Putyin: Előrelátható volt, hogy a Mueller-jelentés nem állapít meg összejátszást a Kreml és Trump stábja között

Előrelátható volt Robert Mueller amerikai különleges ügyész vizsgálatának eredménye, hogy a jelentés nem állapított meg összejátszást Moszkva és Donald Trump jelenlegi amerikai államfő kampánystábja között a 2016-os elnökválasztáson – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Szentpéterváron, az V. Nemzetközi Északi-sarkvidékki Fórumon. Azt moondta:

„A kezdetektől fogva azt mondtuk, hogy Mueller úrnak ez a hírhedt bizottsága semmit sem fog találni, mert ezt nálunk jobban senki sem tudja. Oroszország, először is, semmilyen amerikai választásba nem avatkozott be. Másodszor pedig semmilyen, Mueller úr által keresett összeesküvés nem volt Trump és Oroszország között.”

Azt mondta, Trumpot nem ismerte a megválasztása előtt, és az ezzel ellentétes állítás amerikai belső fogyasztásra szánt, az amerikai belpolitikai küzdelemben felhasznált „lázálom”, és előre lehetett tudni, hogy a bizottsági vizsgálat azzal zárul majd, hogy „a vajúdó hegy egeret szül”.

Az orosz elnök szerint az amerikai belpolitikai feszültség ettől függetlenül nem csillapodott, és az amerikai politikai rendszer válságba került, mert egyes csoportok nem kívánják elfogadni az amerikai nép választását. Szerinte jó lehetőségek vannak az orosz-amerikai együttműködésre, például a terrorelhárítás, a járványok elleni harc, a környezetvédelem és a leszerelés terén, de ezeket csak akkor lehet majd valóra váltani, ha sikerül megoldást találni az amerikai belpolitikai problémákra.

(Mivel Trump igazságügyi minisztere, William Barr eddig csak egy pár oldalas összefoglalót tett közzé, a demokrata képviselők akár bíróság elé is vihetik az ügyet. Próbálják elérni a nyilvánosságra hozatalt, de a republikánusok többször is leszavazták őket. A jelentésről bővebben itt írtunk.)

Azt mondta, Moszkva tisztelettel viszonyul az amerikai nép választásához, és kész bárkivel együttműködni, akit 2020-ban elnökké választanak.

Fotó: Alekszej Nikolszkij/AFP

Putyin nem lát különösebb katonai feszültséget az északi sarkvidéken, bár a NATO nagyszabású hadgyakorlatokat tart a térségben, miközben Oroszország csak keleten, a szövetség felelősségi körén kívül rendez ilyeneket. Megint kifejezte Moszkva hajlandóságát arra, hogy az orosz katonai gépek bekapcsolt transzponderrel repüljenek a Balti-tenger fölött, ahogy azt 2016-ban Finnország kezdeményezte. Nehezményezte, hogy a NATO nem hajlandó erre.

Putyin a fórumon befektetőket hívott az éghajlatváltozás következtében megnyíló északi hajózási útvonal végkikötői, Murmanszk és Petropavlovszk-Kamcsatszkij infrastruktúrájának kiépítésére. Az áruforgalom ebben az irányban a tervek szerint a tavalyi 20 millióról 2025-re 80 millió tonnára nő majd meg, és Oroszország 2035-re 13 nehézjégtörővel rendelkezik majd, amiből 9 nukleáris meghajtású lesz – ígérte.

Azt mondta, Oroszország idén tervet fog elfogadni északi sarkvidéki területeinek és városainak 2035-ig szóló, átfogó fejlesztésére. Az orosz beruházások több mint 10 százaléka már ma is ebbe a régióba irányul, és ez a részarány a jövőben tovább növekszik, amihez az állam preferenciális támogatást nyújt majd – mondta.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a fórumon kifejezte Oroszország készségét arra, hogy támogatást nyújtson minden, az északi hajózási útvonalon haladó járműnek. Oroszország a térségben saját biztonságát kívánja szavatolni, és senkit sem fenyeget – mondta. Sürgette az északi sarkvidéki országok 2014-ben befagyasztott katonapolitikai párbeszédének felújítását (első lépésként szakértői szinten), szerinte minden, a régióval kapcsolatos kérdést kizárólag tárgyalásos úton lehet rendezni. Oroszország mint a legnagyobb kiterjedésű sarkvidéki övezettel rendelkező ország a térséget a béke, a konstruktív együttműködés és a jó szomszédság területének tekinti – mondta. (MTI)