Hiába szólt Patyi András, hogy ez így nem jó, a Fidesz ragaszkodott a kamupártokhoz

  • A Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda vezetője is szólt a 2014-es választás után, hogy nem jó a jelölési rendszer.
  • Visszaélnek az emberek aláírásaival, és nincs idő átnézni a hitelességüket - szólt a két legfontosabb panasz. 
  • A Fidesz nem csak hogy nem tett semmit a nyilvánvalóan korrupt rendszer javításáért, hanem még az sem kapott büntetést, aki az elképesztően laza szabályokat sem tartotta be.
  • Idén még több kamujelölt indul, mint négy éve.
  • A tapasztalatok szerint a sok fura jelölt a Fidesznek jó. 2014-ben egyetlen mandátumon múlt, hogy a Fidesznek kétharmados többsége lett. Volt olyan körzet, ahol egy megtévesztő nevű apró párt embere 197 szavazatot kapott, miközben a fideszes jelölt csak 56 szavazattal nyert.

2014. május 6-án tartotta a választások utáni első ülését a parlament, és az egyik első felszólaló Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke volt. Beszámolt, hogyan ment az első olyan szavazás, amit már a Fidesz által kidolgozott, 2011-ben elfogadott rendszerben szerveztek. 

Patyit nehéz lenne Fidesz-ellenességgel vádolni, rendszeresen inkább a kormánypárt számára kedvező döntéseket hoz az általa vezetett szervezet. Akkor viszont felsorolt néhány problémát az új választási törvénnyel kapcsolatban.

Azt mondta, hogy nem lett jó vége annak, hogy egy választópolgár több jelölt indulását is támogathatja. A mindig óvatos, és a kormánnyal szemben sosem kritikus Patyi így fogalmazott négy éve a parlamentben:

„A többes ajánlás rendszere azonban magában hordozza a választópolgárok adataival való visszaélés fokozott lehetőségét. A választópolgároknak az ajánlás során közölt személyes adatai, valamint a polgár valós választói akarata védelme érdekében indokoltnak tartjuk a jogalkotó részéről a többes ajánlási rendszer újragondolását és a szabályok módosítását, amely alapján a választópolgár jelölési fajtánként egy érvényes ajánlással élhet.”

1990-től 2014-ig a jelölés úgy zajlott, hogy minden választópolgár kapott egy cetlit, ez volt a kopogtatócédula, és azt egyetlen jelölt javára tölthette ki. Az a jelölt, akinek legalább 750 cetlire fölírták a nevét, indulhatott a választáson. 2014 óta aláírásokat gyűjtenek a jelöltek, és egy ember annyi jelöltnek írhat alá, amennyinek csak akar. Akinek van 500 aláírása, az indulhat a választáson. Ez nagyon megkönnyítette az indulást.

2014-ben addig soha nem látott sokaságban indultak emberek a választáson, és ahogy Patyi András utalt rá, ebben benne volt az is, hogy sok jelölt csalt. Ahogy annak idején konkrét történeteken keresztül bemutattuk, egymásról másolták az íveket a jelöltek. Idén is rengeteg ilyen visszaélés derült ki, sőt, az is felmerült, hogy egyesek a négy évvel ezelőtti listáikat használták újra.

Az ilyen csalások kiszűrésére alig van lehetőség a mostani szabályok szerint, ezt Patyi András idén is elismerte. Ha valaki rákérdezett, hogy melyik párt használta a nevét, akkor külön eljárásban megismerhette ezt, és tiltakozhatott, de nyilvánvalóan a választók tömegei nem éltek a lehetőséggel. A választási szervek pedig legfeljebb akkor találták gyanúsak az íveket, ha több jelölt esetében még az aláírások sorrendje is megegyezett, vagy halottak szerepeltek az íveken, esetleg ismert személyek nevével éltek vissza.

Patyi András az urnákat igazgatja.Fotó: Botos Tamás / 444

Komolyabb ellenőrzésre idő sem volt, erről Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője is panaszkodott, ugyanazon a négy évvel ezelőtti parlamenti ülésen, amelyen Patyi is felszólalt:

„A jogszabály által megadott határidőben összesen 441 475 darab ajánlóívet adtak le, és a választási irodák 1 millió 372 ezer darab ajánlást ellenőriztek. Az ajánlások ellenőrzésére három nap állt rendelkezésre, amely rendkívüli munkaterhet rótt az irodák tagjaira. Éppen ezért meggondolandó, hogy ezen rövid határidőt a tisztelt Ház majd esetleg egy-két nappal meghosszabbítsa, hiszen heroikus munkát kellett végezni a munkatársaknak, hogy határidőre tudják teljesíteni ezeket a feladatokat.”

