Egyelőre nincs napirenden a túlóratörvény módosítása - mondta újságírói kérdésre Orbán Viktor a csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök most is hangsúlyozta, hogy aki túlórázik, azt ki fogják fizetni, és azt is hozzátette, hogy a magyar kkv-k szenvednek attól, hogy stikliket kell alkalmazniuk, ha túlórában akarnak embereket foglalkoztatni, a törvény ezért nagyobb mozgásteret fog nekik adni.
Orbánnak és a kormánypárti képviselőknek nem hiába kell annyit magyarázniuk a szakszervezetek által csak rabszolgatörvénynek nevezett túlóratörvényt:
tényleg nagyon nehéz ezt úgy értelmezni, mint ami a magyar munkások helyzetét könnyíti, és nem elsősorban a cégeknek kedvez.
A törvény kimondja, hogy 2019. januártól a dolgozó hozzájárulásával elrendelhető akár évi 400 túlóra is, és három évre növelhető a munkaidőkeret, amely az elszámolásnál fontos. Palkovics László ITM-miniszter korábban azt mondta, a módosítást a “gazdasági szereplők” kérték.
De kik? Miért jó és miért rossz ez?
Erről szervezett egy vitát csütörtök estére az Új Egyenlőség magazin. A céljuk az volt, hogy az autógyártó cégek képviselői beszélgessenek a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezeti vezetőkkel. Az egyik legnagyobb túlóra-felhasználó ugyanis az az iparág, amelyben a magyar gazdaság meghatározó szereplői, vagyis a német autóipari multik tevékenykednek.
Ez csak félig valósult meg, az Audi és a Mercedes vezetői ugyanis simán lepasszolták a felkérést, mondván, hogy politikai kérdésekben nem nyilvánítanak véleményt.
Ez eléggé kiborította a beszélgetés egyik szervező-moderátorát, Pogátsa Zoltán közgazdászt. Szerinte Németországban egy ilyen válasz “elképzelhetetlen” volna, hiszen a munka, a gazdaság világával kapcsolatos kérdésekről van szó, amely ezeknek a cégeknek a terepe.
Így végül a beszélgetésen kizárólag szakszervezeti vezetők jelentek, akik nem meglepő módon egytől egyig a túlóratörvény ellen foglaltak állást. Érdekes dolgok azonban így is elhangzottak
A szakszervezeti szövetségek vezetői mellett a konkrét gyárak, azaz a kecskeméti és a győri autógyár szakszervezeti vezetői is megjelentek.
Ők azt mondták, hogy a dolgozóik sok esetben még a jelenlegi, 2012 óta érvényben lévő túlóra-szabályozást sem tudják lekövetni.
Nem is csoda, rég túl van már azon a munkaidőszabályozás, hogy egy kockás füzetben egy munkás tudja követni, mikor mennyi időt túlórázott, és azért mennyi pénz jár neki pluszban. A törvény megkülönböztet munkaidőkeretet, elszámolási időszakot és persze klasszikus túlórát is. Ez utóbbira mondhatta azt Orbán Viktor, hogy ha azt a melós ledolgozza, következő hónapban megkapja érte a fizetését.
A másik két esetben az Audi Hungária Független Szakszervezet elnökhelyettese, Háromi László szerint sokkal bonyoltultabb a helyzet. Háromi a beszélgetés egy pontján felmutatott egy vagy húsz A4-es lapból álló papírt, amelyen számsorok tucatjai sorjáztak, és azt mondta, így néz ki egy Audi-munkás egyéves munkaidő-elszámolása. Ember legyen a talpán, aki ezen számítógép nélkül kiigazodik.
A komplikáció abból fakad, hogy munkaidőkeret és munkaidő elszámolási időszak esetén a dolgozó teljesen egyenlőtlen munkarendben dolgozik akár egy éven keresztül (ezt nyújtja a módosítás most három évre). Van, amikor többet, és van, amikor kevesebbet, így a dolgozó munkával töltött idejét már tényleg csak egy algoritmus tudja pontosan kiszámolni, az pedig kérdés, hogy ebből mennyit ért meg a dolgozó.
“2012 óta van a vállalatnál elszámolási időszak, most kezdik érteni az emberek” - mondta Háromi. Szlávik István, a kecskeméti Mercedes-üzem Vasas Szakszervezetének egyik vezetője azt mondta, náluk is van lehetőség a munkaidőkeret szerinti elszámolásra, bár a gyárvezetés egyelőre még nem alkalmazta.
“Óriási kérdőjelek vannak az emberekben, félnek tőle, mert nem ismerik” - mondta Szlávik. Egyszerűen nem tudják megkülönböztetni a különböző elszámolási módokat. “Ők hónapról hónapra élnek” - mondta.
Háromi László azt is hangsúlyozta, ha a munkáltató elszámolási időszak alapján számolja a túlórát, még az is elképzelhető, hogy a dolgozók soha nem kapják meg a pénzüket, főleg ha három év az elszámolás alapja. Ennyi idő alatt ugyanis a munkaadó tud addig játszani a ledolgozott és nem ledolgozott órákkal, hogy a végén pont ne kelljen fizetnie. A klasszikus túlórázásnál ilyen nincs, azt minden hónapban bérszámfejtik.
Háromi szerint az Audinál nem volt jellemző, hogy kihasználták az eddigi maximum 300 órás túlórakeretet, a 13 ezer munkavállalóból alig páran közelítették meg a maximumot. Túlórázni azonban túlóráztak, ezt a kollektív szerződésben szabályozták is a munkaadóval, ezért volt lehetséges a gyárban az akár 300 évi túlóra is.
