„A NAV által indított végrehajtási eljárások egy esetben, a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt estében vezettek eredményre 8169 forint összeget érintően.”

Többek között ezt írta a NAV Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek, miután az a kamupártokkal kapcsolatos hatósági eljárásokról érdeklődött. Az adóhivatal szerint 17 párt összesen ~2,6 milliárd forinttal tartozik a költségvetésnek.

Az eddig sikeresen behajtott összeg tehát a kamupártok teljes tartozásának 0.00031296170075731963 százaléka.

Azt eddig is lehetett tudni, hogy ezek az iparszerűen létrehozott pártok mennyit ártottak az ellenzéknek politikailag, de kíváncsi voltam, hogy mekkora pénzben kifejezhető kárt okoztak - mondta a 444-nek Szél Bernadett. A NAV Szélnek küldött kamupártos válaszában egyébként a MIÉP-et és a Momentumot is felsorolta.

A kamupártok elterjedését lehető tévő választási rendszert a Fidesz hozta létre a 2010-es győzelem után, és politikai értelemben ők is profitáltak belőle.

A szisztéma lényege, hogy az állam jelöltenként egymillió forintot ad kampányra minden olyan politikai formációnak, amelyik össze tudja gyűjteni az induláshoz szükséges mennyiségű aláírást, miközben a papírokat nem ellenőrzik alaposan, emiatt nagyon könnyű csalni (ahogy ezt ez a Bács-Kiskun megyei ügy tökéletesen illusztrálja). A nagyon gyengén szereplő pártoknak ugyan elvben vissza kell fizetniük a nekik kampányra kiutalt állami pénzt, de pont a Szélnek adott hivatalos válaszból is látszik, hogy az állami nem töri magát az ügyben.

Az utóbbi két választáson teljesen abszurd helyzetek jöttek létre az új rendszernek köszönhetően.

• Így például a 2018-as választásra egy sor olyan párt igényelt százmilliókat a kampányra, amik 2014-ben is hasonló méretű összegeket vettek fel, majd 0,1-0,2 százalékos eredményt értek el, és nem mindig tudtak elszámolni a pénzeikkel.
  
• A 2014-es választás után az ÁSZ még feljelentett egy sor kamupártot, amiért azok nem tudtak elszámolni a kampánytámogatással, de az ügyészség szép csendben megszüntette az eljárások egy részét. A 2018-as választás után annyit változott a helyzet, hogy az ÁSZ már nem is ellenőrzi a kamupártokat.
• Míg 2010-ben összesen hat párt tudott országos listát állítani, addig 2014-ben már 18, 2018-ban pedig 23 párt volt képes erre, köztük olyanok is, akiknek logójuk sem volt, és egyébként sem végeztek érdemi politikai tevékenységet az állami támogatás felvételétől eltekintve.

Az közvetlenül a 2014-es választáson kiderült, hogy az új rendszer nagyon jól szolgálta a Fidesz politikai érdekeit.

A budapesti 15-ös választókörzetben például a fideszes jelölt 56 szavazattal győzött 2014-ben, és ugyanitt egy "Együtt 2014" nevű párt, ami nem volt azonos a 2014-es választáson induló Bajnai Gordon-féle "Együtt" nevű párttal 197 szavazatot vitt el. Szintén 2014-ben Rákospalotán 277 szavazattal győzött a fideszes László Tamás az MSZP-s Móricz Eszter előtt, és itt is ennél több szavazat érkezett kamupártokra.

Az idei választáson jól jöhetett a kormánynak a nagyon sokféle induló, sőt, kifejezetten azokon a településeken indult sok kamupárt és áljelölt, ahol nem a Fidesz nem lehetett biztos a győzelemben.  Volt olyan Nógrád megyei választókörzet, ahol nem vezetett biztosan a Fidesz, és az állampolgárok 32 névből választhattak ellenzéki jelöltet. A 2018-as választáson volt olyan párt, ami egyetlen szavazatot sem kapott.

Tavaly nyáron ugyan benyújtott a Fidesz egy kamupártokat érintő módosítást, de az valószínűleg nem fogja őket érdemben akadályozni, hogy 2022-ben is jelentős állami támogatást markoljanak fel, illetve itt-ott segítsék a fideszes jelöltek menetelését.