A Quaestor-ügy soltvadkerti szálában a Fővárosi Főügyészség csütörtökön öt személlyel szemben nyújt be vádiratot, a vád tárgya bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés és pénzmosás bűntette - erről az ügyészség közleményben számolt be. A Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában benyújtott vádiratának lényege szerint Tarsoly Csaba és társai 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor cégcsoporton befektetőinek – többek között – a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített.

A Fővárosi Főügyészség által a csütörtökön a Kecskeméti Törvényszékre benyújtandó vádiratának lényege szerint Tarsoly Csaba IV. rendű vádlott 2004 tavaszát megelőzően megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet első számú vezetőjével, az I. rendű vádlottal abban, hogy egymásnak kölcsönösen előnyös, azonban jogellenes – és egyben korrupciónak is minősülő – gazdasági tevékenységet fognak folytatni. Tarsoly vállalta, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül, a Takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozni fogja az I. rendű vádlott fiának, a II. rendű vádlottnak a cégét úgy, hogy ezt színlelt értékpapír-vásárlásokkal leplezik. Cserébe a Takarékszövetkezet vezetője vállalta, hogy esetenként a Quaestor csoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges forrásokat is biztosítani fogja a Takarékszövetkezet pénzéből. Ez utóbbi összegek a későbbiekben úgy áramlottak ki a Takarékszövetkezettől, hogy azokért cserébe ellenszolgáltatás nem volt, így a Takarékszövetkezetnél vagyoni hátrány keletkezett.

A megállapodása alapján a Quaestor csoportnál is meg kellett teremteni annak előfeltételét, hogy a Takarékszövetkezettől érkező pénzösszegeket a II. rendű vádlott cégének látszólag törvényesen adják tovább. Ennek érdekében az I. rendű vádlott és Tarsoly Csaba úgy döntöttek, hogy egy, ténylegesen Tarsoly által irányított cég a II. r. vádlott cégében többségi tulajdonos lesz, majd abban tőkeemelést hajt végre. A tulajdonszerzést és a tőkeemelést végrehajtották, utóbbi forrása a Takarékszövetkezettől származó, fiktív értékpapírügylettel palástolt pénz volt.

Az I. rendű vádlott bevonta az elkövetésbe a Takarékszövetkezetnél szintén vezető pozícióban dolgozó III. rendű vádlottat, aki a színlelt értékpapír-vásárlásokra vonatkozó adásvételi szerződéseket és átutalási megbízásokat aláírta, valamint vezette a fiktív értékpapírok nyilvántartását. Az elkövetésben részt vett még a Quaestor csoport gazdasági vezetője is.

A vádlottak 2004 áprilisa és 2010 márciusa között összesen 

több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak 

a Takarékszövetkezetnek, amelyből több mint 500 millió forintnak az eredetét leplezték fiktív jogcímmel végrehajtott átutalásokkal és a házipénztárból való kivétellel. Az 54 oldalas vádirat 21 vádpontban mutatja be részletesen az elkövetést.

A Fővárosi Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés bűntette, bűnszervezetben, üzletszerűen és különösen nagy értékre, befektetési vállalkozás vezető tisztségviselőjeként elkövetett pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújt be vádiratot közvetlenül a Kecskeméti Törvényszékre. A vád tárgyává tett bűncselekményeket büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati szabályokra figyelemmel – huszonöt év.

A Fővárosi Főügyészség indítványozza, hogy az eljárást a Kecskeméti Törvényszék egyesítse egy olyan, előtte folyamatban lévő ügyhöz, amely jelen üggyel személyi és tárgyi összefüggést mutat.

A Quaestor-ügyről itt olvashat bővebben.