormánypárti szavazóknak is elfogadható jelöltet állít csatasorba. 

Márki-Zay Péter, volt Fidesz-közeli szakértők, politikusok és civilek még októberben jelentették be, hogy egyesületet alapítanak, méghozzá abból a célból, hogy a 2019-es önkormányzati választáson egy „hiteles jelölt” álljon majd szembe a fideszes jelöltekkel. 

Az egyesületből mostanra lett valóság: december 30-án a hódmezővásárhelyi polgármester egy Youtube-üzenetben jelentette be, hogy január 1-től lehet csatlakozni a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM).  

link Forrás

Az egyesülethez két nap alatt 2200 tag csatlakozott, ők önkéntesként segíthetik a mozgalom munkáját, amely már megkezdte a kalapozást, és adományokból igyekszik majd fenntartani magát.  

Márki-Zay a 444-nek arról beszélt, hogy új ellenzéki politikára van szükség az országgyűlési választások után, szerinte ugyanis 2018 áprilisában három okból bukott az ellenzék:

1. Nem volt hiteles alternatíva a kormánnyal szemben,
2. hiányzott az ellenzéki erők szervezettsége a vidéki kistelepüléseken,
3. és nem volt, ami ellensúlyozni tudta volna a tízmilliárdokból folytatott kormányzati propagandakampányokat.

Az MMM Márki-Zay elmondása szerint ezt a három tényezőt szem előtt tartva jött létre.

Az alapítók között több, a kormányhoz korábban kötődő értelmiségi és politikus (Bod Péter Ákos, Elek István, Lukácsi Katalin, Kész Zoltán, Mellár Tamás) mellett két olyan polgármester is szerepel (Üveges Gábor Hernádszentandrásról és Lengyel Róbert Siófokról), akik korábban Márki-Zayhoz hasonló recept alapján, azaz széleskörű helyi összefogással, függetlenként indulva nyertek mandátumot. Alapítótag többek közt Kaltenbach Jenő volt ombudsman vagy Magyar György ügyvéd is, akik viszont inkább a baloldal felé bírnak kötelékekkel. 

Csalódott fideszesek nélkül nem fog menni

Márki-Zay szerint az egyesület színes összetétele azt hivatott mutatni, hogy nyitottak az áprilisban a kormányt választók irányába is, mert 

csak a csalódott fideszesekkel közösen lehet megtörni a túlhatalmat.  Szerinte a 2,5 millió szavazóból legalább 1 millió szavazót kéne átcsábítani a kormány oldaláról ahhoz, hogy fordulat állhasson be Magyarországon - ezzel együtt nem bal- és jobboldali tengelyen, hanem az európai integrációt pártoló, korrupcióellenes mozgalomként határozzák meg magukat. Honlapjukon 12 pontos politikai programot fogalmaztak meg, amiben többek közt a jogállam és az igazságos választási rendszer helyreállítását, az állami hazugsággyár felszámolását, a paksi szerződések és a letelepedési kötvényprogramok felülvizsgálatát ígérik.  

A hitelesség mellett felsorolt másik két probléma, a helyi szervezetlenség és a propaganda ellenszerének a megszervezés előtt álló „Kossuth Köröket” látják. 

A csatlakozókból verbuválódó, a helyi ellenzékiekkel együttműködő aktivista-hálózat fő feladata a kistelepülések ellenzéki ellenállásának összeszervezése volna - ez egyelőre kezdetlegesebb eleme a mozgalomnak, aminek bemutatkozásban Márki-Zayék még a „szabadság kis köreit” is emlegeti - mint 2010 óta majdnem minden mozgalmi kezdeményezés. 

Az alapító elnök szerint mindenesetre az aktivisták szerepe kevésbé pártpolitikai: dolguk az ellenállás hirdetése, tüntetések szervezése lesz a kisebb városokban és falvakban.    

"Vásárhelyi tapasztalatom, hogy nincs más megoldás, mint aktivisták bevetésével, helyi lapok alapításával, és kemény lábmunkával elvinni a valódi híreket az emberekhez, máskülönben a pártállami média zaja mindent elnyom. Az emberekhez egyszerűen nem jutnak el az olyan botrányok, mint a Gruevszki-ügy, az ügynökakták titkolása, vagy hogy biztonsági kockázatot jelentünk NATO-szövetségeseink számára" - mondta Márki-Zay, aki nyáron még latolgatta egy új párt alapításának lehetőségét, de végül az MMM szakértői egyetértettek abban, hogy nem ez a megoldás:

„Az ellenzéki pártokkal épp az egymással való állandó versengésük az egyik legnagyobb probléma, ezért most nem új formációra van szükség. A centrális erőtér politikája és az ördögi választási rendszer olyan helyzetet teremt, ami által Orbán ki tudja játszani egymás ellen az ellenzéki pártokat.”

