Egy gyors névsorolvasás:

• Kapusok: Dominik Damjanović, Hrvoje Jukopila, Petar Katalinić, Karlo Vrljić 
• Védők: Šimun Begović, Noa Bilić, Patrik Jerković, Ivano Kolarik, Luka Lukadinović, Ljubo Puljić, Luka Rešetar, Leon Siler, Sven Sopić, Stjepan Žulj 
• Középpályások: Nikola Dražić, Karlo Kovačević, Matej Kovačević, Filip Leko, Fran Majdenić, Maro Medo, Niko Novak, Roko Rupčić, Anton Slišković, Andrija Tomić, Marin Zorić, Filip Živković 
• Csatárok: Ivan Barić, Noel Đurković, Ante Grigić, Ivan Jeremijaš, Lovro Jukić, Leon Konig, Marcus Ivan MacDonald, Luka Mlinarević, Leon Omerović, Matej Perić  

Ez egy horvátországi fociklub, az NK Osijek egyik (a 2006-7-es születésű) utánpótláscsapatának a kerete.  Azé a csapaté, amelynek labdarúgóakadémiájára megint adott az év végén egymilliárd forintot a magyar kormány. Három év alatt ez már a harmadik egymilliárd. 2016-ban ment az első támogatás a magyar kormány jóvoltából Eszékre, éppen azután, hogy Mészáros Lőrinc tulajdonos lett a horvát csapatban.

„Helyesnek tartom, hogy a magyar állam segíti a határon túli magyarokat” - közölte az első kormányzati támogatások megítélese után az RTL-nek Mészáros Lőrinc.  A magyar kormány valóban arra hivatkozva támogat határon túli magyar fociakadémiákat Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken, hogy azzal a magyar közösséget támogassa.  

Eszéken nem a magyar az öltözőben használt nyelv. A 11-12 évesek között magyar nevet nem találtunk. Semmiképpen sem meglepő, hiszen a legutóbbi, 2011-es népszámláláson Eszék lakosságának mindössze 0,91 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek. 

A Magyar Nemzet – amikor még volt – egyszer tett kísérletet tett arra, hogy a klubtól kérdezze meg, hány magyar gyerek focizik Eszéken. Nem kaptak választ. A városban mindössze 979 magyar él, az újszülöttektől az idősekig. Az Eszék-Baranya régióban összesen 8 235-en vallották magukat magyarnak. 

Nem állítom, hogy egészen megbízható a módszer a családnevek átfutása, hiszen nem magyar nevű gyerek anyanyelve is lehet magyar, másrészről persze az sem biztos, hogy a magyar családnevet viselő gyerek magyarul beszél. De mégis jelez valamit, hogy az utánpótlás-bajnokságokban résztvevő csapatok kereteiben hány magyar családnevű játékos van. Olyat egyet sem találtunk, ahol a családi név és a keresztnév is magyar.

A 2010-11-es korosztályban 26 játékos közül egyetlen egy magyar családnév van: Ivor Kiraly. A 2008-9-es korosztályban 37-ből egy Mateo Sabo név ugrott ki. Fiatal kora ellenére fent van a Facebookon, csak horvátul használja, az ismerősei között sincsenek magyarok. A 2006-7-es korosztállyal kezdődött a cikk, a 36 gyerek között nincs magyar családnevű.  

A 2004-5-ösök között a 36 játékos között van egy Dorian Herceg. A 2002-2003-asoknál 49 játékos között találtunk Niko Hajnalt és egy Toma Sabót. Niko Hajnal nem magyarul facebookozik, ismerősei között sincsenek magyarok. A 2000-2001-es között a 33-as keretben találtunk egy Karlo Išasegit (horvát utánpóltás válogatott) és egy Dino Bognart. Utóbbi facebookos ismerősei között nem látszik, hogy magyarok lennének nagy számban.   

Eszéken a tartalékcsapat összeállítása is így néz ki:

Az utánpótlás edzők között is csak egy Danijel Bogdant találtunk.  A felnőtteknél a horvát elsőosztályban második helyen álló csapatban sincs magyar. 

A magyar kormány támogatása elvileg arra a beruházásra megy, amivel Eszéken 15 hektáros területen 7-9 focipályát alakítanak ki, és építenek egy 3500 fős fedett stadiont is. Ez nagyjából a felcsúti minta, ráadásul itt is, ott is magyar közpénzből finanszírozzák a beruházásokat. Ezen felül épül egy nagy stadion Eszéken Mészáros „saját” pénzéből, amiben Magyarország leggazdagabb embere a haverjaival a szaunából nézheti a meccseket. 

