Íme egy ügy, ami mindennél jobban megmutatja, milyen egyszerű csalással indulni az országgyűlési választáson

Tekintsünk el attól, mennyire lejtett a kormánypártoknak a választási rendszer, hány olyan párt indított jelöltet, akik láthatóan a közelébe sem érhettek annak a küszöbnek, aminek az elérése után nem bukták volna a jelölteknek járó állami támogatást, és attól is, micsoda bénázások történtek a választások napján, meg utána is.

Még így is tömegével történtek olyan esetek az országban, amelyeknél esélyes, hogy az induló jelöltek csaltak az induláshoz szükséges ajánlások összegyűjtésekor. A szegedi választókörzetben például 10 jelölt is csalhatott, Csepelen 23 párt jelöltje élhetett vissza halottak adataival, az Átlátszó információi szerint pedig 111 nyomozás indult a hamisított választási ajánlások miatt.

Ez azért teljesen elképesztő, mert a 2014-es választások idején is tömegével történtek hasonló csalások.

Épp csak a legtöbbnek semmilyen következménye nem lett.

Márciusban számoltunk be róla, hogy 18 vádlott ügyében még csak idén, azaz négy évvel az előző választás után sikerült vádat emelni hamis ajánlásokat is felhasználó egyéni választókerületi jelöltek, valamint az őket ebben segítő személyek ellen.

Kedden viszont a Kecskeméti Törvényszéken elindult végre az egyik első bírósági eljárás egy választási ajánlóívek hamisításával vádolt egykori országgyűlési képviselőjelölt ellen.

Az ott elhangzottak alapján pedig tényleg mindennél egyszerűbb volt ajánlóíveket hamisítani, majd aztán felvenni utánuk a jelöltenkénti egymillió forintos költségvetési támogatást.

Mindenáron rá akart hajtani az állami támogatásra

Az ügy vádlottja Katalin, aki 2014-ben a Magyarországi Cigánypárt jelöltjeként indult Bács-Kiskun megye egyik választókörzetében.

Az ügyészség vádirata szerint Katalin szándéka az indulással kezdetben még valóban „a közéletben történő valós részvétel” volt, ez azonban csak addig tartott, amíg tudomást nem szerzett arról, hogy az új választási szabályok szerint a jelöltek egymillió forintos vissza nem térítendő költségvetési támogatásra jogosultak.

„Attól kezdődően a vádlott szándéka az volt, hogy politikai tevékenység helyett a költségvetési támogatást mindenáron megszerezze” - mondta az ügyész.

Katalin számára azonban nagyon hamar kiderült, hogy ez nem lesz egyszerű menet. A jelöltséghez 500 érvényes aláírás kell. Az ajánlóíven fel kell tüntetni az ajánló nevét, személyi igazolványának számát, lakcímét, anyja nevét, aztán az ajánlónak saját kezűleg alá is kell írnia az ajánlást.

Katalinnak azonban mindössze 180 aláírást sikerült szereznie, így a vád szerint rövid úton egyértelmű lett számára, hogy ez nem lesz meg.

Ami ezután történt, az iskolapéldája annak, mennyire egyszerű csalással jelöltté válni az új rendszerben.

Katalin kampányolás közben egy utcában összetalálkozott a Seres Mária Szövetségesei nevű párt jelöltjével. Mivel tudta, hogy az ő utcában lakó ismerősei közül sokan már adtak aláírást a konkurens párt jelöltjének, megkérte a jelöltet, hogy segítsen már neki aláírásokat gyűjteni.

A konkurens jelölt ezt visszautasította, de viszonzásképpen, amiért Katalin ismerősei aláírták az ő ajánlóívét, azt javasolta Katalinnak, hogy nosza, itt vannak az ő ajánlásai, írja le róluk a választópolgárok nevét és címeit, aztán keresse fel őket, hátha adnak neki is aláírást.

Katalin ebbe belement, de azt mondta, nincs nála semmi, amivel le tudna írni az adatokat, ezért elkérte az ajánlóíveket, hogy lefénymásolhassa azokat. A másik jelölt pedig odaadta.

Katalinnak azonban a vád szerint esze ágában sem volt felkeresni az ajánlóíven szereplő választókat, egyszerűen odahamisította az aláírásukat, és betette az ajánlásokat a sajátjai közé.

Fotó: Albert Ákos/444.hu

A vád szerint ezután Katalin „ismeretlen módon, ismeretlen körülmények között” még rengeteg hamis ajánlást szerzett, köztük olyan választópolgárok neveit és az ajánláshoz szükséges adatait is, akik más jelöltek részére adtak ajánlást, sőt, olyanokét is, akik nem adtak senkinek se.

