Valahogy meg kell állítani a turistákat, mielőtt a helyiek végleg elveszítik a türelmüket

Minden eddiginél több turista indulhat idén útnak, a számok legalábbis ezt mutatják. Soha nem látogatott még annyi külföldi Japánba, mint tavaly, de Horvátország is rekordot döntött. Ez alapvetően jó dolog, az emberek világot látnak, közben jó sok pénzt költenek, viszont egyre aggasztóbb, hogy egyszerűen már olyan sokan vannak, hogy halálra idegesítik a helybélieket. Velence lakói jó ideje szenvednek a turistaáradattól, de már Japánban és Horvátországban is kezd tarthatatlanná válni a helyzet. Ahogy a legtöbb európai fővárosban.

A napokban jelent meg a Turisztikai Világszervezet kiadványa, melyben 18 esettanulmányon keresztül mutatják be a városokat sújtó túlturizmust, és vizsgálják annak okait és lehetséges megoldásait. Múlt héten Berlinben tartották a világ talán legrangosabb utazási kiállítását, az Internationale Tourismus-Börsét, ahol szintén rengeteg szó esett azokról a problémákról, melyeket a turistáknak okoznak. A jelenség pár éve már foglalkoztatja a turisztikai szakembereket, és idén több városban is komoly lépéseket tettek a károk enyhítésére és a helybéliek lecsillapítására. Arról, hogy hogyan teszik tönkre a turisták a világ legszebb helyeit, tavaly már írtunk részletesebben.

Nem lehet közlekedni, nem lehet normálisan megvacsorázni még otthon sem

Pár napja reppent fel a legfrissebb turistagyűlölő hír Párizsból: egy nagyon szép, abszolút Pinterest- és Instakompatibilis utcácska rajongói megelégelték, hogy lakhelyüket instafotók díszleteként használják a turisták. A Rue Cremieux lakói már a városvezetéstől kérik, hogy tegyenek valamit, hogy legalább bizonyos napszakokban ne zavarják a nyugalmukat a fotózkodó turisták. Azt szeretnék, ha esténként, hétvégeken kapuval vagy sorompóval zárnák le az utcát, na meg persze naplemente és napfelkelte idején, mert olyankor még jobban hajlamosak lecsapni az ordítozó szelfikirályok. Az utca lakói még viszonylag finoman fejezik ki elkeseredettségüket, Barcelonában korábban már konkrétan tüntettek is a turisták ellen.

A párizsi Rue CremieuxFotó: JEAN ISENMANN/ONLY FRANCE

A közelmúltban megjelent szakmai jelentések, tanulmányok egyik legjobban hangsúlyozott eleme, hogy sokkal tervszerűbben kell gátat vetni a turistaáradatnak. A berlini vásáron is sokféle aspektusból vizsgálták, mik a legfontosabb teendők, hogyan lehet megoldani, hogy a korlátozó intézkedések végül ne a gazdag turistáknak kedvezzenek, és ne a helybéli lakosok járjanak mindig a legrosszabbul. A Turisztikai Világszervezet legfrissebb, márciusi tanulmánya esettanulmányokon keresztül mutatja be a legsúlyosabb problémákat, és nagyon konkrét javaslatokat tesz azok megoldására. A kiadványban részletesen vizsgálják többek közt Berlin, London, New York helyzetét, de Dubrovnik is terítékre került. Az Understanding and Managing Urban Tourism Growth Beyond Perceptions: Case Studies című kiadványban 18 esettanulmány olvasható, és azt vizsgálják, hogyan menedzselhető a városokba irányuló turizmus. A tanulmányokból elég egyértelműen kiderül, hogy nem létezik minden célpontra egységesen alkalmazható megoldás, ugyanakkor van néhány irányelv, amit mindenhol érdemes lenne betartani. Abban minden szakértő nagyjából egyetért, hogy a turisztikai vállalkozásoknak és a helyi turisztikai hivataloknak közösen kéne rávenniük a turistákat, hogy keressenek fel olyan helyeket is, amikről eddig talán nem hallottak, viszont nagyon érdekesek, értékesek, és még nem olyan túlzsúfoltak. Ez – tehát a B-tervek ismertetése – nehezen átvihető, ugyanakkor, ha mindenki együttműködik, komoly sikerrel kecsegtető elképzelés. 

Prágában például nem most ébredtek erre rá, a helyi turisztikai hivatal már rég tudatosan tereli új utakra a látogatókat. Ennek a törekvésnek adhat lendületet az új Prága Kártya, ami applikáció formájában lesz elérhető áprilistól, és nem csak tippeket (és kedvezményeket) ad a turistáknak, de segít mozgásuk és viselkedésük megfigyelésében, így könnyebben előrejelezhető lesz, hol alakul ki a legnagyobb tömegnyomor a nyári hónapokban. A turistaáradat megfékezésére a jövőben 3D-technológiát és kiterjesztett valóságot is alkalmaznak. Emellett a helyi szálloda- és étteremszövetség minden évben felajánlja a városlakóknak, hogy nyomott áron próbálják ki a helyi hoteleket és éttermeket, így megköszönve, hogy elviselik a kellemetlenségeket, melyeket a turisták okoznak. A városvezetés megértette azt is, hogy ésszerűbb a turistáknak nyújtott szolgáltatások esetében a mennyiség helyett a minőségre koncentrálni. A túlturizmus hatásainak enyhítésében várják a prágaiak közreműködését is, a Van egy ötletem! kampány keretében a helyiek adhatnak javaslatokat, hogyan lehetne jobbá tenni a várost. 

