Theresa May brit miniszterelnök és Jean-Claude Juncker EU bizottsági elnök hétfőn, nem sokkal éjfél előtt bejelentették, hogy megoldották a Brexit legnagyobb aktuális problémáját, és az eredeti alkuszöveghez hozzábiggyesztettek néhány kiegészítést. "Ez jogilag érvényes!" - ismételte May miniszterelnök, mintegy jelezve, hogy átvágta a gordiuszi csomót.

A megegyezés után már csak 20 óra volt hátra, hogy kedden kora este a brit parlament szavazzon a Brexit feltételeiről. November óta már sokadszor hangzik el, hogy sorsdöntő szavazás jön az ügyben, és abból a szempontból tényleg sorsdöntő lehet a keddi, hogy ha nem támogatják a képviselők ezt az alkut sem, akkor a március 29-re meghirdetett Brexit szinte biztosan elmarad.

Két és fél éve senki sem tudja a megoldást

Nagy-Britanniában 2016 nyarán tartottak népszavazást a kilépésről, és 52 százalékkal a távozást óhajtók győztek. Ebbe belebukott az akkori miniszterelnök, és Theresa May azzal vette át az ország vezetését, hogy megoldja a kilépést, bár ez már akkor is elképesztő nehéz feladatnak látszott.

A fő dilemma azóta sem változott: ha a britek kilépnek a vámunióból is, akkor az nagyon komoly károkat okozna rövid távon a brit gazdaságnak, ráadásul fel kellene mondani az Írországgal kötött békét, mert vissza kellene állítani a határellenőrzést Észak-Írországban, a vámolás kikényszerítése végett. Ha viszont maradnak a britek a vámunióban, akkor szinte az összes EU-s szabályt továbbra is be kellene tartaniuk, csak éppen kilépettként már nem szólhatnának bele semmibe. Ezt a dilemmát azóta sem oldották meg, miközben hoztak egy törvényt arról, hogy 2019. március 29-én kilépnek az EU-ból.

May kormánya tavaly novemberben kötött egy kilépési megállapodást az EU-val, ami igazából egy megállapodás arról, hogy majd később lesz egy megállapodás. Az "alku"-nak nevezett szerződéstervezet szerint Nagy-Britannia ugyan elhagyja az EU intézményeit, és kilép a szervezetből, de 2020 végéig a legtöbb EU-s szabályt még betartja, a vámunióban is marad, és befizeti a tagdíjának megfelelő összeget is. Aztán pedig lesz majd valami. Ha pedig nem sikerül megállapodni arról, hogy mi legyen 2020 után, akkor ez az "átmeneti" állapot meghosszabbítható.

Ez volt az az alku, amit januárban a brit parlament hatalmas többsége leszavazott. A Brexit híveinek ez kevés volt, a Brexit ellenfeleinek sok, és Theresa May is csak annyit tudott mondani, hogy ennyire futotta, az EU ennyibe ment bele.

May megállapodását legélesebben az észak-ír probléma miatt támadták a képviselők: az alku ugyanis azt mondta ki, hogy ha Nagy-Britannia nem marad a vámunióban, és nem születik valamilyen mindkét fél számára elfogadható más megoldás 2021-ig, akkor fel kell állítani Írország és Észak-Írország között a határellenőrzést, vagy pedig Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közé kell technikai határt vonni. Ráadásul a megállapodás szerint az EU ezt az ideiglenesnek szánt állapotot addig tartathatná fenn, amíg csak jónak látja.

Az ír sziget belső határa sértené az 1998-as nagypénteki békét, ami lezárta az észak-ír polgárháborút. A királyságon belüli belső határ pedig lényegében elszakítaná Észak-Írországot az ország többi részétől. A vámunióban maradás viszont a Brexit hívei szerint nem is volna Brexit.

A brit parlament visszaküldte Mayt Brüsszelbe, kössön jobb alkut. Az EU vezetői viszont már novemberben megüzenték, hogy egy betűt sem változtatnak az alku szövegén.

A pántlika

Erre a patthelyzetre nem látszott megoldás, egészen hétfő éjjelig. Akkor May és Juncker Strasbourgban megállapodtak, hogy az alkuhoz nem nyúlnak, de mellé tesznek egy másik okiratot, ami alapján az EU-nak már nem lenne vétójoga az észak-ír határ ügyében, hanem egy semleges választott bíróság vizsgálhatja meg, hogy az ideiglenesnek szánt határellenőrzést indokolt-e még fenntartani.

