50 éve, Richard Nixon elnöksége alatt a varázsgombát illegálisnak minősítették, és azt állították, „nincs gyógyászati haszna”. De az utóbbi években elkezdték felfedezni a varázsgomba hatóanyaga, a pszilocibin jótékony hatásait például a depresszió kezelésében, és végre további rengeteg kutatás folyik, aminek a következményeként Kaliforniában már az is felmerült, hogy a marihuána után a varázsgombát is legalizálnák.

A Quartz most arról ír, hogy egy kis, furcsa cég már fel is fedezte a leendő piaci rést, és az élére állt a kezdeményezésnek, hogy lehessen előállítani varázsgombából gyógyszerészeti termékeket. De a hallucinogénszakértők szerint a cég valójában az iparágat akarja leuralni.

A 2016-ban alapított Compass Pathways az első legális pszilocibinellátóként pozicionálja magát. A közelmúltban óriási klinikai kutatást indított Európában és Észak-Amerikában, hogy a kábítószert depresszió kezelésére tesztelje. A cég kutatása a múlt hónapban pedig „úttörő terápiás besorolást” kapott az amerikai Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivataltól (FDA), aminek köszönhetően a gyógyszer-fejlesztési folyamatot nagyon megkönnyítették, vagyis a cég messze leelőzheti a területen dolgozó többi intézményt. A Compass Pathways nemrég szabadalmakat is bejegyeztetett, amivel szintén versenyelőnybe kerülhet: mivel sok pszilocibinkutatás folyt már, a törvény szerint az összetevőket nem szabadalmazhatják, de egy új termelési eljárást már lehet. Ez a gyógyszeriparban nem szokatlan, de a pszichedelikus szereknél igen.

A pszilocibint korábban orvosi felhasználásra szánták, nem rekreációs céllal, mint a füvet jelenleg az USA-ban, és a legnagyobb kísérletek is alig több mint egy tucat alanyt vizsgáltak. A Compass 216 pácienssel kb. 15 helyszínen folytatott kísérletei messze felülmúlják az eddigi kutatásokat, miközben szakemberek szerint a kapszulával beadott gyógyszeres kezelés mellé nem társul elég hangsúlyos terápiás tréning, ami nem elég biztonságos.

A cikk szerint a Compass előtt a tulajdonos házaspárnak, George Goldsmith-nek (aki korábban addig illegális gyógyszerek engedélyeztetésén dolgozott) és Ekaterina Malievskaiának (aki Oroszországban és New Yorkban tanult orvostudományt) nem volt tapasztalatuk a pszilocibinkutatásban vagy a gyógyszeriparban. Az előnyük az, hogy 38 millió dollárt fektettek a cégbe olyanok, mint a szilícium-völgyi libertárius Peter Thiel vagy a korábbi Wall Street-i vezetőből lett kriptovaluta-befektető Mike Novogratz. A Quartz próbált a befektetőkkel és a két tulajdonossal is beszélni, de nem akartak nyilatkozni.

Viszont a lap beszélt 9 pszilocibinszakértővel is, akik már megbánták, hogy segítettek a párnak beindítani az üzletet, mert szerintük a cég motivációja és célja veszélyes lehet, ugyanis olyan rohamtempóban építkeznek, hogy ha a megfelelő óvintézkedések nélkül dobják piacra a pszilocibintartalmú gyógyszereket, árthatnak is a fogyasztóknak. Azt mondják, a tulajdonosok először létrehoztak egy jótékonysági szervezetet, ami arról tartott előadásokat, hogy a halálos betegek utolsó napjait könnyebbé tehetik a pszilocibin alapú gyógyszerek. Majd 2016-ban alapítottak egy hasonló, de már profitorientált céget, két évvel később pedig bezárták a nonprofit szervezetet, és utólag azt állították, csak 2017 elején találták ki az újat.

