A fővárosi kerületek felében van jó esélye az ellenzéknek az önkormányzati választáson

politika
2019 március 26., 21:33

Egyelőre sokismeretlenes matek, de van már pár támpont, ami alapján esélyeket lehet latolgatni az őszi önkormányzati választásokra a fővárosi kerületekben és a megyei jogú városokban.

Megtette ezt a Republikon Intézet is legfrissebb elemzésében. Ők a főváros esetében úgy kalkulálnak, hogy a 23 kerületből

  • 5-öt szinte biztosan a Fidesz visz (I., V., XII. valamint a XVI és a XVII. kerület), 
  • 11 az ellenzéknek áll inkább (VI., VII., IX., XIII., XIV., XV., XVIII., XIX:, XX., XXI., XXIII.)
  • 7 billeg (II., III., IV. VIII., X., XI. és a XXII. kerület).

Az ellenzéki esélyek szempontjából optimistának tűnik a forgatókönyv, ha a 2014-es polgármester-választások eredményét vesszük alapul. 

Öt éve ugyanis a 23 kerületből 17-ben választottak fideszes polgármestert. Kilencben ráadásul a szavazatok több, mint felét megszerezte a fideszes politikus, így a II., a III., a IV. és a VIII. kerületben is, amit a Republicon most a billegők közé sorolt.  

Az ellenzék esélyeit növeli ugyanakkor, hogy 2014-ben nem volt kiterjedt ellenzéki koordináció. Legalább négy ellenzéki jelölt minden fideszes polgármesterre jutott, de inkább 5 vagy 6, sőt, Kocsis Máténak 8 kihívója volt. (Ugyanakkor éppen a VIII. kerületi időközi választáson nem működött az ellenzéki összefogás. A kerületet 2014-ben 57 százalékos eredménnyel vivő Kocsis Máté tavaly parlamenti képviselő lett. A megüresedett posztot - alacsony, mindössze 23 százalékos részvétel mellett - simán, majdnem 63 százalékos eredménnyel nyerte az addigi fideszes alpolgármester, Sára Botond. Ellenfele a teljes baloldali ellenzék, vagyis az LMP, Momentum, Párbeszéd, MSZP, DK, Liberálisok, Szolidaritás és a helyi civilek által támogatott, de hivatalosan független Győri Péter volt.) 

Szinte biztosnak tűnik, hogy az ellenzéki pártok a közös tüntetések és akciók után nagyobb eséllyel fognak majd össze annak érdekében, hogy a fideszes jelöltekkel szemben egy közös jelölt legyen. Az egyeztetések már tartanak egy ideje, egyelőre egy biztos összellenzéki jelölt van a fővárosi kerületekben: Újpesten az MSZP, a Jobbik, a DK, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd Szalma Botondot, a KDNP volt budapesti elnökét támogatja. Újbudán László Imre DK-s politikust támogatja az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum is, ő abban bízik, hogy az LMP és a Jobbik nem állít vele szemben jelöltet. És hallani további tárgyalásokról is.

Egy jobban koordinált ellenzéki együttműködés például Ferencvárost rögtön ellenzéki esélyessé tehet. Itt 2014-ben a fideszes Bácskai János úgy győzte le mindössze 230 szavazattal a korábbi polgármester Gegesy Ferencet, hogy rajtuk kívül indult jobbikos (1153 szavazat) és LMP-s (801 szavazat) jelölt is, valamint a liberálisok és egy helyi civil egyesület jelöltje. A  VII. kerületben Vattamány Zsolt is mindössze 44 százalékkal nyert, a XVIII. kerületben 43 százalékot kapott Ughy Attila. 

Összesen nyolc olyan fideszes polgármester van, aki kevesebb, mint a szavazatok felével nyert 2014-ben. Mindegyikükkel szemben volt legalább négy ellenzéki jelölt.

