Irán elleni haditerveket rendelt a Fehér Ház

120 ezer amerikai katona térségbe vezénylésével számol legfrissebb, Iránnal kapcsolatos terveiben az amerikai védelmi minisztérium, írja értesülései alapján a New York Times. Ez már az a nagyságrend, amivel annak idején, 2003-ban az amerikai haderő lerohanta és legyőzte Irakot. A lap értesülései szerint az amerikai hadvezetés május 9-én tárgyalta át a terveket, a megbeszélésen az időközben védelmi miniszternek jelölt, akkor még csak ügyvivőként dolgozó Patrick Shanahan mellett Joseph Dunford, az egységes vezérkar főnöke; Gina Haspel, a CIA igazgatója; Dan Coats, a nemzeti hírszerzési igazgató; és John Bolton, Donald Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója is részt vett.

A USS Abraham Lincoln repülőhordozó támadóharccsoportjának kísérőhajói 2019. május 9-én kelltek át a Szuezi-csatornán.Fotó: DARION CHANELLE TRIPLETT/AFP

Utóbbi már George W. Bush kormányzása idején is rendszeresen háborút akart indítani Irán ellen, de tanácsait még az Irakot mondvacsinált indokokkal lerohanó elnök is semmibe vette. De most Trump révén újra tűzközelbe került, és újra felmelegítette régi álmát, Irán lerohanását. Hogy Bolton mennyire megszállottan akarja ezt, arra talán az a tavalyi eset a legjobb példa, aminek a másik szereplője Trump volt védelmi minisztere, Jim Mattis volt. Mattist Barack Obama annak idején azért váltotta le idő előtt az amerikai Középső Parancsnokság éléről, mert mániájává vált az Irán elleni háború. Mégis, amikor a nemrég kinevezett Bolton egy egészen jelentéktelen iráni provokációra - iraki síita fegyveresek három aknagránátot lőttek be az amerikaiak bagdadi nagykövetségének üres udvarára - válaszul katonai csapásra kért terveket a Pentagontól, Mattis és beosztottjai határozottan visszautasították a kérését.

Bolton most tehát újra haditervek kidolgozását kérte Irán ellen, pedig az amerikai hírszerzés még április végén is úgy vélte, hogy Iránnak nincsenek rövid távon olyan vágyai, hogy összetűzést provokáljon. Ahogy attól se kell különösebben tartani, hogy rövid időn belül atomfegyvere lehet, még ha válaszul az amerikai kardcsörtetésre az ország bejelentette, hogy egy évvel Trump egyoldalú döntése után ők maguk is kivonnák magukat a még Obamával kötött atomalku egyes rendelkezései alól. Mivel azonban az alku értelmében Irán átadta addig dúsított uránkészletei 97 százalékát, még a bombagyártáshoz megfelelő mennyiségű hasadóanyag előállítása is évekbe telne.

Mégis, alig egy héttel később, május 5-én Bolton bejelentette, hogy az Egyesült Államok a Perzsa-(Arab-)öböl térségébe vezényel egy támadó hordozóharccsoportot és egy bombázóharccsoportot is. Mindezt azóta se részletezett, valószínűleg izraeli forrásból származó hírszerzési értesülésekre alapozva, melyek szerint Irán amerikai erők elleni támadásokra készíti fel proxyjait, vagyis azokat az iraki, szíriai és líbiai csoportokat, melyek Teherán támogatását élvezik.

Az amerikai külpolitika az elmúlt években elég zavaros üzeneteket küld arról, hogyan is képzeli a régió jövőjét és saját szerepét a térségben. Barack Obama 2011-re javarészt kivonta a csapatokat Irakból, Donald Trump pedig tavaly év végén jelentette be a szíriai misszió feladását, és közben Afganisztán otthagyása is évek óta téma. Az aktuális amerikai nemzetbiztonsági stratégia is másodlagos fontosságú területnek minősíti a térséget, fókuszában újra a nagyhatalmi versengés, Oroszország és főként Kína előretörésének megakadályozása áll.

Ugyanakkor ezzel párhuzamosan Trump felmondta az Iránnal kötött megállapodást, Bolton pedig már-már egzisztenciális fenyegetésnek próbálja beállítani az országot, aminek egyik hivatalos fegyveres alakulatát, az Iráni Forradalmi Gárdát Trump saját kormánya ellenkezése ellenére rendhagyó módon terrorista szervezetnek minősítette.

A Timesnak nevük elhallgatását kérve nyilatkozó nemzetbiztonsági tisztviselők szerint az ellentmondó üzenetek valóban felbátoríthatták Iránt, hiszen Trump megnyilatkozásaiból és döntéseiből joggal következtethettek rá, hogy az Egyesült Államoknak nincs nagy étvágya egy újabb közel-keleti háborúra. Az elmúlt napokban például több szaúdi olajtankert is támadás ért az öbölben, ezeket a támadásokat az amerikai illetékesek Iránnak tulajdonítják - még ha Irán hivatalosan "sajnálatos incidensekről" is beszél.

Az amerikaiak európai szövetségeseit is összezavarták az amerikai lépések. Az atomalkut 2015-ben Irán nem csupán az Egyesült Államokkal, hanem az EU-val is kötötte, az európai hatalmak Trump tavalyi, egyoldalú döntése után a maguk részéről igyekeztek rábírni Iránt, hogy ettől függetlenül tartsa be a megállapodást. Most meg attól tartanak, hogy az Egyesült Államok akár véletlenül is eszkalálhatja a konfliktust. "Nagyon aggaszt minket annak a kockázata, hogy akár véletlenül is kirobbanhat egy konfliktus, amit valójában egyik fél sem akar" - mondta például Jeremy Hunt brit külügyminiszter, miután találkozott Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.