Mészáros Lőrinc bejelentette, hogy egyéb elfoglaltságai miatt azonnali hatállyal lemond a felcsúti polgármesterségről, és utódául a jelenlegi alpolgármestert, Mészáros Lászlót ajánlotta a szavazóknak. A Magyar Idők ezzel kapcsolatban azt írta:
„Az üzletember bízik abban, hogy visszavonulását követően nyugodtabb időszak következik a község életében, hiszen az ellenzéki sajtó Orbán Viktor miniszterelnökhöz kötődő barátsága miatt állandó nyomás alatt tartotta az önkormányzat működését, a képviselő-testületi üléseket, jelentősen megnehezítve ezzel a munkavégzést. Ahogyan Mészáros Lőrinc fogalmazott, abban bízik, lemondásával és közszereplői státusának megszűnésével az ilyen típusú érdeklődés is alábbhagy a községben.”
Közszereplő: Nem vagyok közszereplő
De ki kell ábrándítanunk a búcsúbeszéd nélkül az „üzleti életbe visszavonuló” M. Lőrinc magánszereplőt: bizony még mindig közszereplő, az ő esetében ugyanis ez nem csak annyin múlik, hogy néha benéz-e az önkormányzatba magyarul helyretenni vezető amerikai újságok riportereit. Persze nem ez az első ilyen jellegű tévedés a NER vezetőinek részéről:
- Habony Árpád, Orbán Viktor nem hivatalos tanácsadója évek óta képtelen belenyugodni abba a ténybe, amit már több bíróság is megerősített, vagyis hogy közszereplő.
- 2014-ben a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár is sérelmezte, hogy írtunk arról, hogy a vb-döntőn közel 1 milliárd néző láthatta a VIP-vendégek között, hiszen nem közszereplő.
- 2015-ben az állami hírügynökség megtagadta, hogy egy Tiborcz István cége utáni OLAF-nyomozásról szóló közleményt lehozzon, mondván: a miniszterelnök veje még ilyenkor sem közszereplő.
- Tavaly Andy Vajna kormánybiztos, akinek a verseny nélkül betermelt kaszinó- és állami hitelekkel megtámogatott tévéprofit-milliárdjai nemzetgazdasági érdeknek számítanak a kormány szemében, a feleségével pedig mindennap a bulvárlapok címlapjára tolják magukat, azzal érvelt a bíróságon, hogy ő nem közszereplő, ezért joga van a jó hírnevéhez.
- Januárban Kósa Lajos rokonairól derült ki, hogy látványosan gazdagodnak közpénzekből, de a miniszter és az MTI is úgy ítélte meg, hogy még ezekben az ügyekben sem számítanak közszereplőnek.
Aki úgy totyog, mint egy közszereplő, úgy hápog, mint egy közszereplő, és úgy néz ki, mint egy közszereplő, az valószínűleg egy közszereplő
A HVG egy tavalyi cikkében jól bemutatta, mitől számít valaki közszereplőnek. Azért fontos, hogy valaki közszereplő-e, mert a polgári törvénykönyv szerint az ő személyiségi jogaik védelme szűkebb, mint az egyszerű állampolgárnak. Az éppen hatalmon lévők politikai menedéknek tekintik a személyiségi jogokat, az ellenzék viszont a nagyobb nyilvánosságot szeretné: bővítené a közszereplők körét, a témákat pedig szaporítaná, hogy a közszereplők legyenek kötelesek tűrni a nekik nem kedvező információkat.
Arról, hogy ki a közszereplő, a magyar törvények nem adnak pontos meghatározást, egyedül a 2003-as ügynöktörvény ír ilyesmiről: közszereplő „az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította”. De ez a meghatározás csak az ügynöktörvényre kötelező, más jogterületen nem kell figyelembe venni.
A 2014-es Ptk. nem is közszereplőkről, hanem közéleti szereplőkről ír, de nem határozza meg pontosan, kik ezek. A Kúria egy büntetőügyben 2015-ben azt mondta ki, „a közszereplő fogalmát – speciális, büntetőjogi értelemben – jogszabály nem határozza meg. A fogalom nem azonosítható a polgári jogban ismert úgynevezett nyilvános közszerepléssel, illetve közéleti szerepléssel”, de az ügynöktörvény meghatározásával sem. Azaz jelenleg vannak olyanok, akik nyilvánvalóan közszereplők, mint például a kormány tagjai vagy a parlamenti képviselők, de a teljes kör csak a bírói gyakorlat alapján, egyes ítéletekkel fog egyre inkább kirajzolódni.
Amikor például Habony Árpád perelt a Jobbik „Ők lopnak” feliratú plakátjai miatt, és arra hivatkozott, hogy nem közszereplő, első fokon úgy határoztak, hogy Habony igenis közszereplő, többek között azért, mert médiatulajdonos, akinek a cégeihez állami pénzek kerülnek, továbbá szerződéssel nem rendelkező politikai tanácsadó, akinek valamilyen ráhatása mindenképpen van a közügyekre. „Nem attól közszereplő valaki, hogy a nyilvánosság elé lép, hanem hogy olyan tevékenységet végez, ami egyértelműen azzá teszi” – hangzott el az indoklásban.
A HVG cikke szerint egyre inkább az a felfogás nyer teret, hogy az érintett saját szerepfelfogásától, valós tevékenységétől függ, hogy közéleti szereplő-e, vagyis aki bloggerként politikáról ír, vagy művész/tudós, aki rendszeresen ír vagy beszél közéletről, ugyanúgy közszereplő lehet, mint egy választott képviselő. Sőt egy celeb is közéleti szereplő, ha önként mutogatja magát a nézőknek. Az a kérdés, hogy nekik, illetve a hozzátartozóiknak, meddig kell tűrniük.
Public Enemy Figure No. 1
A fentieket figyelembe véve – a teljesség igénye nélkül – nézzük meg, mit tudunk Mészáros Lőrincről:
-
Felcsút polgármestere,
- Orbán Viktor egykori iskolatársa, barátja, a miniszterelnök apjának egyik bérlője,
- az Orbán Viktor telkén alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány kuratóriumának elnöke és
a horvátországi Eszék futballklubjának társtulajdonosa,
- Magyarország 5. leggazdagabb és 8. legbefolyásosabb embere, akinél a magyar gazdaságtörténetben még senki sem gazdagodott meg gyorsabban,
- mezőgazdász,
- állattenyésztő,
- gyártulajdonos,
- bankár,
- a világ legjobban teljesítő részvényét produkáló alapkezelő tulajdonosa,
- ingatlanfejlesztő,
- alkuszbirodalom-tulajdonos,
- borász,
- övé egy csomó kemping és szálloda a Balatonnál,
- erőmű-tulajdonosként a Mátra-alja legnagyobb munkaadója,
- vasútmágnás,
- több mint 200 sajtótermék tulajdonosaként az ország egyik legnagyobb médiamogulja, saját rádióval, tévével (aminek az igazgatósági elnöke a felesége).
Tehát Magyarországon nagyon kevés ember van, aki Mészáros Lőrincnél közszereplőbb közszereplő lenne. A polgármesteri szék feladásával nem remélheti, hogy innentől senki sem fogja feltenni neki a nagy kérdést: hol a pénz?