Azóta viszont a kiábrándult szakértők szerint mindent megtesz a cég a potenciális riválisok hátráltatásáért: például akadályozzák a potenciális riválisokat, hogy beszerezzék a szükséges gyógyszereket, gyártási szabadalmat jegyeztetnek be, és olyan szerződéseket kötnek, amikkel megakadályozhatják az akadémiai kutatások eredményeinek publikálását.

A depresszióval kapcsolatos kísérletekhez rengeteg pszilocibin szükséges, és bár a hatóanyag természetes módon 180 gombafajban megtalálható, de a kormányzati gyógyszerkutatási szabályozás szerint nem elég tiszta formában.

Drága és bonyolult szintetizálni, a Compass viszont ehhez rengeteg pénz áll rendelkezésére. A megszólalók szerint ha a cég a befektetők igényeit a fogyasztóké elé helyezi, akkor végül a gyógyszer sokkal drágábbá is válhat, mint kellene. Szerintük a pár ráadásul eleinte mindenkivel nagyon kedves volt, de miután valakitől megkapták, amit szerettek volna, furcsán bezárkóztak, vagy egyenesen megszakították vele a kapcsolatot.

A kutatók azt is mondták, hogy szívesen önkénteskedtek az akkor még C.O.M.P.A.S.S. nevű jótékonysági szervezetnél, de furcsa volt, amikor a Man-szigeten lévő Claremont Hotelbe vitték őket, ahol luxuselbánásban részesültek. „Hízelgő volt, de valami fura volt benne” – mondta az egyikük. Többen is azt mondták, luxuskörülményekkel, a legmodernebb technológiával, hatalmas privát szobákkal és kiterjedt kertekkel találkoztak a szervezet hospice-ébe, de azt mondták, alig láttak pácienseket, sok üres hely volt. (A szervezet ma elismeri, hogy évekkel ezelőtt pszilocibinnel kapcsolatos kutatásokat folytattak, de többet nem árult el.) Több politikus is megfordult a környéken.

Az antidepresszánsok piacát 2014-ben 14,51 milliárd dollárra becsülték, és az előrejelzések szerint 2020-ra 16,8 milliárdosra nőhet, vagyis jól megtérülhet befektetni a piacra, pláne egy olyan cégbe, ami Észak-Amerikában és Európában is megkapta a szükséges engedélyeket a pszilocibin laboratóriumban szintetizált változatának orvosi használatára, megvannak neki a szükséges szabadalmak, és a jövőben meghatározhatja a költségeket és a gyógymódokat is az orvosi varázsgombák piacán.

A Quartz több dokumentum és forrás alapján azt írja, hogy a Compassnek exkluzív szerződése van a brit Onyx Scientifickel, ami a világ kevés olyan laboratóriumának egyike, ami elég nagy kapacitással tud orvosi tisztaságú pszilocibint gyártani, és a szerződés értelmében az Onyx nem kereskedhet a Compass versenytársaival. Ennek értelmében az Usona Institute nevű nonprofit szervezetet – ami csak egyetemi kutatásoknak adta volna tovább a szert – tavaly már el is hajtották.

A cég közleményben röviden tagadta a vádakat, és azt állította, hogy azért kellett felhagynia a nonprofit modellel, mert azzal nem tudták volna „fenntartható módon” fejleszteni a pszilocibinterápiát. Azt állítják: „Nem kontrolláljuk vagy próbáljuk az ellenőrzésünk alá vonni a pszilocibinpiacot.” Ám a Quartz szerint kérdéses, hogy minden rendben volt azzal, ahogy a nonprofit szervezet céggé vált, erről pedig több dokumentumot is bemutattak, és az ezzel kapcsolatos kérdésekre a cég nem reagált.

Idén a német befektető, Christian Angermayer létrehozott egy Atai Life Sciences nevű startupot, ami felvásárolta a Compass 25 százalékát. Októberben Angermeyer a Business Insidernek azt mondta, a célja létrehozni egy „szűz piacot” a pszilocibinkutatásnak, főleg az öregedéssel szembeni harcért és az élet meghosszabbításáért. (Quartz)