A háromnapos határidő azonban kérése ellenére nem változott. Annyit lehet most csak ellenőrizni, hogy az aláíró él-e még, és az adott választókörzetben lakik-e.

Jó pénz van benne

Még nincsenek végleges adatok, de az már látszik, hogy most a négy évvel ezelőttinél is több jelölt indulhat. Akkor 1531 egyéni jelölt volt 18 pártlistán. Az egyéni jelöltek száma most 1700 felett várható, míg pártlistából akár 21 is lehet. 2010-ben, a régi rendszer szerint bonyolított utolsó választáson 6 párt volt képes országos listát állítani.

A fő probléma nem az, hogy sokan akarnak indulni a választáson, hanem az, hogy a jelöltek többsége nem azért akar részt venni rajta, hogy a parlamentben képviselje az embereket, hanem pénzért. Rengeteg induló párt ugyanis semmilyen érdemi tevékenységet sem folytatott az elmúlt években, most sem kampányolnak, létezésük értelme csak annyi, hogy felvegyék a támogatásokat, és hígítsák a mezőnyt.

Az induló egyéni jelöltek fejenként 1 millió forintot, a listát állító pártok pedig jelöltjeik számától függően 149 millió és 597 millió forint közötti támogatást kapnak.

Az egyéni jelölteknek elvileg ugyan vissza kell adniuk az 1 milliót, ha nem érnek el legalább 2 százalékot, és a pártoknak is vissza kell fizetniük a pénzüket, ha nem érik el listán az 1 százalékot, de az előző választás azt mutatja, hogy nincs mitől tartaniuk a nyerészkedőknek. 

A NAV és az ügyészség ugyanis feladta, hogy bevasalja ezeket a pénzeket, ahogy azzal sem tudott mit kezdeni az állam, amikor a jelöltek nem tudtak elszámolni a támogatásokkal. Azokat ugyanis elvben csak a kampányra lehetett volna elkölteni. Mivel az állam elmulasztotta számon kérni a csalókat a legutóbbi választás után, így sokan magabiztosan próbálkozhatnak, bízva abban, hogy most sem lesz baj.

Így nézett ki 2014-ben, idén még több kamulistára lehet szavazni majdFotó: 444

Ez nem hiba, hanem a Fidesz érdeke

Az állami támogatás lehívásán túl is van oka a sok indulónak: a Fidesz jól jár a szavazatok elaprózásával. Az egész választási törvény a „legnagyobb kisebbség” és a „centrális erőtér” kifejezésekkel körülírható helyzetre készült, vagyis arra, hogy a Fidesz bizton számíthat 2 millió szavazatra a 8 millióból, és ezzel akkor tud nyerni, ha a többi párt között sokfelé oszlik el a többi voks. 

Ezért nem tettek semmit a jelölési szabályok szigorítására, még azután sem, hogy a parlament alakuló ülésén mindkét választási szerv vezetője ezt hangsúlyosan kérte a parlamenttől. Maradt a többes jelölés lehetősége, és maradt a rendkívül szoros határidő is az aláírások ellenőrzésére. Az sem lehet véletlen, hogy megúszták azok, akik a 14-es kampány után felszívódtak az állami támogatásokkal.

Legjobban a budapesti 15-ös körzet 2014-es eredménye mutatja, hogy miért nagyon jó a Fidesznek a sok, megtévesztő nevű párt. Abban a körzetben a fideszes jelölt 56 szavazattal győzte le a szocialistát, miközben az Együtt 2014 nevű párt jelöltje (ami nem volt azonos Bajnai Gordon Együtt nevű pártjával) 197 szavazatot vitt el. Ha a körzetet elvesztette volna a Fidesz, nem lett volna meg a kétharmados többsége.

Nem véletlen tehát, hogy ott indul a legtöbb jelölt, ahol a várakozások szerint a leginkább nyílt a küzdelem, ahol a legtöbb izgulni valója van a Fidesznek.