Több közép-európai, orosz hátterű kémügy is összeér abban a németországi botrányban, ami a napokban robbant ki, miután olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek alapján egy szélsőjobboldali német képviselő orosz érdekeket szolgálhatott. 

A Spiegel, a ZDF, a BBC és az olasz La Repubblica közös oknyomozásukban mutatták be azokat a dokumentumokat, amelyek szerint az orosz elnöki hivatalban komolyan bíztak abban, hogy az AfD-s Markus Frohnmaier a 2017-es választásokon bekerül a Bundestagba, mert akkor lesz ott képviselőjük, aki teljesen az ellenőrzésük alatt áll, ezért egy akciótervet is kidolgoztak a kampánya támogatására. 

Egyben feltárták Frohnmaier kapcsolatai hálóját is, amiben megtalálható a szintén kémügybe keveredett Kovács Bélával jó kapcsolatot ápoló lengyel politikus és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári irodájának felgyújtására parancsot adó német újságíró is.    

KGBélák

A volt jobbikos Kovács Béla, Mateusz Piskorski és Markus Frohnmaier is sokat dolgozott azért, hogy hazájukban a szélsőjobb oroszpárti legyen, és az oroszok mindhármukat szívesen látták a Krím-félsziget megszállása után választási megfigyelőként vagy előadóként. Ezeknek a látogatásoknak a lényege az volt, hogy a megfigyelők a jelenlétükkel legitimálják a vitatott szavazásokat. Piskorskinek pedig komoly szerepe volt az oroszbarát megfigyelők beszervezésében.

Amikor Kovács Béla ellen 2014-ben kémkedés gyanúja miatt eljárás indult, már szoros kapcsolatot ápolt Piskorskival. 2014 márciusában együtt vettek részt választási megfigyelőként a Krím elszakadásáról szóló népszavazáson. Mivel a 2000-es évek elején a magyar szélsőjobb még oroszellenes volt, ezért Kovácsnak egyébként is kényelmesebb volt a Jobbikban, ha a lengyel kapcsolatára hivatkozott.

De a német Frohnmaier még ennél is szorosabb kapcsolatban volt Piskorskival, hiszen 2016 áprilisában együtt alapították meg Berlinben az Eurázsiai Tanulmányok Német Központja nevű egyesületet, aminek a lengyel politikus lett az alelnöke. Az egyesület célja az emberi- és polgári jogok érvényesítette lett volna, csakhogy másfél hónappal később a lengyel kémelhárítás letartóztatta Piskorskit. Az ügyészség azzal vádolja, hogy Oroszországnak és Kínának kémkedett. Azóta is vizsgálati fogságban ül.

Az ungvári támadás

De az Eurázsiai Tanulmányok Német Központja Piskorski kiesésével sem maradt orosz kapcsolatok nélkül, ugyanis az szélsőjobbos, oroszbarát német újságíró, Manuel Ochsenreiter lett az elnöke, aki a gyanú szerint tavaly februárban arra adott parancsot két lengyel szélsőjobboldalinak, hogy gyújtsák fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári irodáját.  

Az Ungvár belvárosában működő magyar irodának a földszinti ablakát törték be, majd felgyújtották az épületet. Az akció komoly súrlódást okozott Kijev és Budapest között, pedig a két ország viszonya az ukrán nyelvtörvény miatt egyébként is feszült. A támadók célja pont az volt, hogy tovább élezzék a konfliktust, a támadás után  Szijjártó Péter külügyminiszter be is kérette az ukrán nagykövetet és arról beszélt, hogy „egészen elképesztő folyamat zajlik Ukrajnában, a szélsőséges politikai eszmék előretörőben vannak”.

Aztán az ügy egyik lengyel vádlottja, a 28 éves Michal Prokopowicz azt állította a bíróság előtt, hogy Manuel Ochsenreiter adott utasítást és pénzt a támadás végrehajtására. Ochsenreiter épp Frohnmaier tudományos munkatársaként dolgozott a Bundestagban, amikor a berlini ügyészség idén januárban nyomozást indított ellene az ungvári támadás miatt. Bár Ochsenreiter titkosszolgálati akciónak minősített az ellene felhozott vádakat, Frohnmaier mégis megvált tőle.