• Minden eddiginél több párt tudott országos listát állítani a választáson, a többségükről eddig a kutya sem hallott.
• Ezek a pártok százmilliókat igényelhetnek az államtól kampánytámogatásra.
• Van olyan párt, amelynek a vezetőjét épp azzal vádolják, hogy négy éve nem számolt el a 2014-ben kapott kampánytámogatással.
• Hiába szigorított a kormány, négy éve százmilliókat próbált behajtani az állam a kamupártokon, hiába, és félő, hogy most is ez lesz.

Erős nap volt a hétfő a magyar a demokrácia történetében. Először kiderült, hogy budapesti 17. egyéni választókerületben, azaz Soroksáron és Csepelen az országgyűlési választáson induló 45 párt közül 23 is csalhatott.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy 23 párt ívein talált a választási bizottság elhunyt személytől származó ajánlásokat.

Végül a bizottság 16 jelöltet elutasított, 8 pedig magától visszalépett. Aztán Szegedről jött a hír, hogy ott meg tíz jelölt csalhatott az ajánlásokkal.

Eddig Monoron, Újpesten, Erzsébetvárosban és Zuglóban derült ki, hogy tömeges csalások történtek, de számos további gyanús eset is adódott már. Van ahol megkétszereződött az indulók száma, Hajdúszoboszlón például összesen 53 jelölt tervezett indulni.

Az pedig már alapból gyanús, hogy minden eddiginél több, összesen 23 párt állított országos listát.

A csalások minden esetben az ajánlások köré szerveződtek, a minta azonos: a jelöltek hamis aláírásokkal igyekeztek elérni azt, hogy indulhassanak az országgyűlési választásokon. Az új ajánlási rendszerben ugyanis a korábbinál jóval egyszerűbbé vált csalni, egyszerűen csak át kellett másolni egy másik jelölt ajánlásait, hogy meglegyen az induláshoz szükséges 500 aláírás.

Az ajánlások másolása azonban tilos, sőt, bűncselekménynek számít. A fenti esetek nagy részében a választási bizottságok delegáltjai büntetőfeljelentést is tettek választás rendje elleni bűncselekmény miatt. Ez három évig terjedő szabadságvesztéssel is járhat, ha sikerül bizonyítani.

De ha nincs is szó csalásról, akkor is nehezen érthető, hogy miért gondolja úgy egy választókerületben akár 25 jelölt is, hogy érdemes elindulnia az országgyűlési választáson, tudva, hogy a nagy pártok jelöltjein kívül szinte esély sincs arra, hogy bárki bekerüljön a parlamentbe. Sőt, a négy évvel ezelőtti választás eredményei alapján még az is csúcsteljesítmény lenne, ha a jelöltek nagy része egy százalék fölött végezne.

A válasz a kérdésre az, hogy a hivatalos jelöltség egy zsák pénzzel jár.

A magyar állam háromféleképpen is kampánytámogatást nyújt azoknak, akik összegyűjtötték a megfelelő számú ajánlást:

• Minden képviselőjelöltnek jár fejenként 1.025.014 forint.
• A képviselőjelölt dönthet úgy, hogy ezt a támogatást nem maga használja fel, hanem felajánlja a pártjának, már ha az képes volt országos listát állítani.
• Országos lista állításhoz legalább 27 egyéni jelöltre van szükség, de az országos listát állító pártok alapból jogosultak egy több mint százmillió forintos állami támogatásra. Ráadásul minél több a képviselőjelöltjük, annál nagyobb összegű a támogatás. Így összesen akár 612 millió forintot is kaphat egy párt az államtól.

Ezzel persze el kell számolni, de az emblémázott golyóstolltól kezdve az ételen, a szálláson, a ruhán keresztül egészen a mobil-előfizetésig számtalan dologra lehet költeni.

2,2 milliárd forint pártoknak, akikről a kutya sem hallott még

Az már biztos, hogy az idei választáson 23 pártnak sikerült országos listát állítania, így ők mind jogosultak a pártoknak nyújtandó állami támogatásra.

Nekik összesen 5,8 milliárd forint állami támogatás jár.

Ennek a pénznek a jó részét a nagy, látható politikai tevékenységet végző pártok támogatásai teszik ki. A Fidesz, a Jobbik, az LMP, az MSZP-Párbeszéd, a DK és az Együtt (azaz a parlamenti pártok) összesen közel 2,5 milliárd forintot igényelhetnek a kampányra. A Momentum 459 millió forint támogatásra jogosult.

