A csepeli képviselőjelölt, aki azt sem tudta, hogy elindult a választáson

A 44 éves Sz. négy évvel ezelőtt Csepelen indult a magyar országgyűlési választáson. Az új választási szabályok értelmében Sz-nek 500 támogató aláírást kellett összegyűjtenie ahhoz, hogy a választási bizottság hivatalosan jelöltként regisztrálja. Pártja, az Új Dimenzió Párt 621 ajánlást adott le a nevében, amelyből legalább 503 érvényes is volt, így Sz. indulhatott a csepeli képviselőségért, nyilvántartásba is vették.

Nagyon úgy néz ki azonban, hogy erről Sz. akkor nem tudott semmit.

A férfit csütörtökön állították a Pesti Központi Kerületi Bíróság elé, miután a IX. kerületi ügyészség megvádolta költségvetési csalással. Onnan a vád, hogy Sz. négy évvel ezelőtt felvette az egyéni képviselőjelölteknek járó egymillió forintos kampánytámogatást, azzal ugyanakkor nem számolt el, így az Államkincstár nem tudta ellenőrizni, hogy valóban a kampánytevékenységgel összefüggésben költötte el a pénzt.

Ez nem valószínű, tekintve, hogy Sz. a saját bevallása szerint semmilyen kampánytevékenységben nem vett részt, sőt, aláírásokat is egy másik párt számára gyűjtött.

Egyáltalán hogyan lehet ez?

Fogalma sem volt arról, hogy jelöltként indították

A Fidesz KDNP 2013-ban megváltoztatta a választási törvényt, és jelentősen megkönnyítette a választáson való indulást. Az indulóknak 2014-ben mindössze 500 érvényes aláírást kellett összegyűjteniük ahhoz, hogy jelöltté váljanak. A jelölteket pedig az állam automatikusan megtámogatta egymillió forinttal, amit a kampányukkal összefüggő kiadásokra fordíthattak. Az országos listát állító pártok ennél is több pénzre voltak jogosultak, meg is szaporodtak a listát állító pártok. Míg 2010-ben összesen hat párt tudott országos listát állítani, addig 2014-ben már 18, 2018-ban pedig 23 párt volt képes erre.

Az 2014-es választáson kiderült, hogy az új rendszer nagyon jól szolgálta a Fidesz politikai érdekeit, közben pedig egy sor kicsi, valódi politikai tevékenységet egyáltalán nem végző pártot juttatott abba a helyzetbe, hogy felvehessék az akár több tízmillió forintos állami támogatást. A szabály mindössze annyi volt, hogy ha a jelöltjeik nem érték el a két százalékot az egyéni választókerületükben, akkor vissza kellett fizetniük az egymillió forintot. Azt a pénzt, aminek az elköltésével nem tudtak elszámolni - azaz számlákkal bizonyítani, hogy a kampányukra költötték - duplán kellett visszafizetni.

A vége az lett, hogy a választás után az államnak közel hárommilliárd forintot kellett volna behajtania a pártoktól és a képviselőjelöltjeiktől.

Sz. esete rámutat arra, miért esélytelen, hogy az állam bármit is viszontlásson ebből a pénzből.

A férfi kisstílű csaló volt, már a kétezres években is állt bíróság előtt autó önkényes elvétele miatt, 2011-ben pedig magánokirat-hamisítás miatt ítélték el, de csak felfüggesztettet kapott. Egyébként vegyesbolti eladói végzettsége van, az utóbbi időben pedig egy MÉH-telepen dolgozott és munkásszállón lakott.

Fotó: Albert Ákos

Sz. 2014-ben kapcsolatba került egy párttal, amely aláírásokat gyűjtött a jelöltjeinek Csepelen. Ez Sz. szerint nem az Új Dimenzió Párt volt, amelynek a nevében később jelöltként szerepelt, hanem egy másik párt, amit a tárgyaláson nem tudott megnevezni. A vallomásában azt mondta, egy barátja ajánlotta fel neki, hogy gyűjthet aláírásokat a pártnak.

„Elvállaltam, mert rosszul álltam anyagilag” - mondta. Ezért később 130 ezer forintot kapott.

„Arról, hogy engem indítottak, csak később szereztem tudomást, amikor szóltak, hogy oda kellene mennem Csepelre felvenni a kártyát” - mondta Sz. Később is megerősítette, hogy fogalma sem volt arról, hogy jelöltként indították az országgyűlési választáson az Új Dimenzió Párt színeiben.

Ha igaz, amit Sz. mond, ez azt jelentené, hogy a párt regisztráltatta Sz-t, mint indulót, összegyűjtött 621 őt támogató aláírást a nevében, majd ezeket leadta, amelynek következtében a választási iroda nyilvántartásba vette Sz-t. Mindezt Sz. tudomása nélkül.

