A főleg Budapesten jellemző kilakoltatási hullám miatt több ellenzéki képviselő is próbálja elérni, hogy ne fordulhasson elő olyan helyzet, amikor egy családot utcára tesznek, majd emiatt elszakítják a gyerekeket a szüleiktől, és állami gondozásba veszik őket.

A

a gyermekes családok hajléktalanságának a megelőzéséhez szükséges egyes törvénymódosításokról

címmel törvényjavaslat is született a témában, amit együtt nyújtott be Szabó Timea (Párbeszéd), Burány Sándor (Párbeszéd), Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd), Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd), Tordai Bence (Párbeszéd) Csárdi Antal (LMP), Szabó Szabolcs (független), Szél Bernadett (független).

Az országgyűlés népjóléti bizottsága ma tárgyalt a javaslatról, ami lényegében megtiltotta volna, hogy úgy lakoltassanak ki gyerekes családokat, hogy nem gondoskodnak az elhelyezésükről. Az ülésen beszélt volna a Város Mindenkié Mozgalom alapítója, Misetics Bálint, de őt nem engedték szóhoz jutni, a Fideszes többség megszavazta a törvény bizottsági vitájának gyorsított lezárását, majd elutasították, hogy egyáltalán a parlament elé kerüljön a javaslat.

A Fidesz nettó politikai döntést hozott, érzéketlenül rengeteg ember problémájára. Az elhúzódó vitában sem tudták megindokolni, miért utasítják el a javaslatot

- mondta a 444-nek az ülés után Szél Bernadett független országgyűlési képviselő.

Szél egyébként 2010-ig visszamenőleg megpróbálta kideríteni, hogy hány alkalommal fordult elő, hogy egy család kilakoltatása miatt a gyerekek állami gondozásba kerültek, ennek érdekében idén április 18-án kérdéseket küldött Budapest Főváros Kormányhivatalának.

Onnan néhány nappal később május 3-án, azt válaszolták neki, hogy a kért adatok náluk nem léteznek:

„Tekintettel arra, hogy a gyermekvédelmi tárgyú jogszabályok a kért adatkörre vonatkozó nyilvántartási kötelezettséget nem írnak elő, a Kormányhivatal nem rendelkezik adattal arra vonatkozóan, hogy a kerületi hivatalainak gyámügyi osztályai (kerületi gyámhivatalok) hány esetben kaptak értesítést kilakoltatásról, és hány esetben történt gyámhivatali beavatkozás, illetőleg hány esetben kerültek gyámság alá kilakoltatott családok gyermekei 2010. és 2018. között.”

Szél nem adta fel, és a kerületi kormányhivatalokhoz fordult, hiszen a neki küldött hivatalos válasz is arra utal, hogy ha a központban nem is, ott esetleg nyilván tartják, hogy hány gyerek került állami gondozásba kilakoltatás miatt.

Május 7-én viszont, amikor Szél a kerületi hivatalokhoz fordult, valaki úgy tűnik értesítette a Budapest Főváros Kormányhivatalát (ahol pár nappal korábban elhajtották a politikust), hogy az ellenzéki képviselő a kilakoltatásokkal és az állami gondozással kapcsolatos adatokat kér a kerületektől.

A fővárosi kormányhivatal, ezután levelet küldtek a kerületi hivataloknak, hogy azok ne válaszoljanak Szél adatkérésére:

Tájékoztatom Hivatalvezető Asszonyt / Urat, hogy az adatigénylésre központi válasz kerül előkészítésre, így további felsővezetői iránymutatásig kérem, hogy az adatigénylést ne teljesítsék!

A levél így folytatódik:

Továbbá kérem, hogy a rendelkezésre álló adatokat kigyűjteni és a kozadat@****.gov.hu email címre 2019 május 21. kedd munkaidő végéig meküldeni szíveskedjen!

Első ránézésre ez lehetne egyébként az ellenzéki képviselő munkáját segíteni igyekvő belső email is: a kormánymegbízott, aki korábban nagyon szeretett volna, de nem tudott válaszolni a kérdésekre, most összegyűjti a különböző hivataloktól a Szél által kért adatokat, hogy aztán azokat egyben küldje le a politikusnak.

Nem ez történt.

A Fővárosi Kormányhivatal vezetője május 22-én újabb levelet küldött Széll Bernadettnek, amiben lényegében tájékoztatja, hogy az általa kért adatokat nem vezetik a kerületekben sem, és őket nem lehet arra kötelezni, hogy ilyen számokkal előálljanak.

Ezt a levelet a Fővárosi Kormányhivatal vezetője már azután küldte az ellenzéki politikusnak, hogy utasította a kerületeket, hogy azok ne válaszoljanak Szélnek, majd május 21-i határidővel bekérte az adatokat, amiről a képviselőnek küldött levelében azt írja, hogy nem is vezetik őket.

Szél szerint ebben az esetben felmerül a hivatali visszaélés gyanúja.

„A meglévő adatok visszatartása esetén a kormányhivatal büntetőjogilag perelhető és ezt fogom tenni, de előtte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulok állásfoglalást kérve. Ezen kívül követelem a kormányhivataltól hogy azonnal hozza nyilvánosságra a május 21-ig bekért adatokat. Elfogadhatatlan az, hogy nem lehet tudni, hány család szakadt szét, hány gyermek került ki a családból a lakhatás elvesztése miatt. Az ombudsman válaszát is várjuk: írásbeli kérdést nyújtottam be hozza, hogy nem ütközik-e alaptörvénybe az, hogy adatok hiányában nem tudjuk ellenőrizni a gyermekek jogainak érvényesülését.”