Aztán ott van még három párt, amelyek már régi szereplői a magyar politikai életnek, de kevés esélyük van komolyan vehető eredményt elérni. A Kétfarkú Kutyapárt évek óta parodizálja a közéletet (múlt hétvégén még anti-békemenetet is tartottak), a Munkáspárt már évtizedek óta minden választáson bepróbálkozik az indulással, az egykor jobb napokat látott MIÉP pedig 2006 óta semmilyen értékelhető eredményt nem tudott felmutatni (négy éve listát sem tudtak állítani), a 90-es években viszont többször is a parlamentbe kerültek. Ők összesen 765 millió forintot kaphatnak.

Rajtuk kívül azonban indul még 13 párt, akiknek jóformán semmi esélyük sincsen arra, hogy a jelöltjeik a parlament közelébe jussanak, vagy hogy egyáltalán beleszóljanak a nagypolitikába. Sokukról semmit sem lehetett hallani korábban, néhányukról pedig csak négy évvel ezelőtt, amikor teljesen váratlanul szintén elindultak a választáson. Aztán pedig eltűntek.

Mégis, ők közel 2,2 milliárd forint kampánytámogatást igényelhetnek az államtól, miközben minimum gyanúsak, még akkor is, ha sokan közülük a leghatározottabban visszautasítják, hogy kamupártnak nevezzék őket.

Ők: Összefogás párt, Családok Pártja, Kell az Összefogás Párt, Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja, Közös Nevező Párt, Iránytű Párt, Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt, Magyarországi Cigánypárt, Net Párt, Sportos és Egészséges Magyarországért Párt, Szegény Emberek Magyarországért Párt, Rend és Elszámoltatás Párt, Tenni Akarás Mozgalom.

Hárman már próbálkoztak négy évvel ezelőtt is:

Összefogás Párt

Szepessy Zsolt pártja négy évvel ezelőtt is indult a választáson, 0,13 százalékot értek el, miközben 299 millió forint kampánytámogatást vettek fel. A pártnak azóta az egyetlen látható akciója az volt, hogy Szepessy összevissza trollkodta a választási bizottságot népszavazási kérdésekkel. Emellett viszont a pártelnököt elsőfokon elítélték befolyással üzérkedés miatt, mert pénzért csaknem hatszáz ukrán állampolgárnak ígért segítséget a magyar állampolgárság megszerzésében, de egyetlen honosítási eljárást sem indított el.

A java azonban csak most jön: Szepessy Zsolt ellen számvitel rendjének megsértése miatt jelenleg is büntetőeljárás folyik. 2016-ban a 2014-es választásra felvett kampánytámogatásokkal való elszámolás szabálytalanságai miatt emeltek vádat ellene.

Szepessy a párt listavezetője, de egyéniben is indul Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

A Nemzeti Választási Bizottság meg is akarta akadályozni a párt listaállítását, mondván, hogy a jelöltek ajánlásgyűjtésének szabályszerűsége több esetben is megkérdőjelezhető volt, Szepessy ellen pedig eljárás van folyamatban. A Kúria azonban felülírta az NVB döntését, és indulni engedték az Összefogás Pártot,

amely így akár 306 millió forint kampánytámogatást is igényelhet, a jelöltjeik pedig összesen 67,5 millió forintra jogosultak (persze erről akár le is mondhatnak a párt javára).

Magyarországi Cigánypárt

A Cigánypárt négy évvel ezelőtt is indult a választáson, 0,2 százalékot értek el, de a kampány során 299 millió forintot költöttek az állam pénzéből. Aztán nem is lehetett hallani róluk, egészen addig, amíg az Állami Számvevőszék nem közölte, hogy olyannyira hiányosak a párt költéseiről rendelkezésre álló adatok, hogy még az sem megállapítható, hogy egyáltalán a kampánylimitet betartották-e. Ezért feljelentették őket az ügyészségen.

Idén pártként akár 153 millió forint kampánytámogatást is igényelhetnek, a jelöltjeik pedig összesen 47 millió forintra jogosultak.

