Az egész NER egyik legizgalmasabb kérdésével, Orbán Viktor miniszterelnök családjának meggazdagodásával foglalkozott 2016. decemberében a Hír TV – akkor éppen valódi újságírókkal dolgozó – Célpont című oknyomozó műsora.
Az adásban alapvetően arról volt szó, hogyan kerültek a magánkézbe különféle vidéki kastélyok, és hogy a vásárlók környékén rendre Orbán Viktor miniszterelnök lányának férje, Tiborcz István tűnt fel.
2016 elején a 444 írta meg először, hogy Tiborcz István fizette be a 100 ezer forintos illetéket a BDPST Zrt. bejegyzésekor, ennek a cégnek pedig kulcsszerepe volt az egyik legszebb magyar palota, a Schossberger bárói család turai kastélyának megszerzésében és más jelentős ingatlanüzletekben. A cég más szálon is kapcsolódott Tiborczhoz, de azt csak 2017 végén, egy Origónak adott interjúban ismerte el a miniszterelnök veje, hogy övé az ingatlanos vállalat jelentős része.
Nyilvánvalóan a magyar demokrácia egyik legfontosabb ügye, hogyan lesz a közvagyonból Orbán Viktor miniszterelnök családjának magánvagyona,
és 2016 decemberében, amikor a Hír Tv-s műsor készült, még sokkal szemérmesebb volt ebben az ügyben a NER, mint ma.
A Célpont stábja a kastélyvásárlások mögötti céghálót próbálta felfejteni, nem sok sikerrel. Hiába mentek le a vidéki helyszínekre, telefonáltak a céges elérhetőségeken, küldtek emailt a kérdéseikkel, senki nem akarta elárulni nekik, pontosan kihez vándorolnak a mesés kastélyok. Így aztán a stáb egyszer csak beállított az egyik érintett ingatlanos vállalkozás budapesti címére, ahol az iroda előterében a legnagyobb meglepetésükre Tiborcz Istvánba botlottak, mielőtt elhajtották őket. A ház előtt az utcán várakozva észrevették, hogy Tiborcz éppen távozik az épületből, a riporter utána szaladt, az operatőr pedig távolabbról vette, hogy a miniszterelnök veje mit és hogyan válaszol a neki feltett kérdésekre.
Az erről készült videót most azért nem tudom itt megmutatni, mert a Kúria szerint jogsértő volt. Egészen pontosan sértette Tiborcz István személyiségi jogait, azon belül is a képmáshoz és a hangfelvételhez fűződő jogát. Az ítélet lényege három pontban foglalható össze:
A Kúria döntésének könnyen az lehet az eredménye, hogy a jövőben még nehezebb lesz bemutatni, hogyan gazdagodnak az ország vezetői, hogyan reagálnak, amikor ezt valaki számon kéri rajtuk, illetve ezen keresztül azt, mit gondolnak a közvagyon és a saját magánvagyonuk viszonyáról.
Magyarországon nincsen olyan jogszabály, ami egyértelműen megszabná, hogy ki számít közszereplőnek, és a bíróságok hajlamosak szűken értelmezni ezt a kifejezést. Pedig a rendőrök fényképezését lehetővé tévő AB döntés elviekben megnyitná az utat, hogy az ilyen sajtóperekben az legyen a döntő szempont, hogy közügyekről tudósítanak-e, ne pedig az, hogy a bírói értelmezés szerint „közszereplő-e” a riport alanya, vagy „közszereplés” közben kérdezik-e az újságírók.
Tavaly Herczeg Márk gyűjtött össze néhány esetet itt a 444-en, hogy a NER különböző rendű és rangú figurái közül kikről próbálták már előadni, hogy nem közszereplők.
A szó köznyelvi értelmében mindenesetre
egészen biztosan közszereplőnek számít.
A Kúria mostani döntése Tiborcz nem-közszereplőségéről káros, a magyar nyilvánosságot korlátozó hivatkozási alap lehet a jövőben.
Nem nagyon életszerű az ítéletnek az a része sem, ami az utcán magánemberként sétáló Tiborcz Istvánról szól, akit nem nyilvános szereplése közben kérdezett az újságíró.
