December 20-án hozta nyilvánosságra a Mérték Médiaelemző Műhely, hogy már 2016 óta vizsgálja az Európai Bizottság a magyar közmédia finanszírozását. Csütörtök délelőtt egy konferencián magyarázták el a panasz lényegét, remélve, hogy Brüsszelben a végéhez közeledik a vizsgálat.

Amennyiben a bizottság megállapítaná, hogy a magyar állami tévé és rádió finanszírozása tiltott állami támogatásként történik, akkor eljárás indul a kormánnyal szemben. A Malévot 2012 elején éppen azért kellett bezárni, mert a Wizzair hasonló versenyjogi panaszt adott be a bizottsághoz, és akkor az EU eltiltotta a légitársaság korlátlan finanszírozásától a magyar államot. Az Európai Bizottság a versenyjogi eljárásait nem szúrópróbaszerű ellenőrzések nyomán indítja, hanem valamilyen érintett panasza nyomán vizsgálódik.

A közmédiás panaszt Jávor Benedek EP-képviselő (Párbeszéd) adta be még 2016-ben, és a panaszosokhoz csatlakozott többek között a beadvány szakmai megalapozottságát segítő Mérték Médiaelemző Műhely, illetve piaci érintettként a Klubrádió is. 

Az ilyen vizsgálatok rendszerint nem a nyilvánosság előtt folynak, és a panaszosok kilétét sem szokta a bizottság nyilvánosságra hozni. Most azért léptek elő a panaszosok az üggyel, hogy sürgessék beadványuk elbírálását.

Torzítják a piacot

Az EU szabályai szerint az állam finanszírozhatja a saját sajtóját, de csak bizonyos megkötésekkel. Leginkább azt kellene figyelembe venni, hogy a kereskedelmi médiát ne érje aránytalan hátrány. Vagyis nagyon fontos szempont, hogy az állam olyan műsorokat támogasson, amelyek közszolgálatinak számítanak, és ezt rendesen ellenőrizzék is. 

A panaszosok rengeteg érvvel és adattal támasztották alá, hogy a magyar közmédia torzítja a hazai sajtópiacot. Eleve az elképesztő mennyiségű pénz, amit költenek rá, gyanút kelthetne. Idén a magyar állam 83,2 milliárd forintot költ rá. (Miközben az összes magyar állami egyetemnek 250 milliárdból kell kijönnie.)

A pénz elköltését lényegében nem ellenőrzik. Hogy a magyar kormány kijátssza az EU-s szabályokat, szétválasztotta a pénzosztással (MTVA) és a műsorgyártással (Duna Médiaszolgáltató) foglalkozó intézményeket. Ezzel a finanszírozás és a tartalom közös ellenőrzése lehetetlenné vált, ami azt jelenti, hogy Magyarországon lényegében nem lehet ellenőrizni, hogy az állami támogatást tényleg közszolgálati műsorokra költik-e. A panaszosok szerint sok esetben nyilvánvalóan nem erre költik, például amikor a kereskedelmi tévék elől iszonyatos összegekért felvásárolják a magyar csapatokat nem érintő BL-meccsek közvetítési jogát, vagy a Forma-1-es versenyekét. Ezek ránézésre eldönthető szempontok, de egy érzékenyebb vizsgálat azt is mérlegelhetné, hogy a látszólag közszolgálati műsorok valójában nem a Fidesz reklámjai-e. 

A panaszok között szerepel, hogy ugyanaz a cég értékesíti a köztévé reklámidejét, mint amelyik a kereskedelmi TV2-jét is. Sérti a szabad versenyt a beadvány szerint az is, hogy irreálisan alacsony áron adják át a híreket a helyi rádióknak, és ezzel monopóliumot építettek ki maguknak a hírszolgáltatás területén. 

A Fidesz-sajtó másik lábát is támadják

Közben egy másik jogi kihívás is éri a kormánysajtó pozícióit. A Szabad Pécs című újság a TASZ támogatásával beperelte a 476 sajtóterméket kiadó új alapítvány (KESMA) működési engedélyét. Beadványuk szerint több szempontból is alkotmányellenes volt, ahogy szinte az összes nyomtatott lapot, egy csomó tévét és rádiót egyetlen cégbe szerveztek, nemzetstratégiai alapon mentesítve a versenyvizsgálatok alól. 

A most bejelentett EU-s és a bírósági eljárásokban közös motívum, hogy mindkettő kifogásolja, hogy a magyar állam intézményei rombolják a gazdasági versenyt, és a szabad vállalkozás szellemiségével szemben lépnek fel. Az államszocializmus viszonyait restauráló kormányzati működésről Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy ő még így is ellenszélben érzi magát.