Hogy a kormánypárt is tart az új ellenzéktől, azt Márki-Zay szerint az állami média hallgatása is mutatja, de helyben is érzi a „törődést”: Bencsik Andrást Makón vetette be ellene a kormánykommunikáció, Celldömölkön a város 40 éves évfordulójára szervezett rendezvényre nem mentek el a megye fideszes vezetői, miután a helyi polgármester részt vett Sárváron egy vele közös fórumon. December végén aztán Orbán Viktor sajtósa, Kaminski Fanny indított helyi bulvárlapot Lázár János oldalán. Utóbbi Márki-Zay szerint azt jelzi: Hódmezővásárhely visszafoglalása olyan fontos, hogy a pártközpont vette kézbe az ügyet.  

Adja magát a kérdés, mitől lehetne sikeresebb az MMM, mint volt például az Együtt? Bajnai Gordon mozgalma is ernyőszervezetként próbálta egy irányba terelni az ellenzéki politikát, de rövid úton egyedül találta magát, miután nem maradt mozgástere, végül párttá alakult, és néhány éve alatt teljesen felmorzsolódott a napi politikában.

Mint Churchill és Sztálin Hitler ellen

Márki-Zay szerint a stratégia és a helyzet is más. Az elmúlt egy évben folyamatosan együttműködött és dolgozott az ellenzéki pártokkal; februári, hódmezővásárhelyi győzelme óta a teljes helyi összefogás receptje pedig működött a rákospalotai és a balmazújvárosi polgármester-választáson is. 

De más az ellenzéki politika dinamikája is. Április óta szerinte az ellenzéki pártok is megértették, hogy nem azzal buknak szavazatot, ha közel sodródnak egymáshoz, hanem azzal, ha nem állnak össze a Fidesz ellen. Márki-Zay szerint a Jobbik és az LMP is kezdi belátni, hogy a külön utas politikájuk miatt buktak el szavazókat: 

„Az emberek jobban értik a politikát, mint azt a pártok megmondóemberei gyakran hiszik. A mainál drámaibb helyzetben is meg tudták érteni, hogy mindig lehet rosszabb: Churchill is összeállt Sztálinnal Hitler ellen egy fontosabb cél érdekében.”

Az elmúlt hónapokban nőtt az együttműködési készség az ellenzéki pártok között, mint azt a túlóratörvény és a közigazgatási bíróságok elleni tiltakozás is megmutatta. Márki-Zay szerint a fő feladat most az, hogy ezt az összeforrott ellenzéki akcióhullámot pártpolitikai cselevésekké alakítsák át. 

Az MMM elsődleges célja, hogy az önkormányzati választásra összecsiszolják az ellenzéket. Már most látszik, hogy ez nem lesz egyszerű: az MMM már az EP-választáson is egy közös listát tartott volna kívánatosnak, de erre csak a Párbeszéd és az MSZP részéről volt fogadókészség - pedig Márki-Zay szerint fontos lenne, hogy többek közt Momentum és a Jobbik is része legyen egy átfogó együttműködésnek.  

Az EP-választáson jobb híján szavazásra buzdítanak majd, és arra kérik a választókat, támogassák az európai integrációt pártoló pártok valamelyikét. A fókusz azonban az önkormányzati választáson van, ahol a cél hogy minél több körzetben egy helyi szinten kiválasztott, erős beágyazottságú, lehetőség szerint független jelölt álljon ki a Fidesszel szemben. Ezt annyira szigorúan veszik, hogy kijelentették: 

„az állampárt csak összefogással győzhető le. Azok, akik széleskörű egyeztetés nélkül saját jelölteket indítanak, maguk is hozzájárulnak a korrupció és a megfélemlítés rendszerének fennmaradásához.”   

Bár a közvélemény erről nem sokat tud, a hetekben előválasztási kampány indul az ellenzéki főpolgármester-jelöltségért: január végén az MSZP, a DK és a Párbeszéd dönt egy közös jelöltről, aki várhatóan az EP-választás után méri össze erejét az LMP által támogatott Puzsér Róberttel. 

Márki-Zay erről azt mondta, nincs hivatalos álláspontjuk a budapesti listavezetőt illetően, de szerinte a fővárosban is csak akkor van esély legyőzni a Fideszt, ha egyetlen jelölt áll ki Tarlós Istvánnal szemben. Az előválasztást nem tartja az egyedüli üdvözítő módszernek: élezheti a feszültségeket, drága, és elvonja a figyelmet az igazi kampányról. Diplomatikusan nem kritizálta Puzsért, Karácsony Gergelyt és Horváth Csabát sem, de el tudna képzelni egy még náluk is esélyesebb jelöltet is. 

Ennél lényegesebb viszont Márki-Zay szerint, hogy a kerületekben és kistelepüléseken, helyi szinten találják meg az egyetlen alkalmas jelölteket, mert a helyi közösségek sorsa ott dől el, és egy erős ellenzéki ellenállás csak onnét képes kinőni magát.