Három év alatt 30 milliárd határon túli focira

Orbán Viktor novemberben szedte össze, a dunaszerdahelyi avatásán, hogy hány határon túli magyar akadémiát támogat a magyar kormány. Kilencig jutott, három már kész (a topolyai, a csíkszeredai és a dunaszerdahelyi), hat még készül (Munkács, Sepsiszentgyörgy, Révkomárom, Rimaszombat, Eszék és Lendva). Ezek között van, amelyik valóban a magyar közösség csapata, a két erdélyi és a dunaszerdahelyi ilyen. Az eszéki pedig egyáltalán nem.

A magyar kormány tavalyig összesen 20 milliárdot költött a határon túli magyar focira. Az Átlátszó nemrég közölt összeállításából az derült ki, hogy mennyire logikátlanul költ tízmilliárdokat a kormány határon túli focipályákra. Illetve nem is anyira logikátlan ez: a pénzek általában haverokhoz kerülnek.

Aztán az év végén még kiosztottak 10 milliárd forintot, természetesen Eszék is ott van újra a szerencsések között:

• Csíkszereda 2,17 milliárd,
• Sepsiszentgyörgy 2,1 milliárd,
• Topolya 1,4 milliárd,
• Munkács 1,35 milliárd,
• Dunaszerdahely 1,35 milliárd,
• Eszék 1 milliárd,
• Révkomárom 300 millió,
• Lendva 300 millió.

A most év végi támogatások azért is érdekesek, mert olyan akadémiák is kapnak továbbra is milliárd fölötti támogatást, ahol befejeződtek az építkezések, és Orbán átadta azokat. Ilyen a topolyai, a csíkszeredai és a dunaszerdahelyi. Vagyis a határon túli akadémiák támogatása nem egyszeri, a fenntartásukra is évi tízmilliárd körüli összeget szánhat a kormány. 

Mészáros Lőrincnek biztosan jó 

Az nagy kérdés, hogy a magyar közpénzből megsegített akadémiákon kinevelt játékosokkal mi lesz. Az erdélyi akadémiákkal olyan megállapodást kötött a Puskás Akadémia, hogy a legtehetségesebb játékosokat lehalászhatják. Ilyen megállopodás alakulhat ki a Topolyával is. A Kisvárda is hasonló együttműködésben van a munkácsi akadémiával. 

„Biztos vagyok benne, hogy sok gyermek nevével találkozunk majd sikeres magyar élsportolóként, és az akadémiákon fölnevelt sportolókra az egész nemzet büszkén fog majd tekinteni” – mondta Orbán Viktor novemberben, a dunaszerdahelyi labdarúgó akadémia avatóünnepségén. 

Erdélyben és Dunaszerdahelyen is több akadémista román, illetve szlovák utánpótlás válogatott. Dönteniük kell majd, hogy melyik ország válogatottját választják. Csíkszeredán már hagyománnyá vált, hogy az érintett akadémiák között tornát rendeznek. Tavaly erről a tornáról nyilatkozta Michael Boris, az utánpótlásért felelős szövetségi edző: 

„Zseniális ötlet, számunkra ez egy remek lehetőség, hogy a horvát csapat kivételével olyan játékosokat lássunk, akik bemutatkozhatnak a magyar válogatottban.”

Igen, az egy kivétel az eszéki.

De akkor mégis miért önti éppen ide a kormány a milliárdokat? Némi magyarázattal szolgálhat Mészáros Lőrinc két nyilatkozata. 

Abban a 2017 év eleji közleményben, amiben Mészáros Lőrinc az eszéki futballakadémia támogatásáról úgy vélekedett, hogy helyes, ha a magyar állam segíti a határon túli magyarokat, azt is közölte a horvátországi befektetéséről, hogy „valamennyi anyagi hasznot remélek, amellyel némileg csökkenhetnek a költségeink”. A horvát fociba beszálló Mészáros korábban a 444-nek panaszkodott arról, hogy mennyivel nehezebb eladni egy magyar játékost egy délszlávhoz képest. A vébéezüst óta ez még inkább igaz, a horvátokért az eddiginél is jobban kapkodnak, nálunk meg már Dzsudzsák Balázs is hazafelé tart.