Öt éve ezekben a kerületekben nem szerezte meg az 50 százalékot a fideszes polgármester:

  • VI. kerület: Hassay Zsófia 49 százalék (5 ellenzéki jelölt)
  • X. kerület: Kovács Róbert 49 százalék (5 ellenzéki jelölt)
  • XXII. kerület: Karsay Ferenc 48 százalék (6 ellenzéki jelölt)
  • XXI. kerület: Borbély Léndárd 47 százalék (4 ellenzéki jelölt)
  • XI. kerület: Hoffmann Tamás 46 százalék (5 ellenzéki jelölt)
  • VII. kerület: Vattamány Zsolt 44 százalék (5 ellenzéki jelölt)
  • IX. kerület: Bácskai János 44 százalék (4 ellenzéki jelölt)
  • XVIII. kerület: Ughy Attila 43 százalék (4 ellenzék jelölt)

2014-ben hat helyen, a XIII., a XIV., a XV., a XIX., a XX. és a XXIII. kerületben választottak ellenzéki polgármestert. Tavaly ősszel Rákospalotát meg tudta őrizni a baloldal. A VIII. kerülethez hasonlóan itt is azért írtak ki időközi választást, mert a DK-s Hajdu László országgyűlési képviselő lett. A megüresedő posztért induló Németh Angéla hivatalosan ugyan egy helyi civil szervezet, a Rászorulókat Támogatók Egyesülete és a Szolidaritás jelöltje volt, de támogatta a DK, az MSZP, a Párbeszéd és a Liberálisok is, a Jobbik és az LMP pedig úgy segítette a győzelemhez, hogy nem indítottak ellene senkit. 

Ahhoz, hogy a fővárosi közgyűlésben ellenzéki többség legyen, a polgármesteri székek többségét is el kellene hódítania az ellenzéknek a Fidesztől. A mostani rendszerben ugyanis a Fővárosi Közgyűlés 33 helyéből 23 a kerületi polgármestereké. Ez most 17:6 a Fidesznek. 

A Republicon egy másik eredményt is bevett az elemzésébe, a pártokra adott listás szavazatokat a 2018-as választásokról. A Fidesz Budapesten gyengébb, mint vidéken. Egyik fővárosi kerületben sem szerzett abszolút többséget, a legerősebb kerületében, az I-ben is csak 43 százalékot ért el, és mindössze 6 kerületben ért el 40 százaléknál jobb eredményt. Vagyis papíron akár mindenhol győzhet az ellenzék, ha arra lenne kihegyezve a választás, hogy egy fideszes áll szembe egy nem fideszes jelölttel szemben. 

photo_camera Fotó: Republicon Intézet

Ez nyilván bonyolultabb egyszerű mateknál, és az önkormányzati választásoknál jobban elválhat a párt és a helyben jól ismert polgármester-jelöltjének a támogatottsága. Ahogyan nem adódnak össze automatikusan a nem fideszes szavazatok sem. 

A budapesti választásoknál nem egyértelmű kényszer a Jobbik bevonása sem az ellenzéki együttműködésbe. Sőt, a Republicon szerint előfordulhat, hogy néhány kerületben az ellenzéknek jobban megéri, ha van jobbikos jelölt. Azt írják, hogy „a Jobbik Budapesten hagyományosan jóval országos átlaga alatt teljesít, így kevesebb szavazatot tud hozni az együttműködésbe. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy amennyiben a Jobbik nem állít saját jelöltet, szavazói egy része nem a baloldali, liberális közös jelöltekre fog átszavazni, hanem Tarlós Istvánra és a kormánypárti polgármesterjelöltekre”.

Ezt erősíti a ZRI Závecz Research Intézet hétfőn publikált kutatása, ami a főpolgármesteri esélyeket vizsgálta. Eszerint egyáltalán nem érvényesül majd a teljes ellenzéki pártfegyelem, akárki is nyeri az ellenzéki előválasztást. 

A Závecz szerint, ha Karácsony nyer a baloldali előválasztáson és lesz főpolgármester-jelölt, az LMP-sek 29, a jobbikosok 55 százaléka inkább Tarlósra szavazna. Viszont ha Puzsér mérkőzik Tarlóssal, akkor a jelenlegi adatok szerint minden ellenzéki párt szavazótáborának nagyobb része inkább Tarlóssal tartana.

Nagyon más a helyzet a vidéki nagyvárosokban, ahol az ellenzéki összefogásban megkerülhetetlen a Jobbik. 

