Vucic: A KFOR magyar tagjai közbe akartak lépni Koszovóban, de a parancsnok visszahívta őket, mondván, korrupció elleni harcról van szó

Legalább huszonhárom koszovói szerbet és bosnyákot, köztük rendőröket fogott el szervezett bűnözés gyanújával a Rosu koszovói különleges rendőri alakulat kedden Észak-Koszovóban. A koszovói elnök a szervezett bűnözés elleni harc támogatására szólított fel, míg a szerb elnök közölte: ha szerbek is veszélybe kerülnek, Belgrád lépni fog.

A helyszíni beszámolók szerint a Rosu akciója idején több helyen lövöldözés volt, ketten megsebesültek. A koszovói hatóságok szerint hónapok óta tartó nyomozás eredményeként csaptak le az egyebek mellett szervezett bűnözéssel, csempészettel és illegális kereskedelemmel gyanúsított szerbekre. Marko Djuric, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője szerint azonban nem bűnügyi eseményről, inkább megfélemlítésről van szó, az albánok így akarják rettegésben tartani és elűzni otthonából a kisszámú koszovói szerbséget.

A koszovói rendőrség ellenállásba ütközött, a szerbek Zubin Potokban például barikádokat állítottak, hogy megakadályozzák egy helyi szerb rendőrségi vezető elfogását. A Rosu áttört az útzárlaton, és elfogta a gyanúsítottat.

Hashim Thaci koszovói elnök arra szólította fel a koszovói szerbeket, hogy ne szálljanak szembe a rendőrséggel, maradjanak nyugodtak, és segítsék a hatóságok szervezett bűnözés elleni harcát, ami Koszovó EU-csatlakozásának egyik feltétele. A koszovói államfő közölte: az illegális cselekmények elkövetői rács mögé fognak kerülni, az akció nem egyes nemzetiségek, hanem bűnözők ellen irányult. Ramush Haradinaj kormányfő arra kérte Belgrádot, ne ássa alá a bűnözés elleni harcot.

Aleksandar Vucic szerb elnök teljes harckészültségbe helyezte a hadsereget, összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, és felhívta az EU figyelmét arra, hogy Szerbia cselekedni fog, ha a Rosu tagjai nem hagyják el Észak-Koszovót. Azt mondta, azért helyezte teljes harckészültségbe a hadsereget, hogy szükség esetén – vagyis ha a koszovói szerbek veszélybe kerülnek – Belgrád azonnal tudjon reagálni. Szerinte az sem lehetetlen, hogy a koszovóiak a dél-szerbiai Kopaonik-hegységnél akarják majd meghúzni a szerb-koszovói határt, de Szerbia ezt meg fogja akadályozni, és a helyzet súlyosbodása esetén Belgrád megvédi a szerb nemzetet, és győzni fog. A felvetett határmódosításról azt mondta, Hashim Thachi koszovói államfő a múlt hét végén újra felvetette Koszovó és Albánia egyesülésének, Nagy-Albánia létrehozásának lehetőségét, így voltaképpen az albán határ húzódna a Kopaoniknál.

Vucic a tévés beszédében kitért arra is, hogy meg nem erősített információk szerint a koszovói rendőrök megvertek és előállítottak egy orosz állampolgárt is: Mihail Krasznoscsenkov az ENSZ koszovói békefenntartó missziójának (UNMIK) tagjaként tartózkodik Koszovóban, Vucic szerint őt azért fogták el az albánok, hogy jó pontokat szerezzenek azoknál, akik jóváhagyták akciójukat. Arra nem tért ki, hogy pontosan kikre gondol, de feltételezhetően az USA-ra és a NATO-ra utalt, mert korábban többször is hangoztatta, hogy a koszovói albánok lépései mögött az amerikaiak állnak.

A KFOR, vagyis a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő parancsnoka, Vincenzo Grasso megerősítette, hogy a koszovói rendőrség a pristinai ügyészség utasítására tartóztatja le egy szervezett bűnözéssel gyanúsított csoport tagjait, de az akció nemcsak a szerbek lakta Észak-Koszovóban, hanem Koszovó teljes területén zajlik, és nem a szerbek ellen irányul.

Aleksandar Vucic arról is beszélt, hogy a KFOR magyar tagjai közbe akartak lépni, de a parancsnok visszahívta őket azzal az indokkal, hogy korrupció elleni harcról van szó.

Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Aleksandar Vucic szerb államfõ munkavacsorája Palicson 2019. április 14-én.Fotó: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI/MTVA

Koszovó, Szerbia egykori déli tartománya 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él. A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a szóban forgó különleges rendőrségi egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, és azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba. (MTI)