Radikálisan kell átalakítani az életünket, és vagy felkészülünk rá, vagy sokkszerűen fog beütni

Ahogy a klímaváltozás valósága egyre inkább a mindennapjaink részévé kezd válni, úgy erősödtek fel azok a mozgalmak, melyek szerint azonnali és radikális fordulatra van szükség ahhoz, hogy ez a bolygó lakható maradhasson az emberek számára. 

Ezeknek a mozgalmaknak az élére a legtöbb országban a fiatalok álltak. A legismertebb közülük a hetente egyszer klímasztrájkot tartó svéd Greta Thunberg lett, de az elmúlt hónapokban a világ számos országában tüntettek diákok tízezrei, konkrét lépéseket követelve, melyekkel mérsékelni lehetne a klímaváltozást.

A nyugat-európai városokban látott tömegek egyelőre itthon még nem mentek utcára, de az elmúlt hetekben egyre többen és többen vettek részt péntekenként a Fridays for Future Magyarország által szervezett tüntetéseken. Az eheti, a Kossuth térre megszervezett tüntetés előtt a mozgalom három alapítójával, Buru Petrával, Hartmann Johannával és Pribéli Leventével beszélgettünk. 

Hartmann Johanna, Pribéli Levente és Buru Petra Fotó: botost/444.hu

Mindhárman biológushallgatók, és már régóta foglalkoztak környezetvédelemmel, egymást is természetvédelemmel foglalkozó táborokban ismerték meg korábban. Mint elmondták, arra már régóta odafigyeltek, hogy a saját életüket a lehető leginkább környezetkímélő keretek közé tereljék, de egy ideje foglalkoztatta őket annak a gondolata is, hogy hogyan lehetne ebbe több embert bevonni. 

Végül Greta Thunberg felbukkanása és a nemzetközi mozgalom beindulása után döntötték el, hogy itthon is megpróbálkoznak a heti tüntetésekkel. Ez már az ötödik hét, amikor tüntetést szerveztek, és saját elmondásuk szerint őket is meglepte, hogy mekkora érdeklődés övezte a kezdeményezésüket: múlt hét pénteken már 500 ember gyűlt össze a felhívásukra.

Igaz, az március 15-e volt, és ez vélhetően megdobta a létszámot, de azt is látják, hogy a sima péntekekre eső tüntetések iránt is hétről hétre nő az érdeklődés. Greta Thunberg direkt péntek délelőttökre szervezte a tüntetését, hogy az iskolai sztrájkjával is felhívja a figyelmet arra, hogy nem akar egy olyan jövőért tanulni, amely a döntéshozók felelőtlensége miatt nem fog elérkezni, a budapesti tüntetés szervezői ugyanakkor kora délutánra rakták a kezdést. 

Mint mondják, ebben is benne van a sztrájk jelleg, hiszen így is lesz, akiknek az utolsó órákról kell eljönnie a tüntetés miatt. De a szervezők szerint ez fontos üzenet: ugyan sokan viccelődnek azzal, hogy ez a nemzetközi klímatüntetés csak az iskolából lógásra jó, de a tüntetők arra az ellentmondásra akarják felhívni a figyelmet, hogy a döntéshozók és politikusok azokat a tudományos tényeket hagyják rendszeresen figyelmen kívül, melyet közben a diáknak az iskolában meg kell tanulniuk. 

A tüntetők egyik legfontosabb követelése ezért itthon és a külföldi országokban is az lett, hogy a politikusok hallgassanak a tudósokra, a szakértők által megfogalmazott javaslatokra. 

Tüntetni pedig addig fognak, amíg úgy érzik, hogy a jövőjük veszélyben van. Ez amúgy az az üzenet, melyhez a tüntetésen résztvevők többsége is kapcsolódni tud: a múlt heti tüntetésen kiosztottak cetliket, melyekre mindenki felírhatta, miért jött el. A legtöbb válasz arról szólt, hogy a résztvevők aggódnak a következő generáció jövője miatt. 

Ez jönni fog, bármit is teszünk 

A klímaváltozás miatt Európa- és világszerte tüntető diákok mozgalmaiból mára egy nemzetközi közösség is kialakult, folyamatos köztük az egyeztetés, fontos ugyanis szerintük, hogy a fő célkitűzések minden országban ugyanazok legyenek. Közben pedig több magyar városban is alakultak hasonló szervezetek, volt már tüntetés Pécsen és Miskolcon is. 

A budapesti tüntetés szervezői szerint három fő csoportba lehet összesűríteni a követeléseiket, illetve a tennivalókat. Az első a klímaválság mérséklésére vonatkozik, és ehhez többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére és az energiahatékonyság növelésére van szükség. 

Fotó: botost/444.hu

A második fő csoport a rendszerszintű alkalmazkodást fedi le. A klímaváltozás következményei ugyanis nem egy távoli, disztópikus jövő árnyai, hanem már itt vannak a nyakunkon, és ez konkrét cselekvéseket igényel. Egyrészt például alapvetően kéne újragondolni az egyik legnagyobb kibocsátó, a mezőgazdaság működését, ugyanis drasztikusan meg fog változni a termelés Magyarországon is a klíma megváltozása miatt. De ugyanígy, a szélsőséges időjárási körülményekre tekintettel kéne gondolkozni az építészetről és az infrastruktúráinkról is. 