Ezen túl az EU belement néhány politikai nyilatkozatba arról, hogy nagyon törekednek majd arra, hogy a 2020 végéig húzható tárgyalásokon konstruktívan álljanak a határvitához, és ha mégis kellene határ, akkor sem lesz céljuk, hogy az örökké ott maradjon.

Ezzel kellene az alku mellé állítani a brit képviselőket. A megállapodás nem garantálja, hogy valamelyik határt ne kelljen 2020 után felállítani. Az van benne, hogy az EU igyekszik más megoldáson gondolkodni, illetve a semleges választott bíróság beemelése jelent csak jogi értelemben változást a novemberi változathoz képest.

Ki rántja félre előbb a kormányt?

A helyzet érdemben ugyan nem változott, de az idő sokat telt a januári parlamenti elutasítás óta. Biztosan nem véletlen, hogy May és az EU nem hagyott időt a brit politikusoknak és sajtónak arra, hogy sokat elemezzék az alku apró módosítását. A módosítás ugyanis inkább szimbolikus mint sorsdöntő, már csak azért is, mert maga az eredeti alku is inkább tűnik időhúzásnak, mint igazi megoldásnak.

Mostanra szinte mindenki azt mondja Nagy-Britanniában, ha ezt az alkut kedden nem szavazza meg a parlament, akkor el kell halasztani a 29-i kilépést. Az alku nélküli kilépés ugyanis azonnali határellenőrzéssel, a kereskedelem és a közlekedés súlyos zavaraival járna. A parlament többsége már hozott arról határozatot, hogy nem akar alku nélküli kilépést. Jean-Claude Juncker hétfő éjfélkor azt is mondta, hogy ha ez a változat se jó a briteknek, akkor egészen biztosan nem lesz alku, mert mostantól az EU nem is tárgyal újabb módosításról. Theresa May vasárnap egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha kedden a képviselők megint leszavazzák az alkut, akkor lehet, hogy sohasem lesz Brexit.

A kedd délelőtti brit reakciók meglehetősen vegyesek. Az ellenzéki Munkáspárt nem akarja megszavazni a módosított alkut. A frakció Brexit-ellenes része inkább új népszavazást akar; a Brexit-párti része pedig egy lufinak tartja az új változatot. A konzervatívok közül a Mayhez lojálisok megszavazzák, a Brexit legelkötelezettebb hívei azonban hezitálnak. Vannak köztük, akik azt mondják, hogy látják a fejlődést a januári változathoz képest, ezért most megszavazzák a megállapodást. Főleg azért, mert nem akarják elhalasztani a kilépést.

De van olyan is közülük, aki már jelezte, hogy ez se tetszik neki. A többségük - ahogy a kormányt támogató észak-ír DUP nevű párt képviselői is - egyelőre vizsgálják az anyagot, és aszerint döntenének, hogy mit mond az igazságügyi miniszter arról, hogy az új változat mennyiben lenne képes tényleg megakadályozni az észak-ír határ tartós felállítását.

További körök jönnek

Ha az alkut elfogadja a brit parlament kedd este, akkor a március 21-22-i EU-s csúcson a tagállamok vezetőinek is el kell fogadniuk a módosítást, bár ez inkább csak formalitás lehet, minden jel szerint belemennek majd.

Ha nem fogadják el a brit parlamentben, akkor várhatóan szerdán szavaznak a Brexit elhalasztásáról. Azonban ehhez is hozzá kell járulniuk az EU-s vezetőknek, hogy érvényes legyen. Ez szintén a márciusi csúcson történhet meg.

Ha május 23-ig nem lépnek ki a britek, akkor meg kell tartaniuk az EP-választást, márpedig arra készültek eddig hivatalosan, hogy azon már nem vesznek részt.

A brit kormánynak arra is van lehetősége, hogy egyoldalúan visszavonja a kilépésüket bejelentő nyilatkozatot. Ehhez a többi EU-s vezetőnek nem kell hozzájárulnia, viszont ha a britek mégis ki akarnának később lépni, akkor az új bejelentéstől számítva legalább két évet kell majd várniuk.