A miniszterelnök veje (és nem csak ő) a Magyarországon dolgozó újságírók számára elérhetetlen figura. A NER krémjével nem lehet „csak úgy” beszélni, nem válaszolnak a nekik mondjuk emailben feltett kérdésekre, a nyilvános rendezvényeken is gondosan elszeparálják őket, 100-ból 99 újságírónak egyszerűen esélye sincs olyan fizikai közelségbe kerülni velük, hogy egyáltalán feltehessenek egy kérdést.
Nem azért kérdez a Hír Tv riportere Tiborcztól az utcán, mert direkt ott szeretne, hanem mert nincs más választása. Ráadásul a stáb aligha sértette aránytalanul Tiborcz magánszféráját, nem a lakásába befotózva, vagy a gyerekei bölcsődéjénél faggatták, hanem az utcán, amikor kijött az irodájából.
Ha a Kúria azt mondja – márpedig azt mondja –, hogy a sajtó nem rohanhat oda Tiborcz Istvánhoz az utcán, hogy a vagyonosodásáról kérdezze, és adhatja le az erről készült felvételt, akkor ezzel azt mondja ki, hogy gyakorlatilag nem lehet kérdezni a vagyonáról Tiborcz Istvánt.
A felvétel legelején hallható, ahogy az újságíró bemutatkozik, és rögtön a Hír Tv munkatársaként azonosítja magát, a beszélgetésben egy ponton pedig Tiborcz maga is mondja, hogy „videóznak engem”. Még ha a kamera távolabbról is veszi őket, Tiborcznak pontosan kellett tudnia, hogy amit mond, az nyilvánosságra kerülhet, és akár kritika tárgya is lehet.
Az is nehezen értelmezhető, hogy a bíróság szerint a felvétel bemutatása többletinformációval nem szolgált, és a műsor hitelességéhez nem volt nélkülözhetetlen.
Tényleg nem hitelesebb egy videón bemutatni, ahogy Tiborcz az utcán reagált a kérdésekre, annál, hogy a műsorvezető mondjuk utólag felolvassa a miniszterelnök vejének szavait egy stúdióban?
Pont abból derül ki igazán érzékletesen, hogy Orbán Viktor veje mit gondol az őt cégügyekről kérdező újságíróról, és egyáltalán, a helyzetről, amiben őt valaki megpróbálja számonkérni, ahogyan mosolyogva mondja a riporternek, hogy majd felhívja, ha interjút akar adni, amilyen hangsúllyal visszakérdez, hogy az újságírónak mi köze a céges ügyeihez, vagy ahogyan egy ponton a riporter magánélete, férje után kezd érdeklődni.
A mostani, elmarasztaló ítélet nem a Hír Tv, hanem a 444 ellen született (bár az ő esetükben is ugyanilyen tartalmú döntést hozott a bíróság másodfokon). Minket azért perelt be Tiborcz, mert egy cikket írtunk a Célpont műsorának beharangozójáról
„Tiborcz nem örült nagyon, amikor a Hír TV megkérdezte tőle, hogy miért ő fizette a turai kastélyt megvásárló cég tulajának bejegyzési illetékét”
címmel, amiben néhány másodperc látható a Tiborcz Istvánról készült felvételből. Ez a Hír Tv-s felvétel volt jogsértő a Kúria szerint, ami a cikkbe ágyazva a 444-en is megjelent.
Tiborczot egyébként az ügyben Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája képviselte, a bírósági ítéleten maga Bajkai szerepel ügyintézőként. Őt tartják a legesélyesebbnek igazságügyi miniszternek, miután a májusi EP választás után Trócsányi László uniós biztos lesz.
Micsoda NER-előbújás! Teljes természetességgel ismeri el az Origónak, hogy övé a turai kastélyt megszerző cég. De elmondja azt is, hogy egyelőre nem tervez újabb kastélyvásárlást.
A miniszterelnök veje bakizott: maga fizette a 100 ezer forintos illetéket a kastélyt megvásárló kft. anyacégének bejegyzésekor. Ha ő áll a cég mögött, akkor egy dúsgazdag török üzletemberrel közös ingatlanos projektekbe is foghat.
Magyarország egyik leggazdagabb embere azt hiszi, hogy azért, mert már nem polgármester egy faluban, már nem is közszereplő. Sajnos ki kell ábrándítanunk.
Visszanézve igazán súlyos ez a sztori: miközben az ország Orbán Ráhel esküvői híreit falta, a háttérben már milliárdos biznisz pörgött. És a magyar hatóságok szerint minden rendben volt, hangfelvételek ide, egyszereplős közbeszerzések oda.