A Válasz Online arról ír, hogy Keviczki István bíró december 15-én bejelentette a lemondását a posztjáról a Fővárosi Törvényszéken, és a lemondása után az első interjút a lapnak adta.

Keviczki arról beszélt, hogy gazdasági ügyekben azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget, a bírósági kinevezések módja törvénysértő, az azok ellen felszólalókat lehazaárulózzák, és új törvényekkel jelentéktelenítik el a bírósági rendszert.

Azt állítja, 6 éve fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy lemond, amikor 2012-ben (mint kiderült, alkotmánysértőnek bizonyuló módon) kényszernyugdíjazást rendeltek el a bírói karban, és „jött egy semmisségi törvény, amellyel földbe döngölték a bírákat”.

Keviczki azt állítja, semmilyen szinte nem szóltak bele a döntéseibe, mégis lemondott, mert:

„Gazdasági ügyekben ítélkezem, és a Polt Péter-féle ügyészség politikai alapon főként ezen a területen szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás és miből nem.”

Példaként az Elios-ügyet hozta fel, ahol bűncselekmény hiányában megszűnt a nyomozás. Szerinte előre látható volt, hogy egyetlen kollégája elé sem kerül az ügy, hogy ők mondhassák ki, történt-e bűncselekmény, mert ha nincs vádemelés, nincs ítélet sem. (Frissítés: A Legfőbb Ügyészség reagált az állításra.)

„Vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy tényfeltáró újságírók próbálják ellátni azt a tevékenységet, ami a nyomozók feladata lenne, és ha a cikkeik alapján bűncselekmény gyanúja vetődik fel, az ügyészség azt mondja: nem járnak el sajtóértesülések alapján”

– mondta Keviczki, aki szerint 2010 előtt is voltak hasonló ügyek, de azóta felerősödött ez a jelenség.

Szerinte 3 nagy törvény is hatályba lépett, ami arra szolgál, hogy csökkentse a bíróságok súlyát:

1. A büntetőügyekben az ügyész köt egyezséget a vádlottal a nyomozati szakaszban, a bírónak ilyen esetekben annyi a dolga, hogy rábólintson erre. A korábbinál egyébként is sokkal erősebb lett az ügyész szerepe.
2. A polgári ügyek jelentős része el sem jut a bíróságokig, mert tavaly óta nagyon megnehezítették a perindítás feltételei, így drasztikusan csökkent a befogadott polgári keresetek száma.
3. Az új közigazgatási bírósági rendszer bevezetésével az államnak fontos ügyek a Patyi András vezette új bírósághoz kerülnek.

Szerinte az igazságszolgáltatást, mint makacskodó hatalmi ágat így próbálják perifériára szorítani. Keviczki szerint Handó Tünde sokáig védte a rendszer függetlenségét, de már ő is a különbíróságok támogatója. „Ma már jól érzékelhetően nyomás alá helyezik a bírókat, nyílt hatalmi háború folyik, és ez összeegyeztethetetlen a bírósági ethosszal” – mondta.

Szerinte a morális válságot jelzi, hogy a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának vezetői állását 3 év alatt 3 megbízott vezető töltötte be, és most nem pályázik rá senki. Ugyanakkor „a bíróság körüli állandó balhét a hatalom nem szereti, és Handó Tünde gyenge pontja, hogy nem tudta elérni, legyen csend itt is” – mondta Keviczki. (Válasz Online)