Sportos és Egészséges Magyarországért Párt

A párt 2014-ben is indult, 0,25 százalékot ért el, és 150 millió forint kampánytámogatást költött el. Az egészséges, sportos életmódot népszerűsítik, támogatták például az olimpiarendezést. Idén pártként akár 153 millió forint kampánytámogatást is igényelhetnek, a jelöltjeik pedig összesen 38 millió forintra jogosultak.

A többiekről hallott már? Nem csoda, ha nem.

Sokan csupán idén januárban alakultak párttá, például a Családok Pártja, a Közös Nevező Párt, vagy a Szegény Emberek Magyarországért Párt, de vannak olyanok is, amelyek tavaly év végén. Van, amelyik párt a halálbüntetés visszaállításával kampányol (Rend és Elszámoltatás Párt), van, amelyik az ingyenes internettel (Net Párt), más meg az ellenzék leváltásával (Közös Nevező Párt).

Ezek a pártok egyenként mind 153 millió forint kampánytámogatást igényelhetnek.

Rajtuk kívül pedig van még egy sor jelölő szervezet, amely párttámogatásra ugyan nem jogosult, de a jelöltjeik fejenként közel egymillió forintot igényelhetnek a költségeikre, illetve 44 független jelölt. Ők mind összesen 400 millió forint állami támogatásra pályázhatnak.

Az állam 2014 óta szalad a pénze után

A Fidesz által kialakított új választási rendszer - amely megkönnyítette a kis pártoknak az indulást, és azt is, hogy rengeteg állami pénzhez jussanak kampánytámogatás címén - 2014-ben vizsgázott először.

A vége pedig az lett, hogy a választás után az államnak közel hárommilliárd forintot kellett behajtania a pártoktól.

Ez az összeg a választás során kiszabott, de a pártok által be nem fizetett bírságokból, illetve a kampánytámogatásokból állt össze.

Azoknak az egyéni jelölteknek, akik nem értek el minimum két százalékos eredményt a körzetükben, de felvették a közel egymillió forintos kampánytámogatást, vissza kellett fizetniük a pénzt az államnak. Amivel pedig nem tudtak elszámolni, annak a pénznek a dupláját kellett visszafizetniük.

A Népszabadság akkor 316 olyan egyéni képviselőjelöltről írt, aki felvette az egymillió forintos állami támogatást, de vagy két százalék alatti eredményt ért el, vagy nem tudott elszámolni a pénzzel. 500 millió forintot pedig azoktól a pártoktól követeltek vissza, amelyek javára a jelöltjeik lemondtak a kampánytámogatásukról.

Szintén a Népszabadság írta meg több mint egy évvel a választás után, hogy 629 millió forint felhasznált, de vissza nem fizetett állami támogatás után akkor még mindig szaladt az állam, némely esetben pedig a NAV egyértelműen megmondta,

hogy a tartozás behajthatatlan.

A legfőbb ügyészt tavaly nyáron, azaz HÁROM ÉVVEL az országgyűlési választás után kérdezték arról, hogyan állnak a pártok elszámoltatásával. Polt Péter szerint addigra mindössze két jogerős ítélet született költségvetési csalás miatt, két esetben folyt még a bírósági eljárás, hat ügyben pedig még nyomoztak.

Azt is megjegyezte, hogy az érintett pártok jellemzően az alacsony támogatottsággal rendelkező szervezetek voltak, amelyek semmilyen mandátumot sem szereztek.

A problémát a kormánypártok is érezték, ezért tavaly novemberben kicsit megnehezítették a kamupártok dolgát: az idei választáson már az a szabály, hogy ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson 1 százalékos eredményt sem ér el, köteles visszafizetni az államtól kapott kampánypénzt. Ezért pedig a törvény értelmében a vezető tisztségviselői állnak helyt egyetemlegesen, azaz ha a párttól nem, akkor tőlük behajtható az összeg.

Ez ugyanakkor a problémát nem oldja meg, hiszen négy éve az egyéni jelöltek esetében épp az volt a gond, hogy a jelöltek egy részétől semmit sem tudtak behajtani, mert nem volt semmijük. Ez a helyzet ugyanígy előállhat a pártok vezetőivel is.

Az, hogy az új szabályozás mennyire vette el a kis pártok kedvét az állami pénzektől, abból fog kiderülni, hogy hányan kérik az Államkincstártól a támogatás folyósítását. Ezt megkérdeztük a kincstártól, ha válaszolnak, beszámolunk róla.