A teljes foglalkoztatás megteremtése után Magyarországnak a legfejlettebb technológiák behozatalára van szüksége, Budapest érdekelt a minél szabadabb globális kereskedelemben, és abban, hogy kínai vállalatok befektessenek az országban – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a beszédében az Egy övezet, egy út együttműködés kereskedelmi fórumán Pekingben.

Elmondta, hogy Magyarország és Kína kapcsolatai sosem voltak olyan jók, mint most, és ennek súlyt ad az, hogy idén van a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok megteremtésének 70. évfordulója. Az MTI azt írja, hogy Szijjártó emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között ismerte el 1949-ben a Kínai Népköztársaságot.

Vagyis a Fidesz politikusa büszkén idézte fel, hogy Rákosi diktatúrája ismerte el elsőként Mao diktatúráját. (Korábban itt írtunk arról, hogy Orbánék hogyan szerettek bele Kínába, aminek előzőleg még rendszeresen bírálták a kommunista, elnyomó rendszerét.)

Szijjártó Péter arról beszélt, hogy Magyarország jellegzetes ország a közép-európai térségben, kicsi és nagyon nyitott a gazdasága, amit erősen befolyásolnak külső tényezők, például a külső befektetői környezet és az export. A magyar gazdaságban dimenzióváltás zajlik: „a Magyarországon készült” korszakát felváltja a „Magyarországon feltalált” korszaka. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon teljes a foglalkoztatás, ezért ma már nem az a legfőbb kérdés, hogy képes-e nagy számban új munkahelyeket teremteni, hanem az, hogy képes-e növelni a fejlett technológiák piaci részesedését. „A magyar gazdaságnak ezért valóban szüksége van arra, hogy a legfejlettebb technológiák érkezzenek az országba” – mondta.

Szerinte véget ért az a korszak, amikor a beruházások nyugatról keletre tartottak olcsó munkaerőt keresve, a világgazdasági változások iramát ma már legalább annyira diktálja a Kelet, mint a Nyugat. Magyarország ezért érdekelt a keleti nyitásban, abban, hogy a kínai vállalatok befektessenek Magyarországon, és hozzák az országba a legújabb technológiákat, amihez Magyarország meglehetősen vonzó környezetet teremt, a legalacsonyabb adókat veti ki az EU-ban, a társasági adó például egyszámjegyű, 9 százalékos, és rugalmasak a munkaügyi törvények is – mondta.

„Tekintettel arra, hogy Magyarország rendkívüli erőfeszítéseket tett a gazdaság versenyképességének növelésére, nincs mitől félnie, és teljes mértékben érdekelt a globális szabadkereskedelem megteremtésében. Ezért mindenféle akadályok, korlátozások és szankciók ellen vagyunk. Számunkra annál jobb, minél szabadabb a globális kereskedelem”

– mondta Szijjártó Péter. Magyarország ezért támogatja az Egy övezet, egy út nevű kezdeményezést is, ami megfelelő választ ad az új gazdasági korszak kihívásaira, és Magyarország büszke arra, hogy az EU-tagországok közül elsőként írta alá az Egy övezet, egy út kezdeményezésről szóló szándéknyilatkozatot – mondta.

A kezdeményezés sikere összhangban van Magyarország nemzeti érdekeivel és nemzeti stratégiájával, amit a keleti nyitás politikájának hívnak – mondta Szijjártó, aki szerint Magyarország az évtized elején fogalmazta meg ezt a stratégiát, amikor tudatosult benne, hogy a növekedés a jövőben „keletről fog érkezni”, és az volt a cél, hogy kereskedelmi partnerré és Kína befektetési célországává váljunk Közép-Európában.

Szijjártó szerint a stratégia sikerét mutatja, hogy Kína most Magyarország legnagyobb EU-n kívüli kereskedelmi partnere: tavaly a kereskedelmi forgalom rekordértékű, 8,7 milliárd dollár volt, a kínai cégek magyarországi befektetései pedig meghaladták a 4,2 milliárd dollárt.

Szijjártó pekingi látogatásán a két ország megállapodást írta alá, ami a jelenlegi kereskedelmi tendenciákhoz igazodva elhárítja az akadályokat a gazdasági együttműködés előtt – írja az MTI.

Németh Szilárd pedig szerdán azt tartotta fontosnak megosztani a követőivel, hogy megint pacalt ebédelt.