Pár hete Oakland lett az első város Kalifornia államban, és Denver után a második az Egyesült Államokban, ami gyakorlatilag dekriminalizálta a varázsgombát. Az oaklandi döntésben nagy szerepe volt annak, hogy tavaly októberben Carlos Plazola öt órára bezárta magát a hálószobájába, és teát kortyolgatva elrágott 5 gramm varázsgombát, miközben az unokatestvére őrt állt az ajtónál.

A Los Angeles Times azt írta, Plazola először fogyasztott pszilocibintartalmú gombát, és nagyon megérintette, olyan gondolatai támadtak, amiket korábban elképzelni sem tudott. A politikus, szervező és ingatlanfejlesztő férfi tavaly lett 50 éves, és eléggé unta magát, hiába jógázott és meditált, gyakran érezte magát mentálisan blokkoltnak. Aztán elolvasta Michael Pollan pszichedelikus szerekről szóló tavalyi bestsellerét, és úgy döntött, kipróbálja a gombát.

A lapnak azt mondta, azóta megszállottja volt a halandóságnak és a végtelennek, amióta 7 éves korában egy rokona halála után azt mondták neki, hogy örökké a mennyországban fog élni. Azóta mindig úgy érezte magát, mint aki fél lábbal a sírban van. A gombázás után viszont megértette ennek a jelentőségét, és belátta, hogy „a félelem függője”. A felesége szerint a férfi azóta jószívűbb, a gyerekei pedig azt mondják, olyan mint egy barát.

Ez a trip azért vált fontossá, mert Plazolának jók az összeköttetései az oaklandi városi tanáccsal, ahol egy korábbi elnök idején kabinetfőnökként dolgozott. Összehívott botanikusokat, terapeutákat meg olyanokat, akik gyógyászati vagy spirituális okokból természetes hallucinogént használnak, és megalapították a Decriminalize Nature Oakland nevű szervezetet, ami megírta a rendeletet, és sikeresen lobbizott az elfogadásáért.

A pszichedelikus drogok pártolói is meg vannak lepődve, hogy milyen gyorsan nő a támogatottságuk: míg a marihuánát csak évtizedek után sikerült legalizálni, a pszichedelikus szerek legalizációját csak mostanában kezdték el komolyabban kezdeményezni, és rögtön két nagyvárosban is sikerrel jártak.

A varázsgombát fél évszázada minősítették illegálisnak, és azt állították, „nincs gyógyászati haszna”, de az utóbbi években elkezdték felfedezni a pszilocibin jótékony hatásait például a depresszió kezelésében, rengeteg kutatás folyik a témában. A Johns Hopkins Egyetem tudósai nemrég javasolták, hogy a pszilocibint a gyógyszerek besorolásánál az I-es kategóriából, ahova azok a szerek kerülnek, amiknek nincs ismert gyógyászati előnyük, tegyék át a IV-esbe, ahol például az altatók is vannak.

Denverben, Colorado legnagyobb városában májusban népszavazáson döntöttek a pszilocibintartalmú, hallucinogén varázsgombák dekriminalizációjáról. A szavazás nagyon szorosan alakult, az első részeredmények alapján úgy tűnt, a kezdeményezés elbukik, de végül minimális, 51 százalékos többségbe kerültek azok, akik eltörölnék a gombázás büntethetőségét. A helyi önkormányzat innentől semmilyen erőforrást nem fordíthat arra, hogy 21 éven felüli, gombafogyasztáson kapott polgárok ellen büntetőeljárást folytasson, a gombázók üldözése a leghátrább sorolt dolog a rendőrség prioritáslistáján. Az új szabályozás hatásairól 2021 elején a tapasztalatokon alapuló jelentést kell készíteni.

Oaklandben könnyebb volt a helyzet: a városi tanács június 4-én egyhangúlag elfogadta a rendeletet, ami nemcsak a varázsgombát dekriminalizálta – vagyis sorolta a leghátrább a rendőrség feladatai között a használat, birtoklás, termesztés vagy terjesztés miatti eljárásokat –, hanem egy sor másik pszichoaktív növényt is és összetevőt is, mint a pejotlt, az ibogát és az ayahuascát.

Az oaklandi állásfoglalás a dekriminalizált pszichedelikus szereket úgy határozza meg, mint „az egyén és a közösség szemszögéből tiszteletet érdemlő növények, gombák és természetes anyagok teljes spektruma, ami személyes és lelki jólétet inspirálhat, pszichológiai és fizikai jólét javára válhat, és visszaállíthatja az emberek elidegeníthetetlen és közvetlen kapcsolatát a természettel”. A rendelet csak növényi alapú szereket dekriminalizált, az olyan szintetikus szerek fogyasztása, mint az MDMA vagy az LSD, állami és szövetségi szinten is illegális maradt.

Az új rendelet potenciálisan az enteogén (vagyis vallási víziókat keltő, képzelgéseket kiváltó, tudatmódosító hatású) növények legális kereskedelmét is eredményezheti. De a Decriminalize Nature Oakland ezt ellenzi, inkább azt szeretnék, ha a város gombázásra alkalmas helyeket hozna létre, illetve kivinné azokhoz a betegekhez, akik nem tudják elhagyni az otthonukat. Azt mondják, ennek nem szabadna a pénzről szólnia, mert az vezetett, az opioidfüggőségi járványhoz és a szörnyű egészségügyi rendszerhez is. (Azért sem alaptalan a félelmük, mert úgy tűnik, egy amerikai házaspár cége monopóliumot szerezne a varázsgombapiacon: 38 millió dollárnyi tőkével, nem teljesen tiszta módszerekkel dolgozik azon, hogy első legyen a még nem is létező piacon.)

Charles Grob, az UCLA egyik pszichiátere, aki a pszichedelikus anyagokat negyed évszázada tanulmányozza, azt mondta, nem örülne, ha a pszichedelikus kutatásokat eltérítenék a dekriminalizációs intézkedések. Szerinte nem lenne jó, ha begombázott emberek sétálnának a forgalmas utcákon, inkább csendes zárt terekben kellene fogyasztaniuk, ideális esetben egy tiszta megfigyelővel.

Kaliforniában egy Decriminalize California nevű szervezet 2018-ban a varázsgomba állami szintű legalizálásáról szóló népszavazást próbált kiíratni, de nem sikerült, a hollywoodi központú kampányiroda 2020-ban próbálkozik legközelebb. Mint mondták: „Ha megszerzed Kaliforniát, azzal az egész USA-hoz szólhatsz. És ha végül az Egyesült Államok megfordul, az egész világ követni fogja. Gyakorlatilag bármelyik állam jó jelölt, ahol relatíve jól megvannak a fűvel.” (LA Times)