Avatáson vett részt Orbán Viktor a múlt héten. Nem egy kész projektet adott át, hanem a  ZalaZONE járműipari tesztpályának az első részét, dehát valamit át kellett gyorsan adni a kampányban. A mesteri magyarázat ez volt:

„Az első fázist fogjuk átadni. Ez egy rémálma egy politikusnak, amikor megjelenik egy átadáson, és a munka nincs elvégezve. Itt most a valóság az, hogy minden időben elkészült, csak két fázisra bontottuk a beruházást.”

A kampányolás mellett a tesztpályáról is esett pár szó. Nem is akárhogy:  

„A mai napon ez a járműipari stratégia egy újabb elemmel gazdagodik, amelynek a beruházási forrásait a magyar költségvetés biztosította mindösszesen 45 milliárd forintból. 

Azt majd a biztos úrtól kérem, hogy itt álljon is meg lehetőleg ez a költség, mert manapság az építőipari áremelkedésre hivatkozva minden beruházás végső száma jelentősen eltér a kezdeti számoktól. Kérem a biztos urat, hogy legyen kedves, ettől a sokktól Varga pénzügyminiszter urat kímélje meg.”

A leírt szövegből nem derül ki, mennyire értékelték a jelenlévők a kormányfő humorát, videón pedig nincs meg a jelenet, ahogy az elsőütemes átadáson jelenlévő Mészáros Lőrinc is bólogat a kormányfő szavaira. 

Természetesen a tesztpálya építésében is van Mészáros-érdekeltség: a ZÁÉV. 

A cég akkor kapta meg a 2,8 milliárdos munkát, amikor papíron még nem volt Mészáros Lőrincé, csak nagyon hasított a közbeszerzéseken. A tesztpálya kiszolgáló és technikai épületének tervezésére és kivitelezésére nyertek el 2,3 milliárd forintot. Hogy ez több volt-e vagy kevesebb a tervezettnél, azt azért nem tudni, mert a tendereket kiíró és lebonyolító, állami kézben lévő Autóipari Próbapálya Zala Kft. rendre egyszerűen üresen hagyja azt a részt, ahol az eredetileg tervezett árat kellene feltüntetni. 

A tesztpályán a legnagyobb munkákat eddig az új Közgép, a Duna Aszfalt kapta. Ennek tulajdonosa a Mészáros Lőrinccel szorosan összefonódó Szíjj László. A Duna Aszfalt eddig három szerződést kötött a tesztpályára: előkészítő kivitelezési munkákra eredetileg 3,3 milliárd forint (de módosítótták 3,7 milliárdra), egy keretmegállapodás építési munkákra a Szabadics Zrt.-vel közösen 14,8 milliárdról, valamint szintén a Szabadics Zrt.-vel közösen „DP, HC, BP, RR, CAV, valamint ezek egyes összekötő és kiszolgáló útjai, csapadékelvezetése és a kapcsolódó közlekedési és közmű építési munkák kivitelezésére” 8,7 milliárd. Hogy mennyi lett volt az eredetileg tervezett ár, azt nem írták bele a közbeszerzési értesítőbe. 

Az biztos, hogy két éve az alapkőletételen Orbán Viktor még 40 milliárd forintos költségről beszélt, most már 45 milliárdról volt szó. (2017-ben éppen nem volt kampány, de Orbán Viktor az alapkőletételen is arról beszélt, hogy „magyar Magyarországot akarunk, a mi munkaerő-tartalékainkat akarjuk mozgósítani, nem akarunk bevándorlókat, migránsokat”. 

A tesztpálya második fázisa a tervek szerint 2020-ig épül meg.

Orbán viccesnek szánt megjegyezése, hogy „manapság az építőipari áremelkedésre hivatkozva minden beruházás végső száma jelentősen eltér a kezdeti számoktól”, amivel sokkolni lehet Varga Mihályt, valóban általánossá vált. Ha már ott volt Mészáros Lőrinc, nézzük az ő cégeit. Tavaly októberben számoltuk ki, hogy 

Mészáros cégei 96 milliárd forintos felárral vállalták el a közbeszerzéses munkákat.

Azóta tovább meghaladta a 100 milliárd forintot - az Orbán szavait használva - kezdeti és a végső szám különbözete a Mészáros-féle közbeszerzéseknél.  

Itt van például a Tisza-Túr tározó építése. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 19 milliárdra lőtte be az uniós forrásból finanszírozott munkák ellenértékét. Áprilisban derült ki, hogy Mészáros cége a KE-VÍZ 21 Zrt.-vel közösen 7 milliárd forintos felárral, 26 milliárdért nyerte el a megbízást. 

Szintén áprilisban jelent meg a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer kivitelezésére kiírt pályázat eredménye. Hatmilliárd lett félretéve az uniós pénzből finanszírozott projektre, kevésnek bizonyult, a Mészáros és Mészáros a West Hungária BAU-val közösen 10 milliárdos szerződést írt alá. A farmosi és a döbröközi szennyvíztisztító-projektekből is összejött még majdnem egy plusz milliárd. 

A ZÁÉV - amelyik a zalaegerszegi tesztpályaépítésben is benne van - az Újpest jég- és curlingcsarnokát építi, duplaáron: 2,2 milliárd forint helyett 4,6 milliárd forintért. Az új Néprajzi Múzeum építését a Magyar Építővel közösen úgy kapták meg 26 milliárd forintért, hogy a tájékoztatóban nem tüntették fel, mennyi volt az épületre szánt eredeti ár. 

Mészáros vasútépítési cége, az R-Kord például nemhogy annyiért nem vállalta el az „Érd - Érd alsó összekötő vágány és kapcsolódó létesítmények kivitelezési munkáit”, amennyit arra szántak, de a duplája is kevés volt. Az eredetileg tervezett ár 3,8 milliárd forint volt, végül 8,6 milliárdért csaptak egymás kezébe a felek, Mészárosék a V Híddal konzorciumban, állami részről a NIF Zrt - derült ki novemberben. 

Mészáros gyerekeinek a cége, a Fejér B.Á.L. is előszeretettel tolja felfelé az árakat a közbeszerzéseken. Csak Érden most tavasszal három olyan munkájuk is volt (iskolafelújítások, köznevelési centrum építése), amire eredetileg 11,3 milliárdot szántak, de a Fejér B.Á.L. végül jóval magasabb összegről, 17,4 milliárd forintról kötött szerződést. 

Mészáros RM International Zrt. nevű cége ugrásra készen várja, hogy kiderüljön, mekkora munka jut neki a Budapest-Belgrád vasútvonal megújításából, ami minden idők legnagyobb, nagyjából 750 milliárd forintos magyar vasútépítési projektje lesz.

Erről a Fidesz azt mondta: “Itt nem a tulajdonosi háttéren van a hangsúly. hanem a cégek felkészültségén és azon a vállaláson, amit a beruházás érdekében tesznek.”