Az ügyészség nem tér ki arra, hogy ezek az ajánlások hogyan kerültek Katalinhoz, pedig az egész csalásnak ez lenne a legérdekesebb része.

A nyomozás során a nyomozók rengeteg embert felkerestek, akik szerepeltek Katalin aláírásgyűjtő ívein. Sokan azt állították, hogy Katalint ugyan soha az életben nem látták, és Magyarországi Cigánypártnak sem adtak ajánlást sohasem, de más pártokat támogattak, azaz megadták nekik a személyes adataikat, majd aláírták az ajánlásukat.

Ezek az emberek aztán a nyomozás során azzal szembesültek, hogy az adataik hiánytalanul megjelennek Katalin ajánlóívén, az aláírásukat azonban valaki láthatóan odahamisította.

Ezek az emberek többnyire olyan jelölteket neveztek meg, akik szintén kisebb, azelőtt sohasem létező pártok nevében indultak a választáson. Az nem képzi a vád részét, hogy tőlük mégis hogyan kerülhettek át az aláírások Katalinhoz, arról azonban akkor és a mostani választások során is lehetett hallani, hogy a kisebb pártok jelöltjei egyszerűen cserélgették egymás között a választópolgárok adatait.

Ez azonban csak a jéghegy csúcsa:

  • Volt olyan választó, aki azt állította, hogy valószínűleg a munkahelyi jelenléti ívről nézhették le az aláírását, mert csak ott szokott ahhoz hasonlóan szignózni.
  • Más azt mondta, hogy az utcán kampányoló jelölt jó munkalehetőséget ígért neki, ezért megadta a személyes adatait, az aláírását pedig később odahamisították.
  • Valaki egyszerűen azt állította, ő nem írhatott alá, hiszen nem is tud írni.
  • Megint más pedig azt mondta, a helyi kisebbségi önkormányzat vezetője kereste meg azzal, indul egy jó tanfolyam, jelentkezzen, adja meg az adatait. Megadta. Végül tanfolyam nem indult, az adatai meg valahogy a hamis aláírásával együtt felkerültek Katalin ajánlóívére.A hamis ajánlások között több olyan is volt, aki még csak nem is Katalin választókörzetében lakott.

Jelölt lett, szinte senki sem szavazott rá, de a pénzt behúzta

Végül Katalin 79 ajánlóívet adott le, ezen a helyi választási bizottság 503 aláírást talált érvényesnek - ezeknek a nagy részéről kiderült később, hogy hamisítvány.

Akkor azonban ezt még senki sem tudta, így Katalin 2014 március 3-án képviselőjelölt lett, négy nappal később pedig megkapta az Államkincstártól az egymillió forintos támogatást.

Katalin a választáson mindössze 48 szavazatot kapott, 0,12 százalékos eredményt ért el. Akkor azonban ez már mindegy volt, a támogatást az utolsó fillérig elköltötte, és hiába próbálta meg a NAV később behajtani rajta a pénzt,

egyszerűen képtelenek voltak tőle bármit is behajtani, mert semmilyen vagyona nem volt.

Az ellene indult eljárás pedig csigalassúsággal folyt, az első gyanúsítotti kihallgatására csak 2017 decemberében került sor. Katalin itt panaszt tett a gyanúsítás ellen, azt mondta, nem követett el semmilyen bűncselekményt, és nem volt hajlandó vallomást tenni. Végül választás rendje elleni bűntettel és költségvetési csalással vádolták meg. A tárgyaláson sem mondott semmit sem, csak annyit, hogy majd később tesz vallomást.

A négy évvel ezelőtt hivatalos képviselőjelöltként nyilvántartásban vett nőt azonban így börtönőrök hozták bilincsbe verve, egy másik bűncselekmény miatt ugyanis jelenleg is a büntetést tölti. Hogy miért, azt nem tudni, azt azonban igen, hogy Katalin képviselőjelölti mentelmi jogát már a 2014-es választás előtt felfüggesztették, a Központi Nyomozó Főügyészség ugyanis hamis tanúzásra történő felhívás miatt akkor éppen nyomozott ellene.

A tárgyalás novemberben folytatódik.

Ja igen, emlékeznek arra a képviselőjelöltre, aki felajánlotta Katalinnak az utcán, hogy másolja le az ő ajánlóíveit, majd keresse fel az azon szereplő választókat, hogy támogassák az indulását? Ő még a jelöltségig sem jutott el, azaz valószínűleg nem tudott elegendő érvényes aláírást összegyűjteni.