A férfi szerint a kapcsolattartója akkor szólt neki, amikor aktuálissá vált felvenni a kampánytámogatási pénzt, azaz be kellett menni választási irodába és fel kellett venni az államkincstári kártyát, amellyel hozzá lehetett férni a pénzhez.

Sz. beismerte, hogy a kártyát ő vette fel. „Elkísért egy úriember, aki intézte a dolgokat, felvettem, és át is adtam neki” - mondta. Onnantól kezdve többet nem találkozott a kártyával, így a pénzzel se, és amúgy a férfival sem. „Viszonyunk megszűnt” - mondta, de előtte a férfi még biztosította, hogy semmi problémája nem lehet. Azt Sz. tudta, hogy a kártyán egymillió forint van, és azt is, hogy azzal el kell számolni. De azt mondta, megígérték neki, hogy intézik az egészet.

A pénz eltűnt, ki tudja, kinek a zsebébe

Hogy ezután mi történt, azt csak nagy vonalakban tudni. Az ügyészség vádirata szerint Sz. kezdeményezésére az Magyar Államkincstár 2014 március 10-én állapodott meg Sz-el arról, hogy a férfi jelöltként igényli a pénzt. Megnyitották a nevére a kincstári számlát és odaadták neki a kincstári kártyát.

Négy napra rá a kártyáról a teljes összeget, azaz mind az egymillió forintot levették.

Sz. összesen 22 szavazatot kapott Csepelen, ezzel 0,04 százalékos eredményt ért el. A pénzzel 2014. május 4-ig kellett volna elszámolni a kincstárnak, amelyhez csatolnia kellett volna az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát a pénz felhasználásáról. Ez nem történt meg.

Sz. állította, hogy az egész üggyel akkor került újra kapcsolatba, amikor eljárás indult ellene költségvetési csalás gyanúja miatt. A férfi a tárgyaláson beismert mindent, és bűnösnek vallotta magát a költségvetési csalás vádjában. Magyarázatként az előbbieket tette hozzá, illetve azt, hogy megbánta az egészet. A beismerés miatt a bíró tárgyalás nélkül tíz hónap börtönbüntetésre ítélte, amit egy évre felfüggesztettek, így Sz-nek nem kell börtönbe mennie. Ennél többet az ügyészség sem kért rá.

Azt fontos hangsúlyozni, hogy az ügy nem választási, csupán költségvetési csalásról szólt, azaz arról, hogy Sz. nem számolt el a nevében felvett kampánytámogatási pénzzel. Az ügyészség vádirata nem tartalmaz mást, és a bíróság sem vizsgált mást, ez volt az egyetlen dolog, amiért Sz-t felelősségre vonták. A bíróság az ítélet meghozatalakor nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy egy öt évvel ezelőtti esetről van szó.

Jellemző egyébként, hogy a 2014-es országgyűlési választással kapcsolatban elkövetett csalások miatti eljárások mostanában érnek csak bírósági szakaszba.

Sz-től most nem kérdezte senki, ki vette rá a pénzért való aláírásgyűjtésre, kinek adta a kincstári kártyát, így végső soron hová lett a pénzt. Nem volt szó arról se, hogy a pénzt vissza kell-e fizetnie. A 2014-es választási szabályok szerint elvileg az állam a pénz dupláját, azaz kétmillió forintot követelhetne tőle. Kétséges azonban, hogy a munkásszállón élő, alacsony keresetű férfitől bármit is be lehetne hajtani.

A 2014-es választás után a Népszabadság 316 olyan egyéni képviselőjelöltről írt, aki felvette az egymillió forintos állami támogatást, de vagy két százalék alatti eredményt ért el, vagy nem tudott elszámolni a pénzzel. Több mint egy évvel a 14-es választás után 629 millió forint felhasznált, de vissza nem fizetett állami támogatás után még mindig szaladt az állam, némely esetben pedig a NAV egyértelműen megmondta,

hogy a tartozás behajthatatlan.

Az Új Dimenzió Párt összesen 149 millió forint kampánytámogatást vett fel a 2014-es választás során. 2015-ben költségvetési csalás gyanújával feljelentést tett ellenük az Állami Számvevőszék, miután megvizsgálta, hogyan használták fel a választáson kapott költségvetési támogatást.

A 2018-as választásra alig változott valami. Polt Péter legfőbb ügyész a héten közölte, hogy 151 ügyben zajlik nyomozás a 2018-as parlamenti választásokon történt csalásokkal, visszaélésekkel kapcsolatban.