„Vége a parkolási maffiának, ha van ilyen maffia, ez a helyzet meg fog változni, ön ünnepelhet.”

Ezt Varga Mihály mondta Csárdi Antalnak az adótörvény módosításáról szóló vitán kedd éjfél körül a Parlamentben. A pénzügyminiszter ezzel arra célzott, hogy javaslatára a jövőben a parkolóautomatákat bekötik az adóhivatalhoz, ahol majd valós időben figyelik a órák bevételeit, így azokat már nem lehet nyomtalanul kipakolni. Varga Mihály szerint ezzel az intézkedéssel a parkolási biznisz ki van fehérítve. Csárdi Antal LMP-és képviselő ezt másképpen látja:

„Ez a döntés önmagában semmilyen változást nem fog hozni a parkolási maffia ereje, és bevételszerző képessége tekintetében.”

Üres acéldobozok

Csárdi még önkormányzati képviselő korában éveken át hadakozott a ferencvárosi parkolási rendszerrel. Azt próbálta elérni, hogy az előnytelen parkolási szerződést bontsa fel a kerület, amit a fideszes és szocialista képviselők rendre megakadályoztak. Csárdi, a sötét parkolási ügyekről szóló filmünkben elmondta, hogy a parkolási bevételek nem kizárólag az ellenőrizetlen automaták miatt tűnhetnek el, hanem a direkt előnytelenre kötött szerződések miatt is. 

Ugyanis nem csak arról szól a parkolási botrány, hogy a rendszer lehetőséget ad az elszámolás megbuherálására, és így a bedobált pénzek egy része nem jelenik meg a bevételek között, hanem hogy egyes kerületekben a parkolási magáncégek az elszámolt pénzeket szinte vagy teljesen elszívják a közös kasszákból. Egyszerűen addig számláznak, amíg el nem fogy az összes bevétel, sőt valahol még annál is több. Így lehet mondjuk Zugló vagy Újbuda parkolási rendszere veszteséges.

Ráadásul ma már a bevételeknek egyre kisebb százaléka származik az automatákból, van olyan kerület, ahol már az autósok 80 százaléka mobiltelefonnal fizet, annak ellenére, hogy ez jóval drágább, mint az érmés fizetés. Az automaták egyes helyeken már szinte üresen állnak. Szerepük egyre inkább az, hogy költségeket termeljenek. A parkolási céghálók pont a rohamosan kiürülő automaták köré szövődnek. Az egyik kft. üríti, a másik számolja a bedobált pénzt, harmadik karbantart, a negyedik szervizel, az ötödik takarít és így tovább. 

Jó döntés az órákat bekötni a NAV-hoz, de még fontosabb lenne gyorsan kivonni azokat a forgalomból a rájuk épülő minden bevételt elolvasztó cégbirodalmakkal együtt.

Csárdi Antal a parlamenti vitán azt javasolta, hogy egyfelől a kormány tartassa be a saját maga által hozott törvényt, ami arról szólt, hogy magáncégek nem vehetnek részt a parkolás üzemeltetésében, vagy ha ez nem megy, mert a kerületek újra és újra kijátsszák a jogszabályt, és kiszervezik ezt a tevékenységet, akkor legalább szabályozzák az alvállalkozók bevonását, de talán a legészszerűbb megoldás az lenne, amit Tarlós István is javasol, hogy egységesítsék és központosítsák a fővárosi parkolást, az abból befolyó pénzt vonják el a kerületi önkormányzatoktól, majd egy bizonyos százalékát osszák vissza a kerületek büdzséjébe.  

„Szükséges, de nagyon sovány döntés az automaták bekötése az adóhivatalhoz, szinte semmitérő, mert a visszaéléseket nem fogja megakadályozni. Regisztráció ide vagy oda a parkolási maffia él és virul Budapesten.”

Több millió számviteli csalás?

Varga Mihály újra elővette az automaták által kiköpött jegyek ügyét. Szerinte a parkolójegyek nem számítanak nyugtának, mivel az Áfa törvény kimondja, hogy nem kell nyugtát adni, ha a kezelőszemélyzet nélküli automata útján értékesít valaki terméket. Ez a kérdés azért jön elő újra és újra, mert filmünk azt is bemutatja, hogy egyes kerületekben hol van sorszám a jegyek, hol pedig nincs. Ha a parkolójegy nyugtának számít, akkor kötelező a hamisítást nehezítő sorszám, ha viszont nem nyugta, akkor nem kell rá sorszám. 

Korábbi cikkünkben már több pontban elemeztük, hogy mi nem stimmel a Pénzügyminisztérium állásfoglalásával. 

Annyival egészítjük ezt ki, hogy Varga Mihály téved. Kezelő nélküli automaták számos esetben adnak ki nyugtát. Sőt minden a parkoláshoz hasonló esetben nyugtát adnak ki. 

Tehát, amikor kávéautomatát, kólaautomatát használunk, terméket vásárolunk, akkor valóban nem adnak ki, de amikor kezelő nélküli automatából mondjuk vonaljegyet veszünk vagy bérletet veszünk, akkor az nyugtának számít:

„A BKK Zrt. értékcikkei (jegyek, bérletek) nyugtának minősülnek, ezért Társaságunk nem köteles a vásárlásról külön nyugta kiállítására [az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 173. §-a értelmében].”

Amikor MÁV menetjegyet vagy Volán buszjegyet vásárolunk kezelő nélküli automatából, arra rá van írva, hogy nyugta:

Tehát a kezelő nélküli automaták számtalan olyan esetben, amikor nem terméket adnak ki, hanem fizetést igazoló dokumentumot, akkor nyugtát bocsátanak ki. Az a fura helyzet, hogy a parkolójegy nem tartozik a Magyarországon ismert fizetést igazoló dokumentumok közé. Egyszerűen nincs sehol szabályozva, definiálva és leírva, hogy mik a jegy formai követelményei. A minisztérium valószínűleg azért ismétli el ilyen sokszor, hogy a parkolójegy nem számít nyugtának, mivel ha nyugta volna, akkor a hiányzó sorszámok felvetnék a számviteli csalás lehetőségét, és megkérdőjeleznék az elmúlt 25 év több millió parkolási tranzakcióinak törvényességét, ami elég nagy gáz lenne. 

Nézze meg filmünket a sötét parkolási ügyekről, ami bemutatja kik és milyen módszerekkel tüntetik el a budapestiek milliárdjait:

link Forrás