Szlávik azt mondta, náluk Kecskeméten 70 százalék felett van túlórások száma,
és vannak köztük olyanok, akik még a törvényileg megengedett maximumnál is többet akarnak dolgozni.
Erre azonban nem volt lehetőségük.
Más szakszervezeti vezetők is beszámoltak róla, hogy a legnagyobb meglepetésükre vannak olyan munkavállalók, akik többet akarnak dolgozni az évi 300 óra plusznál.
Szerintük ez komoly gond, még akkor is, ha csak a munkavállalók egy elenyésző kisebbségéről van szó, azaz tömegigény semmiképp sincs rá.
Hádinger János, a kecskeméti Mercedes-gyár üzemi tanácsának elnökhelyettese szerint azért érte ez őket meglepetésként, mert ezek a munkavállalók szimplán több munkát kértek, ahelyett, hogy a bérük megemelését kérték volna. “Így azonban a családjuktól és a szabadidejüktől veszik el az időt, ez pedig nem helyes” - mondta Hádinger.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke továbbment, szerint ez egy komoly társadalmi problémát jelez, ami túlmutat a munka világán.
“Az emberek nem fogják fel, hogy nem az az út, hogy a magánéletemből többet adok oda” - mondta. Szerinte a szakszervezetek nem hagyhatják, hogy ezek az emberek önkizsákmányolással jussanak el odáig, hogy a családjukat megfelelően el tudják tartani. “Különben már 50 éves koruk előtt rá fognak zuhanni a szociális ellátórendszerre, annyira leamortizálódnak” - mondta. László szerint részben a munkaerőhiány is ebből fakad: sokan idő előtt kiestek a munkaerőpiacról, mert borzalmas az egészségügyi állapotuk. Ezek az emberek pedig hiányoznak, az ő kieső munkájukat kell most az egészséges munkásoknak elvégeznie, túlórában.
László szerint ez amúgy kevésbé jellemző a nagyvállalatokra, inkább azoknál a cégeknek gyakori - akár a beszállítóknál -, amelyek alapból kisebb bért fizetnek, amit a munkásnak valahogy ki kell pótolnia. Szolnokon találkozott például egy fiatal munkással, aki szintén egy beszállító cégnél dolgozott. “800 óra túlóránál tartott és örült” - mondta (ez csak feketén vagy hamis elszámolással lehetséges egyébként).
Kiss Ambrus, az Új Egyenlőség magazin szerkesztője, a beszélgetés egyik moderátora ezt annyival árnyalta, hogy egy tavalyi felmérés szerint a magyar munkavállalók legnagyobb félelmei közé tartozik, hogy nem tudnak elég időt tölteni a családjukkal a munkaterheik miatt.
A héten a Spar Magyarország és a Tesco is jelezte, hogy nem kívánja alkalmazni áruházaiban a 400 órás túlórakeretet. A beszélgetésen elhangzottak alapján a szakszervezeti vezetők úgy tudják, hogy egyelőre az Audi és a Mercedes sem akarja bevezetni az extra túlórát. Ez azonban szerintük nem jelenti azt, hogy erre később sem kerülhet sor.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta, vele informálisan több cég is közölte, hogy nem fogják a gyakorlatban alkalmazni az új törvényt. Azt azonban nem tudni, hogy ez mennyire általános, Szlávik István például megemlítette, hogy Kecskeméten már van olyan cég, amely elkezdte megkötni a megállapodásokat a munkavállalóival arról, hogy azok akár évi 400 órát is dolgozhassanak pluszban. Van, aki emiatt már fel is mondott.
A kormánypárti képviselők a törvény vitája során többször is hangsúlyozták, hogy 400 órás évi túlórakeret csak önkéntes alapon működhet.
A szakszervezeti vezetők szerint azonban ez egyszerűen értelmezhetetlen.
“Az önkéntesség hogyan lehetséges egy alá-fölérendeltségi viszonyban? A munkaadó nem kéri a túlórát, hanem elrendeli” - mondta Háromi László. Szlávik István ugyanerről beszélt, szerinte alapból senki sem akar túlrózni, helyette haza szeretne menni a napi 8 óra után, főleg, hogy sokan még 1-2 órát utaznak is a munkaidő letelte után.
“Én is dolgoztam a soron három és fél évet, a túlóra soha nem volt önkéntes” - mondta Szlávik.
Szerinte ebben az iparban fontos a darabszám, amely pénzben mérhető. Az emberek félnek attól, hogy nem lesz meg az előírt mennyiség, és emiatt majd kevesebb pénzt vihetnek haza, ezért is meg fogják csinálni a túlórákat. Hádinger János pedig azt mondta, ha az új szabályozás elterjed, a munkaadó a szerint differenciálhat majd, hogy ki vállalja be az extra túlórát, és ki nem. “Aki nem, az mehet” - mondta.
A beszélgetés során az ugyan nem derült ki, melyik gazdasági szereplő kérhette a kormánytól a törvénymódosítást, de a végén Kordásnak volt erre egy megfejtésre:
Orbán Viktor a sajtótájékoztatóján elmondta, hogy minimum 4 százalékos gazdaságbővülést vár idén. Kordás szerint a jelenlegi, munkerőhiányos állapotban ez csak úgy jön ki, ha a munkások többet fognak dolgozni. Orbán ezt amúgy tagadta a sajtótájékoztatón, azt mondta, a túlóratörvéy semmilyen összefüggésben nincs a munkaerőhiánnyal.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.