A tavalyi országgyűlési választásokon a Fidesz listája nemcsak a fővárosban, hanem a megyei jogú városokban is gyengébben szerepelt, mint országosan. Szintén a Rebulicon elemezte korábban itt az esélyeket. Eszerint a legtöbb listás szavazatot tavaly ugyan a megyei jogú városokban is a Fidesz-KDNP listája kapta, az összességében 43 százalékos eredmény azonban valamelyest elmarad az országosan elért 47 százaléktól. A kormánypártok hat megyei jogú városban is (Szeged, Dunaújváros, Tatabánya, Pécs, Szolnok, Miskolc) 40 százalék alatti eredményt értek el, és sehol sem szereztek abszolút többséget. 

photo_camera Fotó: Republicon Intézet

Az öt évvel ezelőtti adatok itt sem kedvezőek az ellenzéknek. Akkor a 23 megyei jogú városból 20-ben a fideszes jelölt győzött, mindössze három helyen, Szegeden, Békéscsabán és Salgótarjánban veszített a kormánypárti induló. 

Időközi választást egy helyen tartottak, annak eredménye viszont egészen meglepő volt: Hódmezővásárhelyen tavaly februárban a fideszes Almási István halála miatt választottak új polgármester, az ellenzéki támogatással induló Márki-Zay Péter nyert, amit azóta is nehezen emészt meg a Fidesz. Márki-Zay magát kiábrándult fideszesnek nevezte, akárcsak Békéscsaba polgármesterét, az öt éve függetlenként nyeri tudó Szarvas Pétert, akit szerinte megpróbál majd visszacsábítani a Fidesz az őszi választásokra. 

Itt is vannak már bejelentések a mostani közös ellenzéki jelöltekről. Egerben a jobbikos Mirkóczki Ádám lesz a fideszes Habis László kihívója. A politikus mögé felsorakozott a Jobbik mellett az MSZP, az LMP, a Demokratikus Koalíció és a Momentum is, a szavazólapon azonban nem lesznek pártlogók, a jelölőszervezet az Egységben a városért egyesület lesz. Habis 2014-ben a szavazatok mindössze 38 százalékát szerezte meg, Mirkóczki 26 százalékkal lett második, de akkor volt baloldali jelölt (19 százalék), független (12 százalék) és LMP-s is (4 százalék). 

Miskolcon is megállapodtak arról, hogy lesz közös jelölt, de azt nem árulták el, hogy ki. A fideszes Kriza Ákos öt éve itt úgy nyert 42 százalékkal, hogy 33 százalékot gyűjtött egy baloldali jelölt, 20 százalékot a jobbikos. Szombathely váratlanul az ellenzéké lett már most a közgyűlés, itt Nemény András lehet a közös ellenzéki jelölt. Pécsen is alakul a koordináció. Itt Páva Zsolt úgy lett 39 százalékkal polgármester 2014-ben, hogy megoszlottak az ellenzéki szavazatok: 28 százalékot kapott a baloldali jelölt, 12 százalékot a jobbikos, 10 százalékot egyik helyi szervezet jelöltje, de még az LMP-s is 7-et. Itt még az sem biztos, hogy a Fidesz egyáltalán a mostani polgármestert, egy közös ellenzéki jelölttel jó eséllyel legyőzhető Páva Zsoltot indítja.

Megyei jogú városok, ahol nem érte el a fideszes polgármester az 50 százalékot 2014-ben:

  • Nyíregyháza, Kovács Ferenc 47 százalék
  • Szekszárd, Ács Rezső 46 százalék
  • Érd, T. Mészáros András 46 százalék
  • Sopron, Fodor Tamás 46 százalék
  • Dunaújváros, Cserna Gábor 45 százalék
  • Szombathely, Puskás Tivadar 43 százalék
  • Miskolc, Kriza Ákos 42 százalék
  • Pécs, Páva Zsolt 39 százalék
  • Eger, Habis László 38 százalék

A 2018-as pártlistás eredmények és a 2014-es önkormányzati eredmények alapján nem feltétlenül egyértelmű, az ellenzéknek hol van esélye. Szombathelyen például 49 százalékot kapott a Fidesz lista tavaly, vagyis a kormánypárt támogatása óriási, de a polgármester, Puskás Tivadar a megyei városok vezetői közül az egyik leggyengébb eredménnyel lett a város vezetője öt éve. Most pedig elveszítette a közgyűlést. 

Az ellenzék számára célpont lehet Dunaújváros, ami listán sereghajtó volt tavaly, a polgármester sem kapta meg a szavazatok felét öt éve. Az adósságokban fuldokló Pécs nehezen hozhatónak tűnik a Fidesz számára mindkét lista alapján. Miskolcon ha tényleg nem indul egymással szemben baloldali és jobbikos, akkor a fideszes polgármester-jelölt bukhat. 

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.