A pokol óceánjárón érkezik

A tengerparti városok egyik legnagyobb problémája, hogy a turisták egy nagyobb része óriási óceánjárón érkezik, így nem csak nagyon sokan, de ráadásul egyszerre lepik el a várost. Az óceánjárók ellen hadakozó városok élharcosa Velence, ahol nagyon sokféleképpen, és egyre szigorúbban védekeznek a turisták ellen. A tervek szerint 2020-ra teljesen kitiltják az óceánjárókat a kikötőből és itt tiltották be először a görgős bőröndöket is. Februárban ezt megfejelték azzal, hogy napidíjat szednek a városnézésre érkező látogatóktól. A városi tanács úgy határozott, 2019 májusától fejenként 3 eurót kell fizetnie a turistáknak, jövőre ennek már legalább a dupláját kell fizetni. 2020-tól attól függően változik az ár, ami akár 10 euró is lehet, hogy az év melyik időszakában érkezik a városnéző. Azoknak, akik a városban születtek, ott élnek, dolgoznak vagy tanulnak, nem kell fizetniük, ahogy azoknak sem, akik ott élő hozzátartozójukat látogatják meg. 

Dubrovnik szintén nagyon megszenvedi az óceánjárón érkező turistákat, így tavaly a város polgármestere, Mato Franković úgy döntött, ott is kitiltják azokat a kikötőből. A hír hallattán a hajós lobbi kiakadt, és azon keseregtek, hogy velük senki sem egyeztetett. Az óceánjárós cégek szövetségének vezetője, Adam Goldstein, aki nem mellesleg a Royal Caribbean alelnöke, végül elérte, hogy párbeszéd kezdődjön, és végül arra jutottak, egyszerre maximum kettő, legfeljebb 5000 utast szállító hajó köthet ki naponta a dubrovniki kikötőben. Viszont 2021-től az óceánjárók utasainak napidíjat kell fizetniük, fejenként 1 eurót – ezt a múlt heti, berlini ITB-n nyilatkozta a polgármester a Jutarnji Listnek. Az új adóból közel 1 millió eurós bevételre számítanak, ezt az infrastruktúrára és a közlekedés fejlesztésére fordítják majd. Franković arról is beszélt, új adóval sújtják a dubrovniki szállásadókat.  A változások részben nyomásra történtek: a túlturizmus már akkora károkat okozott Dubrovniknak, hogy a UNESCO azzal fenyegette a városvezetést, visszavonják a világörökségi címet. Szintén a UNESCO nyomására, már 2017-ben hoztak a várost és lakóit védő intézkedéseket, azóta az óvárosban egyszerre maximum 8 ezer ember tartózkodhat. Ezt a szabályt is szigorították, és a felső határt most 5 ezerre csökkentették. Ugyanakkor Romana Vlasic, Dubrovnik turisztikai ügynökségének vezetője azt mondta, kizárt, hogy Velencéhez hasonlóan azért is pénzt szedjenek, hogy a nem óceánjárón érkező turisták a városba léphessenek. 

Horvátországba csak idén februárban 270 ezer turista érkezett, 20 százalékkal több mint tavaly. 2018-ban összesen 19,7 millió turista látogatott az országba, ez 6,5 százalékkal több a 2017-es számnál és szintén új rekord az ország turisztikai történetében.

Már Japán is

Míg Barcelonában, New Yorkban és Velencében elég régóta utálják a helyiek a turistákat, Japánban csak mostanában kezdik jobban felhúzni magukat. A japánokat elsősorban a hangos turistacsoportok udvariatlan, tiszteletlen viselkedése akasztja ki. Erre azt a viszonylag egyszerű választ adták, hogy egy csomó helyre nem engedik be őket. Ilyen például a sasaguri Nanzo-in buddhista templom Fukuoka prefektúrában. Sasaguriban óriási táblákon, 12 nyelven figyelmeztetik a turistákat, hogy külföldiek nagy csoportokban nem látogathatják a templomot. A szent helyre minden nap 20-30 fős társaságok érkeznek busszal, és rendre megzavarják a szerzetesek mindennapjait. Hangosan hallgatnak zenét, felmásznak a templom tetejére és a csak a szerzetesek számára fenntartott, szent vízesésben pancsolnak. A tiltás ugyanakkor a nagyobb japán csoportokra is vonatkozik. Az új szabályokat 2017-ben, azután hozták, hogy a közeli kikötő méretét hatszorosára növelték. Ezután nyilván sokkal több turista érkezett. 

Nem csak a hajón érkező látogatókkal van baj, egy kiotói bár tulajdonosának például annyira elege lett a bunkón viselkedő külföldiekből, hogy bevallotta, sokszor azt hazudta az öt fősnél nagyobb társaságoknak, hogy teltház van. Arra is panaszkodott, sokan más étteremből vittek be kaját és hamutartónak használták a tányérokat. A probléma olyan jelentős, hogy már japán kifejezés is van a túlturizmusra, ez a kankō kōgai, ami valójában azt jelenti, turistaszennyezés. Kiotóban és Kamakurában ugyanazzal a módszerrel próbálkoznak, mint Európában; eddig kevésbé ismert helyekre próbálják átirányítani a turistákat.

Tavaly minden eddiginél több, 31,2 millió külföldi turista kereste fel az országot, ez a szám 1990-ben még csak 3,2 millió volt. Mivel 2019-ben Japánban rendezik a rögbi világbajnokságot, idén várhatóan még több turista érkezik, 2020-ban pedig Tokió lesz az olimpia házigazdája, így muszáj lesz valamilyen megoldásfélét találni a problémára. 

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.