A harmadik szint pedig az egyéni alkalmazkodásról szól. Például arról, hogy fel kell készíteni a fiatalokat arra a helyzetre, amikor ma még valami természetesnek és alapvetőnek vett javunk szűkössé válhat. Legyen szó energiáról, ivóvízről vagy mondjuk húsról, a szűkösebbé váló források számos társadalmi konfliktushoz vezethetnek, és sokat számít majd, hogy egy ilyen helyzetben mennyire tudunk együttműködni másokkal. 

Ehhez szerintük egy olyan rendszerszintű gondolkodást kéne elsajátítanunk, melyben magunkat a többi emberrel és élőlénnyel összeköttetésben látjuk meg. És ugyan lehet, hogy ezt ma még sokan naiv vagy elnagyolt gondolatnak látják, de a tüntetést szervező diákok szerint a világ olyan irányba megy, hogy inkább előbb, mint utóbb, de szembesülni fogunk ezekkel a megváltozott életkörülményekkel.

Ezekre a változtatásokra mindenképp szükség lesz, csak nem mindegy, hogy megtanulunk magunktól átállni vagy csak beüt sokkszerűen

– mondják erről. Hartmann Johanna ezt úgy fogalmazta meg, hogy ha most elkezdjük meglépni a számunkra hozzáférhető változtatásokat, csak életképesebbé tesszük majd magunkat az új helyzetre. Szerinte amúgy rengeteg dolog van, amit valaki egyéni szinten is megtehet, és ezzel nemcsak csökkenti a környezet terhelését, de közben szert tehet olyan képességekre és szemléletre, mely jól jön majd a klímaváltozás világában. 

Ilyen például a húsfogyasztás, elsősorban az ipari eredetű hús fogyasztásának radikális csökkentése, 

vagy az, hogy eleve csak azt vásároljuk meg, amire mindenképp szükségünk van, de azt is lehetőleg használtan. Vagy hogy figyeljünk oda arra, hogy minél több hazai, kistermelői élelmiszert vásároljunk, kerüljük a feldolgozott élelmiszereket, a tisztítószereknél törekedjünk a vegyszermentességre, és próbáljunk meg az életünkbe minél több apró, takarékos praktikát bevezetni, a víztől az áramig minden téren. 

Az egyéni változtatások persze nem érnek sokat, ha nem társulnak melléjük felülről jövő lépések. De ők épp azért járnak el hetente tüntetni, folyamatosan terjesztve így az egyéni szinten megléphető teendőket, mert úgy látják, hogy ez egy kétirányú folyamat, és az egyre komolyabb társadalmi nyomás is segíthet megalapozni a szükséges politikai lépéseket. Buru Petra is azt mesélte, hogy a korábbi tüntetéseken sem beszédekkel készültek, hanem főleg beszélgetésekkel, illetve többek között személyre szabott cselekvési lehetőségekkel segítették az érdeklődőket. A következő komolyabb globális tüntetés május 24-én lesz majd, akkor azért a budapesti szervezők is nagyobb programmal készülnek. 

Fotó: botost/444.hu

A tüntetés szervezői többször hangsúlyozták, hogy nekik nem céljuk, hogy konkrét követeléseket találjanak ki a döntéshozók számára. Egyrészt mert ők vállaltan egy diákmozgalom képviselői, és szerintük ezért eleve nem is ez a dolguk. Másrészt, és ez a fontosabb szempont: ezek a konkrét megteendő lépések már ismertek, kutatók és szakértők alapos munkája nyomán, csak a politikusok sokszor nem veszik ezeket figyelembe. 

Többek között az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése és a párizsi klímaegyezmény is megfogalmazott konkrét lépéseket, melyeket az egyes országoknak meg kéne tenniük. Ilyen tennivaló például a biológiai sokféleség védelme, ami Magyarországon eleve kiemelt jelentőségű kérdés, hiszen nálunk még óriási természeti értékek vannak jelen. És a klímaváltozás miatt nagyon fontos az ökoszisztéma állapota: minél rosszabb állapotban van, annál rövidebb ideig bírja majd a stresszt, ez pedig a mi életünkre is hatással lesz. 

De bőven akadna még tennivaló a tömegközlekedés fejlesztésétől kezdve a természetes élőhelyek és az erdők védelmén át odáig, hogy el kéne jutnunk egy olyan gazdaságpolitikáig, amely már nem a gazdasági növekedés hajszolásáról szól. Mert mint Pribéli Levente fogalmazott, a GDP most ugyan egy nagyon fontos mérőszámnak tűnik, de hamar eljuthatunk egy olyan világba, ahol fontosabb kérdés lesz az, hogy léteznek-e porzórovarok vagy van-e még élő talajunk. 

Egyelőre minden pénteken lesz tüntetés, és a szervezők azt remélik, hogy hétről hétre több fiatal fog kimenni a Kossuth térre, illetve vonódik be a mozgalomba a Facebook-oldalukon is